Egy helyettes helyettesére maradt az egyik hatalmi ág

2009.04.01. 8:18

Egymás után háromszor nem tudott új főbírót választani az országgyűlés, a helyette beugró elnökhelyettes nyugdíjba ment, utódot nem nevezhetett ki - szerdától jobb híján egy kollégiumvezető irányítja a magyar bírói szervezetet. Az [origo]-nak nyilatkozó bírósági vezetők szerint az emberek nem fogják észrevenni, hogy fejetlen a Legfelsőbb Bíróság, de ők sem örülnek ennek. A helyzet ráadásul jogi problémák egész sorát hozhatja felszínre.

Április elsejétől már nemcsak elnöke, de elnökhelyettese sincs a magyar bírósági szervezet csúcsán álló Legfelsőbb Bíróságnak (LB). Mióta tavaly nyáron a korábbi főbíró, Lomniczi Zoltán megbízatása lejárt, az Országgyűlés háromszor futott neki az új főbíró megválasztásának sikertelenül: Sólyom László jelöltjei - előbb Baka András, majd egymás után kétszer Havasiné Orbán Mária - egyszer sem kapták meg a megválasztáshoz szükséges kétharmados többséget.

A lassan egy éve hiányzó főbírót eddig a Legfelsőbb Bírósági elnökhelyettes, Kaposvári Bertalan pótolta, mivel ő viszont közben betöltötte 70. életévét és nyugdíjba ment, szerdától az elnökhelyettes helyett is helyettes kell. Szerencsére a bírósági rendszer igazgatását ellátó Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) előrelátó volt: élve törvényi felhatalmazásával, még tavaly novemberben módosították a Legfelsőbb Bíróság szervezeti és működési szabályzatát, így kimondták, hogy ha az LB elnöke, illetve elnökhelyettese is akadályoztatva van, akkor az erre kijelölt kollégiumvezető látja el a vezetői feladatokat. Erre a szabályra alapozva szerdától az eddig elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettestől az irányítást a közigazgatási kollégium vezetője, Kozma György veszi át.

Pénteken az OIT is megerősítette, hogy mostantól egy kollégiumvezető látja el az elnöki feladatokat az új főbíró megválasztásáig. Az OIT-t is közvetlenül érinti a vezetőhiány, hiszen a főbíró egyben a tanács elnöke is lenne. Az OIT-ben így szintén pótolni kell a nyár óta hiányzó legfelsőbb bírósági elnököt, ezt a feladatot az OIT elnökhelyettese, Fazekas Sándor látja el. Fazekas kedden az [origo]-nak úgy fogalmazott: a jelenlegi helyzet "nem optimális", ennek ellenére "biztosított a folyamatosság" az elnököt helyettesítő kollégiumvezetőnek köszönhetően.

Fazekas részletesen elmondta, hogy a bírósági szervezetre vonatkozó törvény és más jogszabályok pontosan rendelkeznek a mostani problémás helyzetről is, felállítva a vezetők között egy világos rangsort, ami alapján az elnök és az elnökhelyettes után a kollégiumvezető következik. Hozzátette, ez átmeneti megoldás, amiből szerinte a bíróságokhoz forduló emberek semmit nem fognak érezni, hiszen az ítélkező munka ugyanúgy folyik. "A napi működésben ez nem fog zavart okozni" - jelentette ki az OIT elnökhelyettese.

Fejetlenül maradt hierarchia

Más véleményen van Fleck Zoltán jogszociológus, aki azt állítja, hogy érezhető hatása lesz a bírósági hierarchia fejetlenségének. "Egyáltalán nem mindegy, hogy nincs vezetője egy teljesen hierarchikus szervezetnek, amelyet jelenleg nem az elnök, még csak nem is elnökhelyettes, hanem egy kollégiumvezető irányít, ráadásul ez valószínűleg jó néhány hónapig így marad" - mondta az [origo]-nak.

Fleck Zoltán szerint a jelenlegi helyzet problémás legitimációs szempontból, hiszen az egyik hatalmi ágat jelentő bíráskodás megfelelő vezetés nélkül maradt. Hozzátette, különösen most veszélyes ez a helyzet, amikor a másik két hatalmi ágnál is nagy a zűrzavar, hiszen a parlamentben "diffúz a politikai helyzet", kuszák az erőviszonyok, míg - a végrehajtási ág élén álló - kormány pedig átalakulóban van.

A jogszociológus a nehézségekre példaként említette, hogy régóta sok kritika éri a bírói kart a sok ellentmondó ítélet miatt, vagyis a törvények alkalmazása nem egységes a különböző megyékben, bírósági illetékességi területeken. A jogalkalmazás egységét a Legfelsőbb Bíróságnak kell biztosítania, amely szerinte erős, legitim vezető nélkül nem tudja orvosolni a problémát. Fleck egy másik nehézséget is említett: ősszel lejár az OIT többségben lévő bíró tagjainak a mandátuma, márpedig a tagok megválasztásában szerinte a főbírónak átruházhatatlan - vagyis a helyettese által sem pótolható - jogkörei vannak.

Nem mindenben megoldás a beugró

A törvény szerint léteznek más kizárólagos elnöki jogkörök is, azaz olyan kérdések, amelyekben csak a Legfelsőbb Bíróság elnöke dönthetne. Az egyik ilyen jogkör azonnal vissza is ütött, mikor a nyugdíjba készülő Kaposvári Bertalan elnökhelyettes maga helyett Zanathy János legfelsőbb bírósági bírót javasolta új elnökhelyettesnek, Sólyom László viszont érdemi megfontolás nélkül visszadobta Zanathy kinevezését. Nem tehetett mást, különben maga a köztársasági elnök járt volna el jogellenesen, a törvény ugyanis világosan kimondja, hogy az elnöknek kell elnökhelyettest jelölni.

Az MTI-nek múlt pénteken két névtelenséget kérő legfelsőbb bírósági bíró is a lehetséges problémákról beszélt, szerintük aggályos, hogy a jelenlegi vezető mögött nincs országgyűlési felhatalmazás. Az alkotmány szerint ugyanis a Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlésnek kell megválasztania. Ezért a bírók szerint megkérdőjelezhető, hogy egyes kérdésekben - így pénzügyi intézkedéseknél - egyáltalán hozhat-e érvényes döntéseket az LB vezetésével megbízott kollégiumvezető, akit nem az Országgyűlés választ, de még csak nem is a köztársasági elnök nevezi ki, mint az elnökhelyettest. Egy másik példát is hoztak a gyakorlati nehézségekre: szerintük a megüresedett bírói helyekre kiírt pályázatokat a kieső jelöltek akár peres úton meg is támadhatják arra hivatkozva, hogy a megbízott vezetőnek nem volt joga dönteni.

A napi munka attól megy

Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke szerint sem egyértelmű, hogy a megüresedett bírói helyekre szóló pályázatokat kiírhatja-e a kollégiumvezető, és egyetért azzal is, hogy lehetnek hasonló okból problémás pénzügyi kérdések. "Ilyen technikai vonzata van a helyettesítésnek, mert felmerül, milyen elnöki és elnökhelyettesi jogokat nem vehet át "áttételes" vezető" - mondta az [origo]-nak a bírói egyesület vezetője, aki szintén példaként említette az OIT bíró tagjainak ősszel esedékes megválasztását.

Ugyanakkor az OIT elnökhelyetteséhez hasonlóan, Makai Lajos is úgy vélte, az emberek nem fogják észrevenni, hogy nincs főbíró, mert a "napi munkát ez nem befolyásolja", még ha "nem is tesz jót a Legfelsőbb Bíróságnak". A bíróságok működését minden szinten törvény szabályozza, az ítélkezés ugyanúgy folyik, a határidők ugyanazok, szóval az igazságszolgáltatás nem lehet ettől rosszabb - magyarázta Makai. Ugyanakkor hozzátette: előbb-utóbb érezhető lesz a vezető hiánya. Például most zajlanak a jövő évi költségvetési tárgyalások, ahol nagy jelentősége van annak, hogy egy erőskezű vezető lobbizik-e a pénzügyi forrásokért - mondta. Kérdésünkre a bírói egyesület vezetője szűkszavúan nyilatkozott arról, hogyan vélekednek maguk a bírák a helyzetről, mint mondta: "nyilván nem pozitív a véleményük".

Megoldás helyett újabb pengeváltás

Márpedig a jelenlegi politikai helyzetben beláthatatlan, mikorra lesz kétharmados országgyűlési támogatással rendelkező új főbíró. Annál is inkább, mert az utóbbi két hétben tovább éleződött a három meghiúsult főbíróválasztás miatti, amúgy sem felhőtlen viszony Sólyom László és a kormány között, és nemcsak amiatt, mert az államfő az előre hozott választásokat sürgette, nehezítve az utódkeresés során ügyetlenül kapkodó MSZP helyzetét.

A köztársasági elnök ugyanis nyíltan a bírói kar mellé állt Gyurcsány Ferenccel szemben, miután a kormányfő az MSZP kongresszusán azt mondta, hogy a bíróságok és az ügyészségek "bizonyos döntései azt az érzést keltik, hogy a döntéshozók egy része a Fidesz érdekei, kimondott vagy sugallt elvárásai szerint járnak el". Az államfő válaszképpen múlt pénteken elment az OIT rendkívüli ülésére, ahol - a tanács honlapjára kikerült jegyzőkönyv szerint - kifejezte szolidaritását "a magyar bírói és ügyészi karral, miután a miniszterelnök részéről olyan vádak érték, hogy politikailag részrehajlóan jár el bizonyos ügyekben".

KAPCSOLÓDÓ CIKK