A Népszava szerint Vári volt Kondor fedőneve

Dokumentumokat közölt a Népszava azon állításának alátámasztására, hogy Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke a hetvenes években kapcsolatban állt az állambiztonsági szervekkel. A lap pénteki száma szerint Kondort 1974 februárjában szervezte be a kémelhárítással foglalkozó csoportfőnökség. A rádióelnök csütörtökön azt közölte, a lap cikkeinek minden szava hazugság, és ezért pert indít a Népszava ellen. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint ez az eset bizonyítja, hogy igazuk volt, amikor a teljes nyilvánosságot és a széles körű átvilágítást szorgalmazták.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint Kondor Katalin ügye is bizonyítja, hogy pártjának korábban igaza volt az ügynöküggyel kapcsolatban. Az SZDSZ végig azt szorgalmazta, hogy minél szélesebb kört világítsanak át, az iratok kutathatóak legyenek, és ezzel rövid idő alatt, egyszerre tisztázódjon mindenki múltja. Kuncze maga is többször felhívta arra a figyelmet, hogy ha nem biztosítják a teljes nyilvánosságot a kérdésben, előfordulhat, hogy később valaki előránt egy újabb iratot, amivel megzsarol egy közszereplőt.

"A vitában pont erre a problémára hívtuk fel a figyelmet" - mondta Kuncze az [origo]-nak a rádió elnökének ügyéről nyilatkozva. Hozzátette: azt nem tudja, igazak-e a Népszava állításai, de az eset is jól mutatja, hogy bármikor bárki előhúzhat egy papírt, amivel mások zsarolhatóvá válhatnak. "A parlament az utolsó pillanatban visszatáncolt, és megnehezítette a teljes nyilvánosságot. Pedig azt pont azért szorgalmaztuk, mert ha mindenki múltja megismerhető, minden mehet tovább. Ha valaki magas pozícióra tör, az alapján választják meg, hogy tudják, mit tett" - állította a szabad demokraták elnöke.

Kuncze hozzátette: nem tudja, hogy Kondor ügye elegendő-e ahhoz, hogy a politikusok átértékeljék eddigi véleményüket. "Az SZDSZ régóta egyedül van ebben a kérdésben, és addig nincs esélyünk. Eddig már legalább ötször próbáltuk elérni, hogy másmilyen szabályozás legyen, hiába. Természetesen ha úgy látjuk, van remény, újra megpróbáljuk elérni a módosítást" - mondta Kuncze Gábor.

"Helyes, ha a magyar választók ismerik a közéletben, így a poltikában vagy a médiában szerepet vállaló személyek múltjának politikai, etikai vagy más összefüggéseit" - mondta Kovács László, az MSZP elnöke az [origo]-nak. Hozzátette: az elmúlt évek több konkrét esete is bizonyította, hogy ellenkező esetben egy-egy személy múltjának nyilvánosságra nem került összefüggései zsarolásra is lehetőséget adhatnak, illetve a napi politikai csatában eszközként használhatók.

"Ami a konkrét ügyet illeti, valószínűleg azért keltett különös figyelmet a Népszava állítása, mert Kondor Katalin többször is elítélően nyilatkozott a rádió egyes munkatársainak állítólagos ügynökmúltjáról. Azt gondolom, hogy az ilyen ügy gyorsan tisztázható ls lezárható, amennyiben a rádió elnöke felhatalmazza az illetékeseket, hogy hozzák nyilvánosságra az őt érintő adatokat, amennyiben vannak" - tette hozzá a szocialista pártelnök.

A Fidesz csütörtökön a szocialista párt által "koholt vádak alapján" indított "koncepciós hajtóvadászatnak", az alkotmányosság és a demokrácia ellen intézett támadásnak minősítette a napilap állításait.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában pénteken Kovács Lászlóhoz hasonlóan azt mondta: a rádióelnök helyében kérné, hogy az ügyben oldják fel az államtitkot. "Lehetett a titkosszolgálatokkal kapcsolatban lenni szerintem nem a nemzeti érdeket sértő módon is" - mondta. "Pálcát azért török, ha török, mert a mostani rádióelnöki tevékenységével van bajom (...), illetve azért, mert a kettős mérce nem jó. Nem lehet azt mondani, hogy Kondor Katit szeretem, nála nem bűn, Medgyessy Pétert nem szeretem, nála bűn" - mondta Lendvai Ildikó.

2002 nyarán Medgyessy Péter miniszterelnök elismerte, hogy az állambiztonsági szolgálat III/II-es csoportfőnöksége keretében elhárító tevékenységet végzett 1978-tól 1982-ig, miután egy napilap közzétette a csoportfőnökség állományába való felvételéről szóló iratok kópiáit.