Megszakadt a parlament ülése Vona mellénye miatt - tudósítás a parlamentből
2011. február 14. 12:59
A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik az Országgyűlés hétfői ülése. Orbán Viktor a várakozások szerint részleteket is elárul a kormány gazdaságpolitikai reformcsomagjáról. A hétfői ülésen akár el is fogadhatják a tűzvédelmi törvény diszkótragédia után kezdeményezett módosítását, de napirendre kerül a monetáris tanács tagjainak megválasztásáról szóló szabályok megváltoztatása is. Előzetes cikkünket itt olvashatja el, a napirendet pedig itt találja.
Általános vitára alkalmasnak találta a parlament alkotmányügyi bizottsága az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslatot. A testület 19 kormánypárti tagja szavazott igennel, három jobbikos képviselő nemmel. Az MSZP és az LMP képviselői nem voltak jelen a javaslat tárgyalásakor. Salamon László, az alkotmány-előkészítő bizottság KDNP-s elnöke a testület ülésén ismertette a múlt heti frakcióülésen született döntést, amely szerint az alkotmánykoncepció - szemben a korábbi elképzelésekkel - nem lesz a határozati javaslat melléklete. Salamon szerint ennek az a célja, hogy ne kössék meg az Országgyűlés kezét, és ezzel is visszahívják az alkotmányozási folyamatba az ellenzéki pártokat.
A Jobbik nem nyújt be saját alkotmánytervezetet az Országgyűlésnek - jelentette be Balczó Zoltán, a parlament jobbikos alelnöke. Balczó szerint részt vesznek ugyan a vitában, de ezzel nem legitimálják a kétharmados kormánytöbbség alkotmányát, a végszavazásnál nemmel fognak voksolni. Balczó emlékeztetett arra, hogy még a Horn-kormány idején, a 72 százalékos többséggel bíró MSZP-SSZDSZ koalíció elfogadta a négyötödös szabályt, erre a Fidesz nem hajlandó.
Az MSZP és az LMP már korábban úgy döntött, nem vesz részt az alkotmányozási folyamatban, ezzel feltehetőleg komoly dilemma elé állították a kormánypártokat. A Fidesz ugyanis szeretné visszacsábítani az alkotmányozásba az ellenzéki pártokat, de azok csak olyan feltételekkel lennének hajlandók visszatérni a folyamatba, amelyek teljesítésével a kormányoldal lemondana arról, hogy a saját elképzeléseinek megfelelő alaptörvényt fogadjon el (az erről szóló cikkünket itt találja meg.
Szól a csengő, mindjárt kezdődik az ülés. Scmitt Pál köztársasági elnök is meghallgatja az ülést.
Lassan készülődnek a képviselők
Vona Gábor, a Jobbik elnöke a korábban betiltott Magyar Gárda formaruhájára emlékeztető öltözékben érkezett az ülésre. Fekete mellényt visel - jelentette tudósítónk.
A parlamenti képviselőségéről lemondott Tarlós István főpolgármester helyére pártja Szalai Pétert jelölte. Az ülés legelején Szalai letette a képviselői esküt.
Orbán Viktor kormányfő ezt a címet adta felszólalásának: "Aktuális ügyek". Orbán most kezdett beszélni.
Orbán beszédhez készülődik
A médiatörvény ürügyén támadás érte Magyarországot Orbán szerint. "A kormány ezt a támadást visszaverte" - mondta. "A támadók érveit nevetségessé tettük" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a mostani kormánnyal nem fogják "feltörölni a padlót", és Magyarország folytatja uniós programjának megvalósítását.
Orbán felsorolja a kormány eddigi eredményeit. A nyugdíjreform első lépéseit megtettük - említette ezek között. Megnyíltak a kormányablakok, elindult az adórendszer átalakítása, létrejött egy, a családok számára kedvező rendszer - sorolta.
A köztársasági elnök a Parlamentben
"Mi sem lehetünk, nem is vagyunk hibátlanok", de ez az Országgyűlés kilenc hónap alatt jelentősebb eredményeket ért el, mint elődei nyolc év alatt - fogalmazott Orbán, majd megköszönte a tempó tartását és a munkát az összes képviselőnek, az ellenzékieknek is. Ugyanakkor a további munkát is "muszáj bírni szusszal", lassításra nincs lehetőség - mondta.
