Bátrakra és gyávákra osztotta az országot Gyurcsány

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök évnyitó parlamenti beszédében szembeállította a bátor demokratákat és a nagyot mondó populistákat. Gyurcsány arra kérte a képviselőket, hogy működjenek együtt a haza biztonságossá és igazságossá tételében. A parlament őszi - utolsó teljes - ülésszakán többek között az szja-sávok változásáról, a harmadfokú bírósági ítéletek bevezetéséről, a bűncselekmények áldozatainak pénzbeli kárpótlásáról döntenek.

A hétfőn, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyitóbeszédével kezdődő őszi ülésszak során háromtucatnyi törvényjavaslatot nyújt be a kormány parlamentnek. A kabinet számos törvény benyújtásával késésben van: noha augusztusra ígérte, még nem lehet tudni, hogy mit fog tartalmazni például a vasúti közlekedésről vagy a kereskedelemről szóló javaslat, de azzal sem lehet tisztában az érdeklődő, hogy a "mezőgazdasági termelést sújtó katasztrófa jellegű elemi károk esetén" hogyan enyhítenék az érintettek gondjait. Ezek a csúszások persze a javaslatok elfogadását valószínűleg nem befolyásolják.

Harmadfokú büntetőügyek

Nem csak egyszer, hanem kétszer lehet majd fellebbezni a büntetőügyekben, ha az Országgyűlés elfogadja a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását októberben. Néhány éve az ítélőtáblák kialakításával négyszintűvé vált a bírósági rendszer, most ezt a bővülést követi a jogorvoslati rendszer háromfokúvá válása. Az első, illetve a másodfokú büntetőeljárás után, ha ezeken eltérő döntés született, lesz lehetőség harmadik szintű bírósághoz fordulni.

Új elem lehet a közvetítés, szaknyelven a mediáció, beépítése a jogszabályba. Ez egyrészt jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget, másrészt megteremti a lehetőségét annak, hogy kisebb súlyú bűncselekmény esetében - ha sikeres volt a sértett és az elkövető közötti, mindkét fél beleegyezésével történt közvetítői eljárás - ne szabjanak ki büntetést. Így a bűncselekménnyel okozott kár megtérülhet a sértett számára, az elkövető pedig megbánást tanúsíthat.

Bekerülhet a törvénybe a távol tartás intézménye mint a családon belüli erőszak kezelésében az egyik szóba jöhető eszköz. Ezt büntetőeljárási kényszerintézkedésként lehet kiszabni az erőszakoskodó családtagnak a családja védelme érdekében.

Pénzt kaphatnak a bűncselekmények áldozatai

Az áldozatvédelmi törvény január 1-jén léphet életbe, ha a parlament októberben megszavazza az erről szóló javaslatot. A kormány tervei szerint akár közel 1 millió forintot kaphatnak a bűncselekmények áldozatai kárenyhítés gyanánt. Az anyagi segítség mellett jogi és erkölcsi segítséget nyújt majd az állam a sértettek részére. A pénzbeli kárpótlás csak a súlyos, erőszakos bűncselekmények esetén jár, ha az áldozat szociálisan rászorulónak számít. A sértettek részére kifizetett állami kárenyhítés nem fájdalomdíj, hanem egyfajta előleg. A kifizetett összeget természetesen nem az áldozattól, hanem az elkövetőtől (vagy a biztosítótól) hajtaná be az állam.

Megfékeznék a lakásmaffiát

Több javaslat is foglalkozik az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításával. Így a közjegyzőkről és az ügyvédekről szóló törvény módosítása, valamint a lakástörvény megváltoztatása is (többek között) ezt a célt szolgálja.

Létrejöhet, részben uniós elvárások hatására egy független közlekedésibaleset-vizsgáló szervezet. A függetlenség értelmében a baleseti vizsgálatokat egy, a közlekedési ágazat szereplőitől és az esetleges büntetőeljárásban eljáró nyomozó hatóságtól (rendőrségtől) független állandó testület végezheti. Ezáltal kiküszöbölhető a vizsgált eseményben való bármilyen érintettség.

Tovább szélesedhet a cégadatok, cégiratok nyilvánossági köre a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényjavaslat életbelépésével. Ezt az intézkedést az üzleti forgalom biztonságával indokolja a kormány.

Módosuló adósávok

Sok változás várható az adózás területén, ha elfogadják a kormány javaslatait. Ezek szerint jövőre ötvenezer forinttal nő az alsó szja-kulcs határa, a felső kulcs mértéke pedig 36 százalékra csökken, az áfa legmagasabb kulcsa pedig 20 százalékra. Jövőre egy új típusú közterhet vezetnek be azok számára, akik nem fizetnek elegendő egészségbiztosítási járulékot. A tervek szerint ugyanis jövő év elejétől 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni (a vállalkozásból kivont, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmek; az osztalék, az árfolyamnyereségből származó, valamint az ingatlan bérbeadásából keletkező), egymillió forintot meghaladó jövedelem után. Kamatadó azonban a korábbi bejelentések ellenére sem lesz, vagy legalábbis a tervezetben ez nem szerepel.