A 2013-as zárszámadást értékelték a frakciók
2014. október 14. 09:10
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A 2013-as zárszámadást értékelték a frakciók
A kormány győzelmi jelentését az ellenzéki frakciók gyászjelentése árnyalta. Az ellenzék szerint 2013 nem a fordulat, hanem az elszegényedés éve volt.
Cikkünk folyamatosan frissül53 bejegyzés
Az MNB pénzszórásai
Az LMP megszüntetné az MNB alapítványait és korlátok közé szorítaná példa nélküli költekezését. Schmuck Erzsébet a tavalyi Állami Számvevőszéki jelentésre hivatkozott, amely tavaly megállapította, hogy nem vezethetők le a Jegybanktörvényből a költekezések. A kormánypártok azonban nem vették napirendre a jelentést. Május óta az MNB-nek felügyelőbizottsága sincs - állítja a képviselő.
Nem egyedi példáról van szó
Az osztrák, a holland és a francia jegybank is végez társadalmi tevékenységet és terjeszti a pénzügyi kultúrát - reagált Tállai András. Az Állami Számvevőszék mellett a magyar jegybank az Országgyűlésnek félévente beszámol, a képviselők, mint tegnap is, kérdéseket intézhetnek elnökéhez. Nincs okuk aggódásra - summázta válaszát az államtitkár.
2013 a növekvő adók éve volt
Burány Sándor szerint 2013-ban 6900 milliárd forinttal fizettünk több adót, mint 2012-ben. A reáljövedelmek is csökkentek, közel egy százalékkal. A csökkenés a gyermekes családokat jobban sújtotta, vagyis a családbarát politika is megbukott - értékelt a szocialista képviselő.
2013 a stabilizáció éve volt
Kilenc év után ebben az évben engedték ki Magyarországot a túlzottdeficit eljárás alól - emlékeztetett Tállai András. Az Ön felszólalása túlságosan ellenzéki szemüvegű. Azért emelkedett az adók összege, mert egyre többen fizetnek adót.
Ha igaz, amit mond, akkor miért kaptak áprilisban újra 2/3-os többséget a kormánypártok? Ezen gondolkozzon el képviselő úr!
Magyarország sportnagyhatalom!
A sport a legdinamikusabban fejlődő terület ma Magyarországon. Lélekszám-arányosan Magyarország a második helyen áll az éremlistán.
Az ez évi költségvetésben 6 milliárd forint van tanuszodákra és sportlétesítményekre. A kormány megtesz mindent, hogy ne csak az élsport, hanem a lakosság is minél nagyobb arányban bekapcsolódjon - jelentette Simicskó István, sportért felelős államtitkár.
Almaválság Borsodban
Az önköltséget sem fedezi az alma felvásárlási ára. Ráadásul az EU versenyjogával is ellenkezik - figyelmeztet Apáti István. Furcsa, hogy a Jobbiknak kell erre emlékeztetnie a kormányt - mondta.
Az almaválság épp ott sújt, ahol amúgy is a legnagyobb a szegénység.
Ellenzékben a 30 forint alatti léalma árat hazaárulásnak nevezték, most 10 forintért vásárolják fel. A gazdák azonban minden fenyegetés ellenére végre megmozdultak és tüntetni fognak. Apáti lemondásra szólította fel Fazekas Sándort.
A bőség jó hír
Nagy István visszautasította, hogy a tüntetést jó hírnek nevezi a Jobbik. A bőség a jó hír. Magyarországon 40 százalékkal több alma termett. Az orosz embargó nehézségeket okoz, de az EU újabb támogatást ajánlott fel, amelyért már nem kell más országokkal versenyeznünk - jelentette a jó hírt.
Az almavásároknak köszönhetően a fogyasztás is növelkedni fog - reméli a minisztérium.
Kié a felelősség?
Elsősorban a felsőoktatási intézmények felelnek azért, hogy milyen hallgatói önkormányzat működik egy intézményben - szögezte le Kucsák László fideszes politikus, aki a gólyatáborokban történt szexuális bűncselekményekre adott kormányzati lépésekről kérdezett.
Ombudsman vizsgálja az esetet
Az oktatási ombudsman átfogó vizsgálatot folytat az ügyben. Ha minőségi felsőoktatást szeretnénk, akkor a belépés küszöbe is minőségi kell, hogy legyen - mondta válaszában Rétvári Bence.
Emberi méltóságot semmilyen beavatás nem sérthet. Jelenleg a felelősség kérdése valóban elmosódik, ismerte el az államtitkár, és törvénymódosítást helyezett kilátásba.
Megkezdődött a zárszámadási törvény vitája
Tállai András a kormány előterjesztője a zárszámadási vitában.
A kormány gazdaságpolitikájának visszaigazolása, hogy a német gazdaság gyengélkedése ellenére, 2013-ban beindult a növekedés. A növekedés szerkezete is kiegyensúlyozott volt - kezdte felszólalását.
A belső kereslet is emelkedett
Ennek hátterében az egykulcsos adó bevezetése és a foglalkoztatás növekedése állt.
A növekedés fenntartható pályára állt
Évtizedek óta tavaly volt a legalacsonyabb az infláció.
Az állam működési költségeinek lefaragásával megszűnt a túlzottdeficit eljárás.
A felszabadult forrásokat a pedagógus életpályamodell bevezetésére, árvízi védekezésre, a kórházak konszolidására fordította a kormány.
Meghatározóak az uniós források
2013-ban 1400 milliárd forintnyi uniós forrást hívott le a kormány, ami a GDP 5 %-át tette ki. Az agrárátámogatások az összegben nem szerepelnek.
Ennek az összegnek csak a 14%-át fizettük be az uniós költségvetésbe.
Takarékossá váltak az önkormányzatok
Tállai András a feladatalapú finanszírozást nevezte az egyik legfontosabb átalakításnak az önkormányzatoknál.
Az önkormányzatok működése is hatékonyabbá vált.
Bevételi többlet a nyugdíjalapnál
A nyugdíjbiztosítási alapok többletet mutattak, ezért költségvetési támogatásra nem volt szükség.
Mindez 5,2%-os nyugdíjemelések mellett, ami 3,6%-os reálbéremelést jelentett.
Egészségbiztosítás
A gyógyító ellátásra szánt összegek emelkedtek.
A bérek fejlesztése nem maradt el az egészségügyben sem. A kórházakat konszolidálta a kormányt.
Az Állami Számvevőszék jelenti
Domokos László elnök ismerteti az ÁSZ jelentését. 2014-ben történelmi szemléletű változás a költségvetésben, hogy az Európai Unió elvárásának megfelelően eredményszemléletű elszámolásra állt át a kormány.
Az ÁSZ szerint magas megbízhatóságúak az adatok. A költségvetés végrehajtása megfelelő volt. A belső kontroll nőtt.
A hiba 2% allat maradt. Ez részben a Nemzeti Földalap kiadásait érintette.
Elmaradt bevételek és kiadások
A gazdálkodói szervezetek befizetései és az áfabevételek elmaradtak a várttól.
A lakásépítések 50 milliárd forinttal, a szociális kiadások 80 milliárd forinttal maradtak el a tervezettől.
Az adóbevételek elmaradtak a várttól
Az adóbevételek az Állami Számvevőszék szerint is elmaradtak a várttól. Az illetékkiszabások, az adóellenőrzések belső kontrollja terén tártak fel csekély számú hibát, például az illetékkiszabásoknál határidő túllépéseket.
A működő adózók hátraléka 4,5 %-kal csökkent 2012-höz képest. Ebből 245 milliárd forint behajthatatlan, ami jelentős emelkedést mutat. Az ÁSZ e miatt döntött a NAV ellenőrzése mellett; ennek nyilvánosságra hozatalát az év végére ígérte Domokos László.
Elemzést is készített az ÁSZ
Idén második alkalommal a makro-gazdasági folyamatokat is elemezte az Állami Számvevőszék. Az elemzés hosszabb távon vizsgálja, hogy mi vezetett a költségvetési konszolidációhoz.
2013-ban négy fő gazdasági priorítása volt a kormánynak. Az első a konszolidáció: itt a 11. helyet értük el az Európai Unióban. A második a gazdasági növekedés elindítása: itt 9. helyet értünk el. A foglalkoztatás területén a 4. helyen teljesítettünk, az államadósság területén is jó eredményt értünk el - összegzett Domokos László.
