A végső simítások előtt nyitott meg a Nyugati Városközpont<br/>

Vágólapra másolva!

Jó napot, jó forgalmat kívánunk kedves kereskedőinknek! - köszöntötte péntek reggel nyolc előtt néhány perccel a Westend City Center hangosbemondója az eladókat, építkezőket és biztonsági őröket. Ez alatt mintegy 15-20 fő dideregett a Nyugati téri bejáratnál, ugyanennyi biztonsági őrrel nézve farkasszemet, és mérsékelt izgalommal várva a főváros új bevásárló és szórakoztatóközpontjának működésének első perceit.

Vágólapra másolva!

Ha lett volna olyan lelkes vásárló, aki már negyed órával 8 előtt érkezik, akkor még pont láthatta volna, ahogy a félig lebetonozott bejárat elkészült részéről arrébb teszik a pallókat. Az első látogatók mégis érezhették, "az új városközpont" építési terület még. Nyolc után tíz perccel ugyanis a fotocellás (csak még nem működő) ajtókat erős, fekete orkánba bújtatott karok szétnyitották, és a kiálló drótokkal megbolondított, félig kész center-logo alatt berohanhattak az épületbe. Jobbról a még nem működő Niagara-vízesés, balról részben fóliával letakart, burkolathiányos fal nem engedte ki a centerből a malterszagú hideg levegőt. Akik az aluljáróból léptek be életükben először az intézménybe, azokat X-et formázó ragasztószalagcsíkok köszöntötték az üvegajtókon. Vékony rétegű könnyű fehér por gondoskodott arról, hogy a belső téridomok ne legyenek harsányabbak, mint a novemberi Váci út szürkés-halvány tónusai. A kint és bent különbségét összemosta a fűtés hiánya is.

Magyarországon még jó üzlet a bevásárlóközpontok építése
Miért éri meg ilyen sok bevásárlóközpontot építeni Magyarországon? - vetődhet fel a kérdés annak kapcsán, hogy a pénteken átadták a legújabbat. Az adatok szerint egy magyar bevásárlóközpontban a vevők hetente négyzetméterenként 110 dollárt költenek. Az európai átlag ugyanakkor csak 90, az USA-ban pedig mindössze 37 dollár. Ezek az adatok azt igazolják, hogy a befektetők még jó ideig megtalálják számításaikat.

Az üzletek 70-80 százaléka (a üzemeltetők szerint 90 százaléka) készült el a nyitásra, de ezek közül is jó néhányban még árufeltöltéssel, vakolással, villanyszereléssel, és szinte mindenütt takarítással foglalkoznak. Az üzletek nagy része ruhát árul, a boltokon kívül van még 14 termes mozi, és étkezdés passzázs is az épületben. A belső tér a pesti plazák közül leginkább a Dunáról elnevezetthez hasonlít. Folyosók kanyarognak egymás felett, amelyekről földszinti terekre lehet lebámulni. Az eddigi centerekhez képest újdonság, hogy a sétányokon gurulós standokról is lehet vásárolni, és a hatalmas piac utcái nem kaliforniai sugárutakról, hanem híres magyarokról vannak elnevezve, vigyázva, hogy aki a városban utca, az itt tér legyen, és fordítva.

A mozi előtti emeleti téren 9-kor ünnepélyes köszöntő hangzott el, mialatt a háttérben dolgos kezek szigeteltek, suvickoltak, csavarhúztak. Ekkor még elég kevesen látogatták meg a fogyasztás új templomát, és még 20 perc elteltével sem jutott el a hír a Nyugati-aluljáróig, hogy 300 méterre innen süti- és pezsgőosztás van. Két színpad is működésbe lépett 11 óra körül, e helyszíneken vidám zenés programok biztosítják majd három napon keresztül a szórakozva vásárlást a karácsonyra készülőknek. Ivókutak ugyan egyáltalán nincsenek a folyosókon, és szemetes is csak alig, az elkészült mosdók viszont pazarnak mondhatóak. A bejáratokkal ellentétben itt működnek a fotocellás szerkezetek, magától öblít a piszoár, és nyílik meg a csap.

A reggeli órákban a vendéglátóipari egységek nagy része még zárva tartott, és de a malter szagát felváltó hagymapára előrevetítette, lesz ma még táplálkozási lehetőség a régi Westend talponállók hűlt helyén. Találtunk azért nyitva tartó egységet, ahol a kínálat a kávétól a capuccinoig terjedt. Tíz óra körül már egész élénkké vált a forgalom, folyamatossá vált a ki és beáramlás a mindenütt szép számban unatkozó biztonsági őrök között.

Kívülről, a Váci út felől, messziről, napszemüvegen keresztül úgy tűnik, teljesen kész az épület. A pályaudvari oldalon azonban állványok borítják a falakat, nincsenek készen a teraszok, többek között a legnagyobb, finoman parkosított tetőterasz sem. A lépcsőket, és a környező járdákat sövény, facsemeték, gyeptéglák, és virágok borítják. A frissen kiültetett színes virágok békésen dideregnek a sárban, és köztük bokornyi huzalkötegek meredeznek a földből, indusztriálissá téve a májust idéző flórát.

A közeli kis boltok tulajdonosai legalább olyan izgatottan várták a nyitást, mint a benti kereskedők. Egy részük a forgalom növekedése miatt nagyobb hasznot remél, mások félnek, a konkurencia miatt elvesztik vásárlóikat. Egy közeli videótéka esetleg profilt vált, és pornófilm kölcsönzésre specializálja magát, a túlélés reményében. Sokan bíznak abban, hogy a kintieknek kisebb a rezsijük, és ezért alacsonyabb áraikkal tartani tudják a versenyt hatalmas szomszédjuk bérlőivel.