Nemcsak észre lesz szükségük a szegény diákoknak

A legszegényebb családokból származó kitűnő tanuló diákoknak jelent könnyebbséget az a rendelet, amely átalakítja a felsőoktatási juttatások rendszerét. Az ezen a szűk rétegen kívül kerülő, de hátrányos helyzetű diákok számára azonban egyelőre lehetetlen kiszámolni, hogy a jövő évben összesen mekkora összegű támogatásra számíthatnak - tudtuk meg az őket segítő szervezetek képviselőitől. A diákoknak azt tanácsolják, hogy nézzenek utána alapítványi támogatásoknak is.

A felsőoktatási támogatási és díjfizetési rendszer jövő ősztől újul meg teljes egészében, akkortól kötelező lesz a tandíj és már egy éve működni fog a most elfogadott támogatási rendszer is. 2007 őszétől havonta 23 ezer forint fix összegű szociális támogatásra lesznek jogosultak a legnehezebb helyzetben lévők (a fogyatékosok, a családfenntartók, a nagycsaládosok, az árvák és az egészségi állapotuk miatt rászorulók). Ennek az összegnek a felét kapják havonta azok a diákok, akiknek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a minimálbér értékét, a félárvák és azok, akiknek a gyámsága nagykorúságuk miatt megszűnt.

Szociális támogatást eddig is kaptak a rászoruló diákok, de nem egységesen fix összegűt. Minden beiratkozáskor különböző dokumentumokkal (szülők keresetét vagy nyugdíját igazoló papírok, igazolás az állandó orvosi kezelést igénylő családtag betegségéről, egy havi gáz- és villanyszámla) kellett igazolniuk, hogy rászorulnak a támogatásra. Miután ezeket beadták, az oktatási intézmény tanulmányi osztályán egy pontszámban állapították meg a rászorultságukat, az alapján számolták ki az azt egyéni összeget, amelyet havonta kaphattak támogatásként. Mindenki más-más összeget kapott, de a többségnél a támogatás nem haladta meg a havi 20 ezer forintot.

Emellett igénybe lehetett venni lakhatási-, kulturális és jegyzettámogatást is. Ezek a lehetőségek továbbra is megmaradnak, de van, aki attól tart, hogy ezek az elvileg igénybe vehető támogatások, valójában az eddiginél kevesebb diáknak állnak majd rendelkezésére. "A rendszerbe pénzt nem nyomtak bele, csak átcsoportosítanak bizonyos összegeket" - mondta az [origo]-nak az egyik hallgatói önkormányzat név nélkül nyilatkozó munkatársa.

A rossztanuló többet fizet

Az új juttatási rendszerben a jelenleginél nagyobb szerepet kap a tanulmányi eredmény. A legrosszabbul tanuló egyetemisták és főiskolások ugyanis átkerülhetnek az államilag finanszírozott képzésből a költségtérítéses diákok közé. Ez várhatóan akkora többletköltséget jelent az érintett diákoknak, hogy lesz, aki emiatt kényszerül lemondani a tanulásról. Ugyanakkor a legjobb eredményt elérő, eredetileg költségtérítéses képzésre járó diákok legjobbjai átkerülnek az államilag finanszírozott csoportokhoz.

A hallgatók - a jelenlegi rendszerhez hasonlóan - a második félévtől tanulmányi ösztöndíjban is részesülhetnek, ennek minimuma alapképzésen 5800 forint lesz. Ösztöndíjat az államilag támogatott hallgatók legfeljebb fele kaphat. A juttatások átalakításáról szóló tervezetet jóvá hagyta a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete is.

A diákokra jutó támogatásokat egyelőre nem könnyű kiszámolni, az viszont már biztos, hogy 2008 őszétől tandíjat kell fizetni az egyetemeken, főiskolákon. Ez alól az első évfolyamosok még mentesülni fognak. A tandíj (hivatalos nevén: fejlesztési hozzájárulás) irányadó összege az alapképzésben 105 ezer forint, a mesterképzésben 150 ezer forint lesz. Az összegektől az egyetemek eltérhetnek, de a Magyar Rektori Konferencia azt javasolta, hogy a tandíj bevezetésének első időszakában az intézmények tartsák magukat ezekhez az összegekhez. A befolyó tandíj teljes egészében a felsőoktatási intézményekhez kerül: egy részét a kiemelkedő teljesítményű diákok ösztöndíjára fordíthatják, a másik részét pedig fejlesztésekre.

Tiefenthaler Eszter