Az állam szerepe nőtt
Ebben jelentős szerepe volt az uniós források növekedésének is. A jövedelemcentralizáció az eurozóna átlagos értékének felel meg.
A visegrádi országoknál magasabb az újraelosztás Magyarországon, amit az elemzők versenyhátránynak tartanak, ezért érdemes rá odafigyelni - figyelmeztetett Domokos László.
A kiemelt projektek kockázatosak
Az uniós Operatív programok átmeneti leállítását október, novemberben a források újraindulása követte. A kiemelt programok megvalósítása kiszámíthatatlan, ezért magas kockázatot jelent.
A közvetlen állami kereslet 0,7 %-kal nőtt, ami hozzájárult a növekedéshez.
Javult az önkormányzatok helyzete
Az önkormányzatoknál ugyanakkor továbbra is vannak fentarthatatlan kiadási tételek.
Domokos László kiemelte a jóléti kiadások két százalékos csökkenését is.
A frakciók vezérszónokai következnek
Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka szerint ilyen unalmas zárszámadással régen találkozott: ez is bizonyítja, hogy a kormány jó munkát végzett; biztonságosan, kiszámíthatóan és átláthatóan működött.
Beindította a növekedést a kormány
A világgazdaság átmeneti lassulása után az autóipari és a feldolgozói kapacitások bővülése lendületet adott a növekedésnek.
A közszféra is bővült, több, mint 4 százalékkal.
2013-ban nem volt megszorítás
A kormány saját kiadásain spórolt; saját vagyonából egyszeri beruházásokat eszközölt.
A tranzakciós illeték és a távközlési adó megemelése a hiánycél tartását szolgálták.
Senki sem hitt a kormánynak, hogy 3 százalék alatt tudja tartani a hiányt.
Az Európai Unió szerinti adósságunk
A maastrichti adatok szerint az államadósságba az önkormányzati alrendszer adóssága is beleszámít. Ennek ellenére az önkormányzatok konszolidációjával együtt is csökkent az államamdósságunk - összegzett Szűcs Lajos.
A növekedés gátja a háztartások eladósodása
A lakossági eladósodás csökkentése érdekében számos intézkedést tett a kormány. 2013 a konszolidáció éve volt - értékelt a Fidesz frakció vezérszónoka és elfogadásra ajánlotta a zárszámadást.
Kapkodó és kiszámíthatatlan év volt
Az MSZP szerint 2013 az adóemelések, a brutális megszorítások, az emelkedő államadósság éve volt.
Az egykulcsos adó adóemelést hozott
Az emberek többségének adóemelést hozott az egykulcsos adó - hangsúlyozta a szocialista Burány Sándor. Valóban többen fizetnek ma adót, ennek oka azonban az, hogy a korábban adómentes minimálbért is 16 %-kal megadóztatta a kormány.
Nem családbarát a kormány
A családosok reaáljövedelme is csökkent. 2011-hez képest az egygyermekesek jövedelme 2 év alatt 1,6%-kal, a két gyermekeseké összesen 1,4 %-kal lett kevesebb.
Csak trükkökkel csökkent az államadósság
A csökkenés csak december hónapra volt igaz, az államadósság általános tendenciája nőtt. A növekvő pálya részben a gyengülő forintnak köszönhető. Semmilyen árfolyamcél nem lebeg a jegybank előtt, vagyis tudatos gyengítésnek vagyunk a tanúi - állítja a szocialista Burány Sándor.
A Jegybanknak veszteségesnek kellene lennie
Amikor az MNB nyereséges, akkor ennek árát az ország fizeti meg: a devizahitelek és az államadósság összegének megemelekedésével.
Elmaradt a tündérmese
A decemberben elfogadott költségvetés köszönő viszonyban sem volt a nyáron elfogadottal. Sőt: a Költségvetési Tanácsnak benyújtott törvény nem egyezett azzal, amelyet az Országgyűlés tárgyalt.
Időjárás-változás, nem fordulat volt
A fordulat a mezőgazdaság átlagon felüli teljesítményének volt köszönhető.
Teljesült, mert módosították
Összesen hétszer módosult a költségvetés, csak azért nem 12-szer, mert közben volt nyári szünet is - véli Burány Sándor.
Botrányos vásárlások
Az E-ON gáztározó megvétele több száz milliárdos veszteséget és hatalmas kockázatot jelent. Nem az ország, hanem a Gazprom érdekeit szolgálta és szolgálja.
Az MSZP nem támogatja
Piramisjátékot játszik a kormány. Ennek lényege, hogy minél gazdagabb valaki, minél magasabban helyezkedik el a piramisban, annál jobban él és fordítva: minél szegényebb, annál nehezebben él -összegzett Burány Sándor.
Mintha más országban élnénk
A kereszténydemokrata Latorcai János szerint a számok makacs dolgok, hiába mond bármit az MSZP. Lekerültünk a szégyenpadról, idézte föl az ismerős fordulatot, és az eladosódásra épülő gazdaságpolitikát felváltotta a közpénzek ellenőrzése.
2008 2009-ben csődközeli helyzet volt
2013-ban került először olaj az akadozó fogaskerekek közé. Az önkormányzati alrendszert és a lakosságot terhelő adósságon enyhített a kormány.
Volt reálnövekedés és államadósságcsökkenés, még akkor is, ha ezzel ellenkező állítást próbál belopni a köztudatba a baloldal.
Az adatok "megbízhatóak", a fenti tényeket az Állami Számvevőszék is visszaigazolta.
Jobbik: nem volt stabil a költségvetés
"Senki sem hitte el a kormánynak, hogy tartható lesz a hiány" - idézte a Fidesz vezérszónokát Volner János. Nem alaptalanul, hiszen a Fidesz minden évben többször módosította a költségvetést.
Kopits Györgyöt, a Költségvetési Tanács nemzetközileg elismert, független elnökét pedig a kormány eltüntette.
Nőtt az államadósság
Hat kiigazító költségvetési csomag jellemezte a gazdaságpolitikát. Érdemes megnézni a Széll Kálmán Terveket és kiderül, az államadósságnak a GDP 65-70 % -án kellene állnia.
A 2010-ben 82%-os GDP-arányos államadósság mára meghaladta a 85%-ot.
Mindezt úgy, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetések erőszakos elvételével a magyar GDP 10%-át égették el az államadósság csökkentése oltárán.
Az amerikai jegybank politikája pozitív volt
Nem igaz, hogy mindez kedvezőtlen környezetben történt. Az amerikai jegybank által teremtett világgazdasági környezet a magyar gazdaságra pozitív hatást gyakorolt.
A nem magyar kézben lévő feldolgozóipar húzza a magyar gazdaságot. Hiába nő a GDP, a foglalkoztatás alacsony marad, ezért hosszú távon nem lehet a külföldi cégekre alapozni a gazdasági növekedést.
Megszegte ígéreteit a kormány
Az elvonások nőttek.
Az oktatás és az egészségügy nem lett stratégiai ágazat. Az Orbán-kormány az oktatási és az egészségügyi kiadásokat is csökkentette.
Hiába nőttek a nyugdíjak, ha a gyógyszerek ártámogatása drasztikusan csökkent. Amit a kormány egyik kezével ad, azt a másikkal elveszi - állítja a Jobbik.
Nem a bankokat adóztatta a kormány
A költségvetés adóbevételei csökkentek, miközben az adónemek száma nőtt. Az ellenzék által követelt hatástanulmányok elmaradtak. A bankok 20 milliárd forinttal kevesebbet fizettek be, a tervezettnél. Senki sem vizsgálta, hogy miért.
A hitelintézetekre kivetett adót, tranzakciós illeték formájában a lakosságra terhelték a bankok.
A távközlési adó hatása hasonló volt: nem a külföldi távközlési cégek, hanem a magyar kkv-szektor fizetett.
Nem tudom elszámoltatni a 2/3-ot
Az E-ON papírok túl sokba kerültek. A gazdasági bizottságot nem volt hajlandó összehívni a kormány. A Jobbik büntetőfeljelentést tett, de elutasították. A 2/3 nem hajlandó elszámolni a közpénzekkel - panaszkodott Volner János.
A magyar emberek nagy árat fizettek
Az LMP 150 módosítással mintegy 800 milliárd átcsoportosítást hajtott volna végre, de a kormánytöbbség az ellenzék egyetlen módosítását sem támogatta - kezdte felszólalását Schmuck Erzsébet.
2013-ban folytatódott az ország elszegényedése. A foglalkoztatás mai napig nem haladja meg a válság előtti szintet.
Az LMP sem támogatja a zárszámadást
Az önkormányzatok és a magyar emberek is teherbíróképességük határára jutottak. A felső egytized jövedelme 10 %-kal emelkedett, miközben a szegények jövedelme ennél nagyobb mértékben csökkent.
A társadalmi különbségek növekedtek. Az átlag magyar állampolgár az uniós átlag 40%-át keresi meg, miközben az árak az uniós átlag 80%-át teszik ki.
A kkv-knak nem éri meg beruházni.
A közösségek leépítése túl sokba kerül
A jóléti kiadások nélkül sem robog a gazdaság.
A kormány mégis leszálló pályára állította az oktatást: a felsőoktatás forráskivonásai akadályozzák a társadalmi felemelkedést. Az esélyegyenlőségi kiadások csökkentek.
A leszakadó társadalmi csoportok számára egyre keveseb forrás jut. A támogatások reálértéke folyamatosan csökken.
A szociális juttatások összege megfeleződött. A lakhatási szegénységre semmilyen megoldást nem kínál a kormány. Érezhetően kevesebb 35 év alattinak van lakása, mint korábban.
Az ifjúságpolitika is megszenvedi a kormányzati politikát.
A Fidesznek nem fontos a jövő
GDP-arányosan soha nem fordított ilyen keveset oktatás- és egészségpolitikára a magyar költségvetés.
Pedig az oktatásra fordított pénzek 7 éven belül megtérülnének.
Magyarország rosszabbul teljesít
Az ország egyharmada mélyszegénységben él. A rossz kormányzás árát a szegényekkel fizettetik meg.
Az államadósság elleni harc kudarc.
Folyamatos a tőkekiáramlás az országból. A hitelminősítőknél még mindig a bóvli kategóriába tartozunk - állítja Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka.
A hazai kkv-k csak pénztárgépet kaptak
A kkv-szektor 32 000 munkahelyet veszített. Az agyontámogatott multik, az OECD legújabb tanulmánya szerint, leépítik, az 5 fő alatti kisvállakozások növelik a foglalkoztatást.
A klientúra egyre aggresszívebben avatkozik be a gazdasági folyamatokba, ami a magánberuházások elbizonytalanodásához, a jogbiztonság csökkenéséhez vezet.
2013 egy újabb elvesztegetett év volt - értékelt az LMP.
A kormány az atomlobbit támogatja
A reszicsökkentés mostanra kifulladt, mert a szolgáltatókat veszteségbe hajtja.
Az Állami Számvevőszék az állami vagyon pazarlására hívta fel a figyelmet. A vagyonleltár hiánya a korrupciónak kedvez.
A közpénz akadálytalanul áramlik ki az országból.
2013-ban a kormány a romló életminőség költségvetését kényszerítette az országra.
Az LMP azt szeretné, ha 2014-ben nem csak a kormánynak, hanem az egész országnak lenne költségvetése.
origo.hu
Dráma Oroszországban: Putyin példátlan lépést tett
origo.hu
Amerikai kiadhatja világháborús parancsot, egész Európát érinti
borsonline.hu
"Undorító, szégyenteljes!" – Népharag zúdult Károlyra Vilmos miatt
hirtv.hu
Itt a magyarázat Magyar Péter minősíthetetlen viselkedésére + videó
metropol.hu
Dávid Petra durván beszólt a magyar kajakosnak
hirtv.hu
Élő tévéadásban vettek őrizetbe egy rendszerkritikus ügyvédet
origo.hu
Már Szoboszlai Dominik utódjával tárgyalnak Liverpoolban
nemzetisport.hu
Megkönnyebbült, hogy kimondta, vége – Nerea Pena kényszerű visszavonulásról, fradizmusról, magyar nyelvről, jövőbeli tervekről
origo.hu
A gigamellű golfszépség a rajongói szeme láttára kezdett öltözködni
origo.hu
Szoboszlairól is beszélt a Liverpool edzője az újabb bukás után
origo.hu
Ezek a világ leggazdagabb családjai
origo.hu
