Egyre többet reklámozzák magukat a közszolgáltatók

Bár ebben a szektorban nincs nagy piaci verseny, a közművállalatok és a közszolgáltató cégek is egyre több pénzt költenek reklámra. Ma már a buszjegyvásárlásra, a távhőszolgáltatás igénybevételére vagy a vízdíj befizetésére is reklámokkal, nyereményjátékokkal buzdítanak.

Az idén mind több olyan reklámmal találkozhatott a lakosság, amely valamely természetesnek tűnő tevékenységre - például buszjegyvásárlásra, vízfogyasztásra - buzdít.

A BKV Rt. például júliusban indította el a megújult vonaljegyeket népszerűsítő reklámkampányát, amelyet több tévécsatorna is leadott, emellett óriásplakátok is megjelentek szerte a városban. A társaság később kampányt indított a bliccelők ellen. A cég még Budapesten megjelenő, idegen nyelvű újságokban is fizetett közleményeket adott ki arról, hogyan kell érvényesíteni a jegyet a metróban. Ráadásul az amerikai Forbes magazinban is megjelentett egy hirdetést a BKV - csakúgy, mint a csatornázási művek és a vízművek. A BKV hirdetése ezt követően magyar lapokban is megjelent. Az [origo] szerette volna megtudni, miért tartotta fontosnak a cég ezeknek a hirdetéseknek a közzétételét, illetve mennyibe került mindez, ám a BKV illetékese többszöri megkeresésünkre sem volt hajlandó válaszolni.

"Mi kell hozzá, hogy finom legyen? Víz természetesen" - reklámozza magát a Fővárosi Vízművek saját honlapján egy tál tészta képe mellett. Bár a vízműveknek nincs konkurenciája, a cég fontosnak tartja a lakossággal való kapcsolattartásban a marketingeszközöket. "Ma már egy cég sem engedheti meg magának, hogy ne adjon hírt magáról image-reklámokon keresztül" - mondta az [origo]-nak Péterffy Gábor, a vízművek szóvivője. Példaként említette, hogy az egyik hetilapban álláshirdetésbe burkolták az image-hirdetésüket. A cég honlapján pedig kampányt indítottak céges ügyfeleik számára: kétszemélyes wellness-hétvégét sorsolnak ki azok között, akik határidőre rendezik vízdíjukat. A leggyorsabbak rozsdamentes acélbögrét vagy fémtermoszt is nyerhetnek. A céges ügyfeleket azért kezelik kiemelten, mivel - bár az összfogyasztóknak csak 20 százalékát adják - a vízművek bevételének 60 százaléka tőlük származik - tette hozzá a szóvivő.

Forrás: [origo]

Péterffy azt nem volt hajlandó elárulni, mennyit költöttek az idén reklámra, de mint mondta: töredékét annak az összegnek, amit egy piaci alapon működő cég költ.

A Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Rt. is már régóta talál ki újabb és újabb reklámkampányt. A cég szóvivője, Sturdik Miklós az [origo]-nak elmondta: elsősorban azt az üzenetet akarják átvinni a köztudatba, hogy a távhőszolgáltatás nem egyenlő az elavult lakótelepi központi fűtéssel.

A Főtáv korábban a távfűtésre mint környezetbarát fűtési megoldásra próbálta felhívni a figyelmet, idén két nagy kampányuk volt. A tavaszi olyan ismert épületeket mutatott be, amelyekben távfűtés van, például az Árkád bevásárlóközpontot, a Sándor-palotát és az egyetemi központ több épületét. Az őszi kampány ezt folytatva újabb, akkor épülő épületeket mutatott be "ők is a távfűtést választották" szlogennel. Ekkor például a Budapest Arénát és az Ázsia Centert mutatták be.

Sturdik szerint az nem mérhető, hogy a lakosságra milyen hatással vannak a reklámjaik, elsősorban azért, mert nem szorosan a lakossággal, hanem a tervezőkkel tartják a kapcsolatot. Rendszeresen felmérik ugyanakkor, hogy a lakosság mit gondol a cégről, és a kép - a szóvivő szerint - a reklámok hatására pozitívabb. A Főtáv szóvivője üzleti titokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, hogy évente mennyi pénzt költ a cég reklámra.

Kapcsándi Dóra