Létrehoztuk a stabilitási alapot, amelybe 250 milliárd forintot teszünk félre - mondta Orbán. Szerinte el kell hárítani a ránk leselkedő veszélyeket, de nem tüneti kezelést kell alkalmazni. Hitelből mindent lehet - szerinte ez a mentalitás vált jellemzővé korábban Magyarországon is, de vissza kell térni a józan észhez. Ez a ma kezdődő ülésszak célja - fogalmazott.
A célokat nem lehet elérni a nemzeti egység megőrzése nélkül, mondta a miniszterelnök, aki szerint kapcsolatot kell tartani a polgárokkal és a mindennapi élettel. "Nem működhetünk úgy, mint egy törvénygyár, ahol törvényhozó robotok dolgoznak" - jelentette ki az Országgyűlésről.
Orbán Viktor az ország eladósodottságáról beszél. Szerinte az emberek hosszú távú stabilitást várnak el és azt, hogy többé ne lehessen olyan lehangoló állapotba hozni az országot, mint az elmúlt években. A huszonegyedik század követelményeihez való igazodás része az új alkotmány megalkotása is - mondta, hozzátéve, hogy a nemzet talpraállításának része, és így az új gazdaság felépítéséhez szükséges az új alkotmány.
Véget ért Orbán beszéde - több mint húszperces volt, ezért a frakciók vezetői nyolc-nyolc percben reagálhatnak. Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője kezd.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke és frakcióvezetője "egy tanácstalan ember előre menekülésének" nevezte Orbán Viktor beszédét. Szerinte nem most, hanem az elmúlt tízt hónapban kellett volna megalkotni az ország talpraállítását célzó programot. Többek között a konkréumokat hiányolta a miniszterelnök beszédéből, valamint azt, hogy Orbán nem beszélt a cigányproblémáról, a népességfogyásról és a rossz közbiztonságról. "Foglalkozzon a pótcselekvés helyett a valódi problémákkal, mert ez így nem más, mint a magyar rendszerváltozás második elsikkasztása" - fogalmazott.
A beszéde elején a Jobbik vezetője megjegyezte, csodálkozik, hogy engedik a felszólalását - ezzel feltehetően a gárdista formaruhához hasonló mellényére célzott.
Vona Gábor mellényben
Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András Vonához hasonlóan a konkrét terveket hiányolja felszólalásában. Szerinte Orbánnak beszélnie kellett volna a már korábban bejelentett kiigazításról és kiadáscsökkentésről. Szerinte nem kellene újabb és újabb programok megalkotására utasítást adni, hanem egy világos kormányprogramra lenne szükség.
Schiffer András
Schiffer András arról beszélt, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatban Európában senki nem a magyar emberek demokratikus elkötelezettségét kérdőjelezte meg, a kritikák a magyar kormánynak és a törvénynek szóltak. Orbán mosolyogva jegyzetel Schiffer beszéde közben.
Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője felszólalása elején összeveszett Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével. Kövér megjegyezte, hogy a szocialista párt képviselőinek nem kellett volna folyamatosan kommentálniuk Orbán beszédét. Mesterházy erre tett megjegyzést, mondván, a képviselők tartózkodhatnak is a beszólásoktól, de ezzel az Országgyűlés elnökének is lenne teendője. Kövér erre azt mondta, a Házszabályba ütközik az elnök bírálata, majd figyelmeztette Mesterházyt, hogy pillanatokon belül megvonja tőle a szót. A frakcióvezető csak ezután kezdett Orbán felszólalására reagálni.
Mesterházy Attila
A Fidesz-KDNP-kormány ténykedése csupa rossz következményt hozott, például sok állástalant, igazságtalan adórendszert - sorolta Mesterházy, közben Orbán folyamatosan jegyzetelt. A frakcióvezető szerint egy idő után már nem lehet majd az ország állapotáért az előző kormányt okolni, az ugyanis konszolidált állapotban adta át az országot. Erre hangos huhogás támadt a kormánypárti padsorokban.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője "a kártevők frakcióvezetőjének" nevezte Mesterházyt a felszólalása elején. Ezután az ország előtt álló feladatokról beszélt, például a munkahelyteremtésről vagy a gazdaság fellendítéséről.
