Mit takargatnak a Szabadság hídon?

2007.12.09. 9:19

Ha minden jól megy, 30 évig nem kell majd hozzányúlni a második világháború után jórészt hídroncsokból összetákolt Szabadság hídhoz. A híd felújításánál több száz tonnás súlyokat mozgatnák át, és úgy alakítják át a szerkezetét, hogy könnyebb legyen. Ez azért fontos, mert a hidat nem csak a rajta áthaladó autók és villamosok terhelik, hanem a saját súlya is húzza. A felújítás feltárta a híd egyik titkát is: kicserélik azokat a vízcsöveket is, amelyek egy az egyben felelnek Pest ivóvíz ellátásáért. Nézze meg képriportunkat!

Idén augusztusban zárták le a felújítás miatt, és várhatóan 2008 végére - hivatalosan október 30-ra, más információk szerint csak december végére - végeznek a munkálatokkal a Szabadság hídon. A pesti átkelők közül az eredetileg 1896-ban elkészült Szabadság híd volt a legrosszabb állapotban, a következő felújítandó a Margit híd. A rekonstrukció során a híd számos elemét kicserélik, megerősítik.

Különös gondot fordítanak a híd szerkezetének könnyítésére, az eredeti díszítőelemek helyreállítására, illetve a korrózióvédelemre. A Szabadság hídhoz várhatóan 30 évig nem kell majd hozzányúlni. Az [origo] képriportjában láthatja, hogy állnak a munkálatok 2007 novemberében.

Fotó: Vanik Zoltán
Ha a képekre kattint, galéria nyílik!

Az ellensúlyok. A híd két hídfőjénél a 0. és az 1. rácsrúd között vannak elhelyezve az ellensúlyok, amelyek feladata, hogy egyensúlyban tartsák a pilléreket - hogy a híd középső része ne húzza befelé őket. A 700 és 2900 kilomgramm közötti vastömbök - mint a fa építőkocka elemei - különböző formájúak és méretűek, hogy könnyen el lehessen helyezni őket a rendelkezésre álló térben az útpálya alatt. Egy-egy hídfőnél 680 tonna vastömb szolgál ellensúlyként. A képen a budai oldal déli pályájának 340 tonna eredeti helyéről kiemelt ellensúlyából látható 150 tonnányi. A többi 190 tonnányit éppen pesti oldalon, a villamosalagútban kialakított műhelyben rozsdátlanítják homokfúvással, majd kezelik rozsdavédővel. A pillérek azért nem dőlnek befelé a kiemelt ellensúlyok hiányában, mert már felszedték az útpályát, ami jelentős súlycsökkenést eredményezett.

Fotó: Vanik Zoltán

Kereszt és hossztartók. A kereszttartók viszonylag jó állapotúak, csak néhányat kellett erősteni, de szinte az összes hossztartó cserére szorul. A 2-szer 25 darab kereszttartó között öt sorban elhelyezkedő 5-8,5 méter közötti hosszúságú hossztartók anyaga problémás. Vagy túl régi és korrodált, vagy a bizonytalan állapotú, ugyanis a 2. világháború utáni gyors rekonstrukció alatt - a Szabadság híd volt az első felrobbantott híd, amit helyreállítottak - a többi lebombázott pesti híd roncsaiból építettek bele sokat. 

Fotó: Vanik Zoltán

Vízcsövek. Négy 650 milliméter átmérőjű vas vízcső fut a híd útpályája alatt. Ezeken keresztül töltik fel éjszakánként a Gellért hegyi víztározót, és ezeken keresztül folyik le onnan nappal az ivóvíz Pest jelentős részére. A régi vascsöveket újabbakra és kisebb, 600 milliméteres átmérőjűekre cserélik, amelyeknek speciális műanyag belső burkolatuk lesz. A négy közül kettőnek mindig működni kell, hogy ne legyen fennakadás a vízellátásban, ezért fokozatosan cserélik ki őket.

Fotó: Vanik Zoltán

A korlát. Aki figyelmesen sétál végig a hídon, láthatja, hogy a korlátok a két pillér és a partok között díszesebbek, mint a két pillér közötti szakaszon. Ide ugyanis a háború utáni gyors helyreállítás alkalmával az eredeti díszes öntöttvas elemek helyett egyszerűbbeket szereltek fel. Ezeket most a felújítás alkalmával lecserélik az eredetiekre. Nagy segítséget jelent a munkálatokban, hogy Munkácson megtalálták az öntöttvas díszek 1896-os öntőformáit, így vissza tudják állítani az eredeti állapotot. Ugyancsak az eredetihez hasonló kandellábereket szerelnek majd fel a jelenlegi rácsszerkezetű lámpaoszlopok helyett. A régi formájú oszlopok azonban korszerűbb anyagokból készülnek, és ezek tartják majd a villamos felsővezetékét is.

Fotó: Vanik Zoltán

Teljesen felújítják a híd pályalemezét is - ami az úttestet tartja - az új változat azonban szerkezetileg eltér majd a régitől. A súlycsökkentés érdekében ugyanis - jelenleg a híd teherbírásának 60-65 százalékát teszi ki saját szerkezetének megtartása -vékonyabb lesz az úttest, de vastagabb a villamospálya alatt. Utóbbira azért van szükség, hogy képesek legyenek a síneket egy olyan rezgéselnyelő alapba helyezni, amelynek segítségével csökkenni fog a villamosok áthaladásakor a hídszerkezetet érő dinamikus hatás. A súlycsökkentést szolgálja a vékonyabb pályalemez mellett, hogy leszerelik a hossztartókon található összes segédkereszttartót, szerepüket a pályalemez vasbetonjának megfelelő bevasalásával váltják ki. Könnyebb lesz a járdák pályalemeze is: vasbeton helyett acéllemezeket alkalmaznak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK