A Dél-afrikai Köztársaságban tíz évvel kezdődtek el azok a reformok, melyek még ma is folyamatban vannak. Szakemberek szerint az ottani tapasztalatok egy része jól használható Magyarországok a romák oktatásának integrációja szempontjából.
Az apartheid - vagyis a fekete bőrűek elkülönítése - 1948 és 1994 között volt az uralkodó társadalmi és politikai nézet a Dél-afrikai Köztársaságban. Ezek az elvek a XVII. századig nyúlnak vissza, amikor a fehér telepesek először gyarmatosították Dél-Afrikát. Az apartheid alatt az oktatási rendszer a fehéreket a gazdaság irányítására képezte ki, míg a feketéket, színeseket, indiaiakat visszatartotta arról, hogy a munkaerőpiac magasabb fokaira lépjenek. A kormány álláspontja ebben az időszakban az volt, hogy az a fekete bőrűeket eleve nem alkalmazzák bizonyos területeken, ezért nem is érdemes kiképezni őket. Az apartheid ideje alatt a feketék és fehérek külön iskolába jártak, a fekete bőrűek iskolái alig, a fehéreké jól felszereltek voltak. A kormány tizenötször többet költött évente egy fehér diák oktatására, mint egy feketéére.
Miután a kilencvenes évek elején az apartheid rendszert felszámolták, új oktatási irányelveket dolgoztak ki. Az oktatás területén 1995 elejétől kezdődött el az elkülönítést megszüntető program. Az elkülönített oktatási részlegeket folyamatosan egyesítették, az iskolázottság mindenkinek kötelező lett (korábban csak a fehéreknek volt). Az integrációnak részben útját állják azonban az anyagi lehetőségek: a fehér környékeken az iskolai díjak meghaladják a legtöbb fekete lehetőségeit. Az elszegényedett feketenegyedekben az osztályok nagyrészt teljesen feketék maradtak.