Harrach Péter
Lázár János, a Fidesz-frakció vezetője szerint a kormány biztosítani fogja mindenkinek a jogegyenlőséget - mondta Vona Gábor felszólalására célozva, aki a romákra tett több megjegyzést. Szerinte az MSZP, az LMP és a Jobbik frakcióvezetői is sok "zagyvaságot" beszéltek.
Lázár segítséget kért a kormánytól az alkotmányozáshoz, és az ellenzéket is arra kérte, hogy tegye le saját alkotmányjavaslatát az asztalra. Korábban mindhárom ellenzéki párt közölte, hogy nem készít saját javaslatot, bár a Fidesz szeretné őket bevonni a folyamatba.
Viszontválaszban reagálhat Orbán Viktor a frakcióvezetők felszólalásaira.
Orbán arról beszélt, hogy nem érti, most miért az előrelépés hiányát vetik a kormány szemére, amikor tavaly még többen amiatt panaszkodtak, hogy túl gyors a munka tempója. Szerinte az ország újjászervezésének stabil alapját kellett tavaly megteremteni, például a válságadókkal. Terv szerint haladunk - fogalmazott.
Az ország közbiztonsága nincs már olyan rossz állapotban, mint kilenc hónappal ezelőtt - mondta Orbán, mire nagy zúgolódás támadt a teremben. Ne higgyen el mindent, amit olvas, nem igaz, hogy mindenről én tehetek, ami a világban történik" - mondta a Jobbik frakcióvezetőjének az egyiptomi helyzetről szóló megjegyzésére. Vonának a cigányok szaporodására vonatkozó szavaira pedig azt válaszolta, ő azt vallja, hogy "felesleges élet még nem született", és ez az európai kultúrkörben is elfogadott hozzáállás.
Ezután Schiffer szavaira reagál.
Orbán szerint az európai parlamenti ülésen igenis sértegették Magyarországot, legalábbis az ott ülő szocialisták, akik "a leggyalázatosabb" vádakkal illették Magyarországot. Orbán szavait az MSZP padsoraiban ülő Gyurcsány Ferenc a fejét fogva hallgatja.
"Barátkozzanak meg azzal a gondolattal, hogy senki sem akarja önöket megsemmisíteni" - mondta Orbán az MSZP-nek címezve a megjegyzést. Szerinte jobb lenne, ha az ezen való aggódás helyett a szocialisták végre felhasználható javaslatokkal állnának elő. Szerinte Mesterházynak államtitkár korában kellett volna megmutatnia, mit tud. Amíg államtitkár volt, tönkrement az ország, most pedig föláll, és megmondja nekünk, hogy mit kell csinálnunk? - kérdezte a kormányfő.
Az egész Fidesz- és KDNP-frakció nevet Orbán viccein, köztük a miniszterelnök mellett ülő Semjén Zsolt, a KDNP elnöke. Orbán az MSZP kárára élcelődik, a padsorokban nagy a derültség. "A politikai ellenérdekeltségük dacára támogassák Magyarország politikai megújulását" - kérte Orbán a beszéde végén az MSZP-t.
Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője napirend előtti felszólalásra jelentkezett, az antiszemitizmusról beszél. Szerinte a magyar diplomácia túlságosan jó viszonyt ápol Izraellel. Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszol a kormány részéről.
Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár szerint a Vonáéhoz hasonló felszólalások kimerítik a zsidózás kategóriáját. Szerinte nem az a furcsa, hogy a magyar külügyminiszter az izraeli külügyminiszterrel találkozik, hanem az, ha nem találkozik vele. Fellépünk minden közösség védelmében, és az antiszemita izgatás ellen - fogalmazott az államtitkár.
