Behozhatatlan ügyhátralékkal küzdenek a bíróságok<br/>

Törvénymódosítás nélkül képtelenek lesznek ledolgozni ügyhátralékukat a bíróságok. Így nem várható az eljárások ésszerű határidőn belüli befejezése. A rendőrség szakemberhiányra hivatkozik, az ügyészség szemléletváltást, a bíróság az eljárási törvény módosítását sürgeti.

Annak ellenére, hogy a bíróságokon több eljárást fejeznek be, mint amennyi indul, mégis jelentős számú ügy lezáratlan marad. Az így felhalmozódott ügyhátralék ledolgozása folyamatos ugyan, a büntetőeljárások mégis sok esetben évekig tartanak.

A közvélemény mindig a bíróságokon kéri számon a büntetőügyek időbeni befejezését, valójában azonban az ügyészség és a rendőrség is jelentős lemaradással küzd - nyilatkozta Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának vezetője.

A cél - hogy csökkenjen az évekig húzódó eljárások száma -, úgy tűnik, mindenki számára egyaránt fontos. Ebből azonban a pereskedő polgárok egyelőre nem sokat éreznek. A büntetőeljárások bírósági vagy nyomozati szakban évekig húzódnak.

Az elhúzódások kivédése érdekében az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) határozatban döntött a két éven túl húzódó ügyek vizsgálatáról. Az eredmény: a bírói mulasztás vagy adminisztrációs hiba miatt elnapolt tárgyalások száma százalékosan alig kifejezhető.

Az elhúzódó ügyek esetében az egyik legjelentősebb ok - amivel szemben tehetetlenek a bírák - az állampolgári fegyelmezetlenség. Hiába az idézés, a vádlott és a tanúk gyakran nem jelennek meg, nélkülük viszont nem lehet lefolytatni a tárgyalást. Ezen esetekben a bíróság tehetetlen, nem rendelkezik a szankcionális eszközével.

Az elhúzódás másik gyakori oka az úgynevezett rosszhiszemű pervitel. Ilyen például, amikor a vádlott a tárgyalás napján azzal jelenik meg, hogy megszűnt védőjének megbízatása és új képviselőt szeretne. Az eljárást nehezítő, ismétlődő magatartást, amit jelenleg nem lehet hatékonyan szankcionálni, magas rendbírsággal kellene sújtani - állítja Frech Ágnes kollégiumvezető. Mindez azonban a jogalkotók feladata.

Nehezíti a bíró helyzetét és hátráltatja az eljárás gyors befejezését, hogy sok esetben saját magának kell "nyomoznia" egy-egy ügyben, mert az ügyészség által átadott nyomozati anyagot nem tartja megfelelőnek. Pedig az ügyésznek jogában áll további nyomozást elrendelni, ha elégedetlen a rendőrség bizonyítási anyagával. - Bár valóban törvényességi felügyeletet gyakorol az ügyészség a nyomozások felett, a rendőrség felel azért, milyen hosszúra nyúlik egy-egy bizonyítási eljárás - mondta Sódor István megbízott fővárosi főügyész. Jelenleg azonban még nincs az ügyészségnek eszköze arra, hogy a rendőrséget az általa adott határidők betartására szorítsa. Ha az eljárás időtartamát indokolatlannak tartja a nyomozást felügyelő ügyész, annyit tehet csupán, hogy fegyelmit kezdeményez a vizsgálóval szemben. A többi a rendőr felettesén múlik.

Sódor István szerint nem lehet a perek elhúzódásának nem a vádemelés szakmai hiányossága az oka, hiszen a 95 százalék feletti váderedményesség önmagáért beszélő adat. Az eljárások többségében ügyészi szakban legfeljebb 60 napig vannak az ügyek - fűzte hozzá a fővárosi főügyész.

Sódor István szerint az ügyészség azzal teheti a legtöbbet az eljárások gyorsítása érekében, ha a büntetőeljárások új jogintézményeit működteti. Például a bíróság elé állítás gyakori alkalmazásával, amire beismerő vallomás, illetve kisebb súlyú bűncselekmény elkövetőjének tetten érése esetén és 15 napon belül van mód. Így érezhetően csökkenne az eljárások időtartama, olcsóbb lenne, és ami a legfontosabb: maradna idő a komoly, bonyolult ügyekre is.

A rendőrség számára pillanatnyilag a tapasztalt, felkészült kollégák elvándorlása jelent problémát - mondta Szabó Mihály, a BRFK vizsgálati főosztályának vezetője. Az elhúzódás elsősorban olyan gazdasági bűncselekményekre jellemző, ami külön szakértelmet és sok időt kíván a nyomozótól is. Szabó Mihály szerint a rendőrség érdeke, hogy az ügyek lezárásával saját terheit könnyítse. - Addig, amíg a képzett kollégák elvándorlását nem tudjuk megakadályozni, addig nem fog, mert nem tud javulni a helyzet - mondta Szabó Mihály.

Mindezek alapján szakértők állítják: megoldást csakis törvénymódosítás hozhat. Az ügyek jelentős részét egyszerűsített, gyorsított eljárás keretében kellene tárgyalni azért, hogy maradjon idő és energia a nagyobb ügyekre is.

(Népszava)

Ajánló: