Az MDF-fel közös miniszterelnök-jelöltet akar Orbán

Elutasította Dávid Ibolya a Fidesz elnökének javaslatát, amely szerint Orbán félreáll, és közös miniszterelnök-jelöltet állítana az MDF és a Fidesz a második fordulóra. Orbán ezzel szerdán állt elő, de azt nem árulta el hogy kit jelölne. Információink szerint azonban Bod Péter Ákos volt jegybankelnök neve szerepel a Dávid Ibolyához elküldött levélben. Bod Péter Ákos - aki nemrég "népszerűtlen lépések" szükségességéről írt - egyelőre nem erősítette meg ezt, a Fideszhez közel álló Magyar Polgári Együttműködés Egyesület ugyanakkor már tényként kezeli. Orbán az után tette bejelentését, hogy Dávid Ibolya kemény feltételeket szabott a Fidesznek az esetleges választási együttműködésért cserébe.

A Heti Válasz március végi számában Bod Péter Ákos épp a gazdasági ígéretekről közöl jegyzetet. Írásában bírálja a 2002-ben hatalomra került kormányt, mondván, hogy a Medgyessy Péter miniszterelnökségének első évét - vagyis a száznapos program beváltását - máig nem heverte ki az államháztartás, de kritikus hangon szól a jelenlegi ellenzékről is.

Mint írja, "azt kapja a kormány kritikaként a túloldaltól, hogy annak idején sokkal több volt az ígéret, és a mai kormánykoalíció még mindig adós a teljesítéssel", pedig Bod Péter Ákos szerint épp az a "mai bajok forrása", hogy az ígéretek egy részét beváltották a szocialisták, és így például "a nyugdíjak (családi pótlékok, agrártámogatások stb.) sokkal gyorsabban nőttek, mint a gazdaság".

A választási kampányban elhangzott ígéretekről azt írja: "Értem én, hogy ígérni kell, hiszen a kormány 1998 és 2002 között hiába volt objektív mutatók szerint sikeres, a legutóbbi választás nem a kormányzati teljesítményekről, hanem inkább az ígéretekről szólt." Jegyzetéből kiderül ugyanakkor, nem hisz abban, hogy ezeket az ígéreteket, legyen szó a koalíció vagy az ellenzék elképzeléseiről, be lehet váltani.

"2006 éve bizonyosan a szükséges költségvetési konszolidációról fog szólni - erről gondoskodik az Európai Unió" - fogalmaz Bod Péter Ákos, aki szerint "ezért különös a mai ígérgetés". Hozzáteszi: "Médiaguru legyen a talpán, aki a szakmailag indokolt (és persze népszerűtlen) korrekciókat eladja majd a közvéleménynek, amely ma elég gyanútlanul szemléli az ígéretfarsangot."

Tovább nem részletezi, hogy milyen lépéseket tart szükségesnek korrekció és konszolidáció címén, de ez minden bizonnyal a bevételek növelését és/vagy a kiadások csökkentését jelenti, ami értelemszerűen nem ad túl nagy lehetőséget a jóléti intézkedésekre. Nem használja a megszorítás kifejezést sem, de azzal, hogy utal az általa szükségesnek tartott intézkedések népszerűtlenségére, gyakorlatilag erről beszél.

Bod Péter Ákos nincs egyedül ezzel a véleménnyel, a választási kampány során nap mint nap szólaltak meg hazai és külföldi gazdasági szakemberek, és figyelmeztettek arra, hogy a költségvetési egyensúlytalanságnak véget kell vetni. Főleg akkor, ha az ország csatlakozni akar 2010-ben az euróövezethez, amihez szigorú feltételeknek kell megfelelni, például a GDP 3 százaléka alá kellene szorítani az államháztartás hiányát, amely egyes külföldi szakértők szerint idén megközelíti majd a 7 százalékot. Igaz, több elemző szerint már nincs is esély a 2010-es dátum fenntartására - erről legutóbb a HVG-nek nyilatkozott az Economist Intelligence Unit Magyarországgal foglalkozó elemzője.