Kaufer Virág, az LMP képviselője szólal fel napirend előtt. A képviselő "Nem erről volt szó!" feliratú pólót visel, az új közmunkaprogramot bírálja és azt, hogy a változások következtében az önkormányzatoknak számos közmunkástól kellett megválniuk. Egyik napról a másikra emberek tízezreit fosztották meg a munkától - mondja. Szerinte a programot felül kell vizsgálni.
Czomba Sándor államtitkár válaszol, szerinte az előző kormány által a közmunkaprogramra elkülönített pénz már szeptemberre elfogyott, miközben a program nem volt hatékony. Nem mehettünk tovább ezen az úton - mondja, részben a források hiányára hivatkozva. Czomba szerint nem fenntartható a szociális ellátórendszer, ezért hozzá kell nyúlni, közmunkaprogramra pedig szükség van, de most inkább az országos közmunkaszervezésre helyezik a hangsúlyt.
Vége a napirend előtti felszólalásoknak. Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt elmondott beszédének összefoglalását és elemzését itt olvashatja el.
Az ülésen felolvasták az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatát, amely a bunyevác kisebbségről szól. A bunyevácok országos népi kezdeményezést indítottak, amelyben azt kérték, hogy az Országgyűlés ismerje el csoportjukat nemzeti kisebbségként. Az OVB határozata szerint ehhez elegendő aláírás gyűlt össze. Kövér László házelnök szerint ezek után az Országgyűlésnek három hónapon belül döntenie kell arról, hogy a nemzeti kisebbségek közé sorolja-e a bunyevácokat. A kisebbségi csoportról ebből a cikkből mindent megtudhat.
Kövér László házelnök bejelentette, hogy az azonnali kérdések és az interpellációk következnek. Az első Harangozó Tamás szocialista politikus, aki a településőrökről és a közbiztonságról beszél.
Kontrát Károly államtitkár szerint a kormány kiemelt nemzeti ügynek tartja a közbiztonságot - ezért a rendőrséget erősíti meg -, de a településőri rendszer megalapozatlan és pazarló volt. Az őröknek szerinte nem voltak jogkörei, ezért csak "egy gyenge biztonsági őr súlyával" voltak jelen a falvakban. Harangozó Tamás nem fogadta el az államtitkár válaszát, de a parlamenti többség igen.
Gulyás Gergely fideszes képviselő a belügyminiszterhez címzett interpellációjában arról érdeklődött, hogy mekkora összegű kártérítést fizettek ki eddig a 2006-os zavargások során a rendőrök által bántalmazott embereknek. Szerinte megrendült az államba vetett közbizalom azokban a napokban, és arra volt kíváncsi, hogy "helyreállt-e az állam becsülete" a kártérítések kifizetésével.
Ismét Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára válaszolt - igennel -, felszólalását azonban a szocialista padsorokból bekiabálások zavarták meg. Kontrát egy pillanatra elvesztette a türelmét, és azt mondta: "Újhelyi képviselő úr, akkor kiabált volna, amikor az embereket agyonverették a rendőrökkel!" Az ülést vezető Jakab István is rendre utasította a szocialistákat.
Scheiring Gábor és Vágó Gábor LMP-s képviselők interpellálták Orbánt, aki helyett Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár válaszol. Az LMP-sek bírálják a kormány adóreformját, szerintük abszurd újraelosztás folyik az új adórendszerben, és bírálják 1200 kilométer vasút szerintük tervezett megszüntetését, valamint a gyógyszerkasszából tervezett elvonásokat. Cséfalvay szerint viszont a 16 százalékos, egykulcsos, arányos adórendszer több munkára ösztönöz, és a kormány nem tervezi vasútvonalak megszüntetését.
Osztojkán Ágnes, az LMP roma származású képviselője a nyakába akasztott "Bűnbak" feliratú táblával jelent meg Scheiring Gábor LMP-s képviselő kíséretében a sajtóteremben, és tűrhetetlennek nevezte Vona Gábor cigányokkal kapcsolatos kijelentését. Vona az ülésen napirend előtt többek között a cigány népszaporulatra tett célzásokat, de egy későbbi felszólalásában Izraelt is bírálta. Osztojkán megengedhetetlennek nevezte, hogy "Magyarország összes szociális problémájáért a cigányságot, összes gazdasági problémájáért pedig a zsidóságot hibáztatják". A nyílt zsidózást és cigányozást az LMP képviselői szerint nem lehet megtűrni a parlamentben; az LMP szeretne elhatárolódni a bűnbakkereséstől, szerintük ehelyett tartós megoldásokra van szükség.
Jakab István, az ülést vezető elnök a nap folyamán sokadszor szól rá az MSZP-s képviselőkre. A parlamenti felszólalás szerinte nem "párbeszédműfaj", és meg kell hallgatni a válaszokat is. A rendreutasítás után az éppen soron következő Varga László veszített felszólalási idejéből, de emiatt hiába reklamált. Nem fogadta el a kormánytól a nyugdíjrendszerre vonatkozó kérdésére érkezett választ, de a parlamenti képviselők többsége igen.
Kezdődnek az azonnali kérdések, Gúr Nándor MSZP-s képviselő kezdheti a sort. A kérdés címe "Az ígéret úgy száll el, mint a szó?", és a miniszterelnökhöz intézi a politikus. Gúr a Fidesz-kormány hatalomgyakorlási technikáit bírálja.
Orbán Viktor szerint a hatalommal való nyers visszaélés jellemezte a szocialistákat, ehhez képest most a Fideszen kérik számon a törvényességet. Ugyanakkor tudja, hogy a parlamenti munka jó idegrendszert követel meg - jegyezte meg. Orbán csak néhány mondatot szánt a válaszra, annyit mondott, Gúr Nándor felvetéseit gondosan tanulmányozni fogja.
"Hol van az az erkölcsi határ, amit még ma is érvényesnek tart?" - tette fel a kérdést Harangozó Tamás szocialista képviselő. Harangozó több, a kormány által hozott intézkedést is felsorolt, kritizálva azokat. Az MSZP-s képviselő szerint sok fiatal nem érti Orbánt.
Orbán válaszában azt mondta, hogy szerinte a fiatalok helyzete sokkal jobb, mint volt az ő idejében. Harangozó viszontválaszában a "Facebook-generációról" beszélt, amely Egyiptomban elsöpörte Mubarak elnököt. Orbán válaszában azt mondta, az egyiptomi üggyel bánjanak óvatosan, mert egyelőre a katonaság vette át a hatalmat.
Z. Kárpát Dániel a devizahitelesek problémáiról, a kilakoltatási moratóriumról kérdezett. Szerinte ezek a problémák több százezer embert érintenek, emiatt hiányolta a korábban megígért eszközkezelő felállítását. Szatmáry Kristóf államtitkár válaszában azt mondta, a lakáshitelesek megsegítésére tervezett eszközkezelő létrehozása még valóban várat magára, amelynek az az oka, hogy komoly tárgyalások vezetnek az elindításához.
Z. Kárpát felszólalása közben Orbán Viktor elhagyta a termet, a házelnök szerint halaszthatatlan közfeladata miatt.
Az LMP-s Szabó Rebeka a győri Audi-gyár bővítésének körülményeiről kérdez, többek között arról, hogy mennyivel támogatja az állam a beruházást, és ezt mikorra hozza nyilvánosságra. Szatmáry Kristóf válaszában Európa egyik legnagyobb autóipari beruházásának nevezte a bővítést. Szerinte 15 ezer embernek adna munkát a beruházás, és 2 százalékkal növelné a GDP-t. Szatmáry azt mondta, hetek vagy hónapok múlva születhet meg a szerződés, és akkor kiderül, hogy pontosan mennyivel támogatják a beruházást.
Bárándy Gergő a készülő alkotmányról kérdezi Orbán Viktort. "Ön szerint 30 nap alatt három ember szövegezi meg az alkotmányt?" - tette fel a kérdést. Orbán válaszában azt mondta, hogy a parlament fogja megalkotni az új alkotmányt, amelynek a folyamatában ő képviselőként fog résztvenni. "Az alkotmányról itt fogunk vitázni órákon át" - jelentette ki Orbán. Azt is mondta, hogy ne pártok paktuma, ne "paktumalkotmány" legyen az új alkotmány.
