A száznapos programról a Városligetben

A kormány első száz napjának eredményeiről számoltak be a miniszterek az érdeklődőknek vasárnap a Városligetben. Az MSZP és az SZDSZ "Kormány a tettek mezején" elnevezésű nagygyűlésén beszédet mondtak a kormánypártok elnökei, és a miniszterelnök is.

A dunai árhullám elleni védekezést a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) sikeresen összehangolta, ennek ellenére az országos árvízvédelmet mielőbb át kell gondolni - mondta Kóródi Mária vasárnap Budapesten, a városligeti kormányrendezvényen.

A Kormány a tettek mezején című, a kabinet tevékenységét bemutató rendezvényen, ahol a sajtó és a lakosság kérdéseket tehetett fel a tárcavezetőknek, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter elmondta: a védekezés széttagoltsága helyett egységes, a különböző szervek feladatait átfogó árvízvédelemre van szükség.

Kis Zoltán, a tárca politikai államtitkára jelezte, a Duna magyarországi szakaszán az árvízvédelmet még ebben a kormányzati ciklusban mintegy 20 milliárd forint ráfordítással tökéletesítik, a Tisza esetében azonban a munkák hosszabb időt vesznek igénybe. - A tiszai árhullámok elleni komplex védekezésről várhatóan még az idén a parlament elé kerül az előző kormány által kidolgozott Vásárhelyi-tervről szóló indítvány, amely alapján 10-12 év alatt 100-120 milliárd forintból valósulnak meg beruházások - tette hozzá az államtitkár. Megjegyezte: ebben a térségben a gátak erősítésén kívül szükségtározókat is létesíteni kell.

Kóródi Mária megjegyezte, hogy a tárcánál átgondolják a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) rendszerét is, ugyanis az elmúlt négy évben ebből a keretből mintegy 100 milliárd forint "folyt el". - A KAC-ból pályázati úton elosztott pénzekről nincs nyilvántartás, azokat nem dokumentálták, ezért a felelősök megtalálása is nehézkes - mondta a miniszter. Hozzáfűzte, hogy nem tartja szerencsésnek a KAC-pályázatokon a vissza nem térítendő támogatási formát, ahelyett más támogatási struktúrában kell gondolkodni.

Demszky Gábor főpolgármester - aki vendégként vett részt a környezetvédelmi tárca vezetőinek beszélgetésén - szólt arról, hogy a Budapesten évente keletkező 4,5 millió köbméter hulladék szelektív gyűjtését mielőbb meg kell oldani. - Jelenleg a szemét fele-fele arányban lerakóba, illetve égetőműbe kerül, és csupán a hulladék csekély hányadát választják külön - mondta a főpolgármester. Utalt arra, hogy az újrahasznosítás megvalósulásának többletköltségei miatt emelkedik majd a szemétdíj, amit esetleg az újrahasznosításban részt vállaló magánszféra ráfordításai mérsékelhetnek.