Digitális érvelés is volt a tételek között

Egy Sánta-novella elemzését, Csokonai és Ady egy-egy szerelmes versének összehasonlítását, illetve a hagyományos könyvek és a digitális adathordozók melletti vagy elleni érvelést választhatták a diákok az idei középszintű magyar érettségin. Az általunk megkérdezett diákok nem találták nehéznek az érettségit, és szerintük készülni is legfeljebb csak "lelkileg" lehetett rá. Az [origo] egy végzős magyar szakos egyetemi hallgató segítségével megoldási javaslatokat is kidolgozott a középszintű vizsga kérdéseire.

Az oktatási tárca csak kedden reggel hozza nyilvánosságra a magyar írásbeli érettségi feladatokat és a hozzájuk tartozó javítókulcsokat. Addig is - egy névtelenségbe burkolózó végzős magyar szakos egyetemista segítségével - az [origo] kidolgozta saját megoldási javaslatait. Ezek persze csak vázlatok, és nyilván nem az egyetlen helyes választ jelentik az egyes vizsgakérdésekre.

Az első 60 percben egy szövegértési feladatsort kellett megoldaniuk a vizsgázóknak - negyven pontért. Az idei szöveg Bécs kedvelt vendéglőiről, a turisták által is keresett heurigerekről szólt. A feladatok a szövegben található és abból kikövetkeztethető kifejezések használatára éppúgy rákérdeztek, mint az írás hangnemére vagy az abban megjelenő történelmi személyek szerepére és eseményekre.

A második, szövegalkotási rész három választható feladatot tartalmazott - ezt három óra alatt kellett megoldani, hatvan pontért.

Könyv vagy CD-ROM?

Az első választható feladat az érvelés volt azzal kapcsolatban, hogy az újfajta médiumok, az elektronikus adathordozók és a hagyományos könyvek milyen viszonyban állnak egymással. Vagyis a kérdés az volt: kiszorítják-e a digitális adathordozók a könyveket?

Kiszorítják: A könyv- és szövegolvasási szokások az elmúlt időszakban megváltoztak: nem olvasunk annyit, mint néhány évtizede. Máshogy is olvasunk: egyes szövegek hossza, stílusa nem feltétlenül igényel elmélyült - vagyis a könyvhöz kötött - olvasást. Ma már szinte minden folyóirat és napilap online is elérhető, a könyvek viszont drágák.

Megférnek egymás mellett: Kényelmetlen a túl hoszzú szövegeket képernyőről olvasni. A könyvolvasásnak mindig lesz egy olyan atmoszférája, amit az internetes olvasás nem tud helyettesíteni - lehetsz egyedül, csak a könyv és te. A laptopok világában ugyan már könnyen lehet bárhol olvasni az internetet is, de bizonyos technikai feltételeknek mindenképpen fenn kell álllniuk.

Kicsik - nagyok

A műelemző típusú feladat Sánta Ferenc Kicsik és nagyok című novellájára vonatkozott. Az ötvenes évek végén született alkotás egy kisfiúnak és egy kislánynak a felnőtteket imitáló közös játékát mutatta be.

A szereplőknek nincs nevük, ezáltal személytelenné válnak: gyakorlatilag bárkiről szólhat a szöveg. A játék - a papás-mamás - a felnőttek játéka, de nem egy idilli képet mutat. A gyerekek veszekednek egymással, alkoholista-szerepbe élik bele magukat. A gyerekek nyilván azt játszották el, amit maguk körül látnak.

A novellaelemzésben figyelembe lehet venni: a címet, a cím és a szöveg viszonyát; a novella műfaj sajátosságai: tömör szerkesztés, csattanó van a végén; hogyan meséli el a cselekményt az író; a szereplők egymással való viszonya, vannak-e fordulópontok a történetben; a szerző stílusa; a történet tanulsága; összegzés.

Csokonai - Ady

A harmadik választható feladat Csokonai Az eleven rózsához és Ady Meg akarlak tartani című versének összehasonlító elemzése volt.

Csokonai verse rokokó, Adyé szecessziós stílusú. A rokokó stílust az idillikus hangulat jellemzi, valamint a miniatűr képek, a játékosság, zeneiség. A virágmetaforát is érdemes kiemelni az elemzésben. A szecessziós stílusra pedig a szereplíra, az önfeláldozó hozzáállás jellemző. Emellett Ady verse a stílushoz illően túldíszített, megjelenik benne a halál gondolata és az erotika is. Csokonai verse szimultán vers. Adynál sosincs idilli jelen, míg Csokonainál ez uralkodik.

Az Ady-versre jellemző az ambivalencia, Csokonai viszont egyértelműen meg akarja hódítani a múzsáját. Érdemes volt hasonló képeket keresni a két versben és összehasonlítani, illetve a megmutatni a különbségeket. Erre egy példa: "Csókra termett ajkaid" (Csokonai) - "Mikor legtüzesebb az ajkam,/Akkor fagyjon meg a tied" (Ady). A csók a két képben egészen mást jelent. Míg Adynál látszik, hogy a csók-hasonlattal is az ellentétekre épít, addig Csokonainál a harmónia, az idill jelképe ez is.