A Szabadság téri szovjet emlékműről kérdezné Novák Előd jobbikos képviselő a belügyminisztert. Mivel Pintér Sándor nem tartózkodik a parlamentben, Kontrát Károly államtitkár válaszol Novák kérdésére. Kontrát válaszában kerülte a szovjet emlékmű megemlítését, inkább történelmi kérdésekről kezdett beszélni.
A vörösiszap-katasztrófa miatt létrehozott Kármentő Alapról tesz fel kérdéseket Gőgös Zoltán szocialista képviselő. Gőgös amiatt kritizálja a kormányt, mert nem pénzt, hanem adományokat adtak a károsultaknak.
Tállai András államtitkár válaszában azt mondta, a vörösiszap-katasztrófa egy nagyon összetett probléma, mivel az egész környéket rendbe kell tennie. Szerinte három forrás áll a kártalanításra: a Kármentő Alap, a karitatív szervezetek juttatásai és az állami támogatások. Tállai szerint Gőgös hergeli az embereket, ami ellen az MSZP-s képviselő hevesen tiltakozott.
Az azonnali kérdések ideje lejárt, az ülés kérdésekkel, majd határozathozatalokkal folytatódik.
Ujhelyi István szocialista politikus levezető elnökként megszakította a parlament hétfői ülését és rendkívüli házbizottsági tanácskozást hívott össze, mivel jogszabályellenesnek tartotta, hogy Vona Gábor a Magyar Gárda mellényét viseli - írta az MTI. A hírügynökség szerint Ujhelyi először elnézést kért, hogy képviselőként kétszer is bekiabált a nap folyamán, majd azt mondta, szerinte a teremben jogsértés zajlik, ami nem különb, mintha egy "kis értékű lopás elkövetését látná". A politikus egy kérdést kíván feltenni a házbizottságnak: Vona Gábor viselete a Magyar Gárda viselete-e.
Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője és Orbán Viktor miniszterelnök ma a cigánykérdésben vívott szópárbajt - erről bővebben itt olvashat.
Vona Gábor és a vitatott mellény
A házbizottság ülése után Ujhelyi István az MTI-nek azt mondta, hogy a Jobbik elnöke a házbizottság ülésén azzal védekezett, hogy szerinte nem nyilvános rendezvény az Országgyűlés plenáris ülése, ezért nem történhetett jogsértés. Ujhelyi István hozzátette, hogy ki-ki ítélje meg ízlése szerint, mi az igazság. Az MSZP-s politikus ezzel együtt reméli, hogy az illetékes hatóságok megteszik a megfelelő lépéseket. Arra a kérdésre, hogy a házbizottság hozott-e valamilyen döntést, elmondta, hogy a testület nem tud dönteni ilyen kérdésben. Az ő szándéka az volt, hogy a házbizottság a jövőre nézve döntse el, a jogsértést a házszabály megsértésének tekinti-e vagy sem.
Átvilágíthatja az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők megtakarításait a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), ha az Országgyűlés elfogadja a nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvénymódosítást - ismertette előterjesztését Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott hétfőn késő este a parlamentben.
Selmeczi Gabriella vezérszónoki felszólalásában kiemelte: javaslata alapján a KEHI feladata mindenekelőtt az átadás-átvétel ellenőrzésére terjedne ki, vagyis arra, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba visszatérő vagyon "valójában annyi-e, amennyi".
A KEHI emellett visszamenőlegesen is vizsgálhatná, hogy a magánnyugdíjpénztárak miként fektették be korábbi tagságuk vagyonát, illetve milyen kiadásokra fordították a működési költség címén felvett milliárdokat.
A nyugdíjpénztári előterjesztés vitájában Varga László szocialista politikus az MTI szerint azt javasolta Selmeczi Gabriellának, hogy mondjon le, mivel már nem lesz rá szükség. Varga László azt mondta, nem érti, hogy miért van szükség a banktitkok megismerésére akkor, amikor a vagyon átkerül az állami rendszerbe. A képviselő szerint az előterjesztés alkotmányellenes és emlékeztetett, hogy - mint mondta - fegyvert szegeztek az emberek fejének, nem volt választási lehetőségük.