Csúsztatásban az MSZP és a Fidesz is profi

Az alapállítások nagyjából pontosak, a következtetések viszont tele vannak csúsztatással és nehezen igazolható kijelentésekkel az elmúlt 8 év kormányzati teljesítményéről szóló, most megjelent fideszes és MSZP-s kiadványokban. Az egyikből az rajzolódik ki, hogy minden sokkal rosszabb lett, a másikból az, hogy minden sokkal jobb. Látszólag mindkét párt igazat mond, a valóságban azonban úgy csűrik-csavarják a statisztikai adatokat, ahogy az nekik jó.

"Az elmúlt nyolc év a kudarcok korszaka volt. Az ország végletesen legyengült. (...) naponta kapunk híreket a kormányzathoz köthető visszaélésekről, korrupciós esetekről" - ilyen mondatokkal vezeti fel a Fidesz a szocialisták 2002 óta tartó kormányzásáról szóló értékelését. Az Itt az idő című kiadvány következetesen Gyurcsány-korszaknak nevezi ezt a nyolc évet, megfeledkezve arról, hogy 2002 és 2004 között Medgyessy Péter, az utóbbi szűk egy évben pedig Bajnai Gordon volt a miniszterelnök. A Fidesz kiadványában felsorolt alapállítások többsége ettől függetlenül megfelel a valóságnak, bár a számok nem minden esetben stimmelnek, és több tényt úgy közöltek, hogy néhány fontos körülményről nem tettek említést.

Államadósság
"A Gyurcsány-korszak romba döntötte a magyar gazdaságot. Nyolc év alatt két és félszeresére nőtt az államadósság. Ma minden magyar emberre több mint kétmillió forint adósság jut." - áll a Fidesz kiadványában, amely két számot is idéz: az ország adósságállománya 2002-ben 7965,4 milliárd forint volt, 2010-ben 20668,2 milliárd forint.

Az ellenzéki párt által felrajzolt trend igaz, Magyarország súlyosan eladósodott az elmúlt nyolc évben, a kiadványban idézett számok forrását ugyanakkor nem jelölték meg, és az adatok nem is stimmelnek. A Fidesz 2002-re 7965,4 milliárdos államadósságot említ, az Államadósság Kezelő Központ honlapján talált adatok alapján azonban abban az évben csak a központi költségvetés adóssága 9224,2 milliárd forint volt, és ez az államadósságnak csak egy része. Erre rakódik még a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak hiánya, ami a Pénzügyminisztérium adatai szerint 2002-ben 100 milliárd forint volt. Az államadósságot képező harmadik tétel az elkülönített állami pénzalapokból ered, ennél pontos adósság- vagy többletszámot nem találtunk, de az alapokban lévő teljes összeg eltörpül a másik két tétel mellett, tehát sehogy nem jön ki a Fidesz által idézett szám.

Hasonlóan értelmezhetetlen a 2010-re említett 20668,2 milliárdos államadósság-összeg. Az ÁKK táblázata szerint ugyanis 2010 januárjában a központi költségvetés adóssága 19 394,8 milliárd forint, és a Pénzügyminisztérium által, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében tervezett hiány 69,4 milliárd forint.

A Fidesz arról sem tesz említést, hogy a GDP-arányos államadósság már 2001-ben - tehát még az Orbán-kormány idején - elkezdett növekedni, és erre egy 2006-os Magyar fiskális politika: Quo vadis? című tanulmányban a párt egyik pénzügyi szakértője, Szapáry György közgazdász is felhívta a figyelmet. Igaz, a Fidesz az elmúlt nyolc évben többször is figyelmeztetett az adósságállomány növekedésének veszélyeire, már akkor is, amikor a kormány igyekezett elaltatni az ezzel kapcsolatos félelmeket.

Munkanélküliség
"Ma több mint 915 ezer embernek nincs munkája. A Gyurcsány-korszakban a munkanélküliek száma közel háromszorosára nőtt."

Az alapállítás itt is megállja a helyét, Magyarországon már régen volt annyira rossz a munkaügyi helyzet, mint most. "A munkanélküliségi ráta a 2008. évi 7,9 százalékról 10,1 százalékra emelkedett, ami 1995 óta a legmagasabb érték" - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) február 24-én közzétett kiadványában. A Fidesz ugyanakkor ezúttal sem említi a forrását a 915 ezer munkanélküliről szóló adatnak, és a KSH jelentésében 2009-re vonatkozóan ennél jóval alacsonyabb szám, 420,7 ezer munkanélküli szerepel. Ez ugyanakkor tipikusan az a kérdés, amiben a számok nem feltétlenül tükrözik a valóságot, ugyanis sok függ attól, hogy kit is tekintenek munkanélkülinek. A statisztikákba nem feltétlenül kerülnek be például azok, akik nem is akarnak dolgozni, vagyis nem keresnek munkát. De ugyanígy kimaradhatnak belőle azok is, akik valamilyen átképzésen vesznek részt, ráadásul a hivatalos adatok nem veszik figyelembe a fekete- és szürkegazdaságot sem.

Nyugdíjak
"A Gyurcsány-korszakban csökkent a nyugdíjak értéke, fölemelték a nyugdíjkorhatárt és eltörölték a 13. havi nyugdíjat. Most pedig privatizálni akarják a nyugdíjpénztárakat."

Igaz ugyan az az állítás, hogy a szocialisták törölték el a 13. havi nyugdíjat, de a kiadvány azt nem említi meg, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány volt az, amely egyáltalán bevezette. Tavaly, a válságkezelő program részeként törölték el, miután a kormány elismerte azt, amit közgazdász elemzők már évek óta állítottak: a költségvetés nem bírja el ezt a terhet. A nyugdíjak értékének csökkenéséről szóló állítást sem könnyű értelmezni, a KSH adatai között ugyanis csak úgynevezett nominális összegeket találtunk, amely nem veszi figyelembe az inflációt. Így is látszik azonban, hogy 2002 és 2008 között jelentősen változott a nyugdíj összege: 2002-ben még 44 446 forint jutott egy jogosultra, 2008-ban pedig már 84 306 forint. Emelkedett a nyugdíjellátásra fordított kiadás a GDP-hez viszonyítva is: 2002-ben még 10,1 százalék volt, 2008-ban pedig 11,5 volt.

A nyugdíjpénztárak privatizálásával kapcsolatos állítás sem áll biztos lábakon. Az MSZP nem jelzett ilyen szándékot, és egy januári sajtótájékoztató alapján a Fidesz is csak következtet az állítólagos szocialista tervekre. Cser-Palkovics András fideszes szóvivő akkor beszélt arról, hogy mivel az MSZP nem gyűjt aláírást a nyugdíjpénztárak privatizációja ellen, ezért vélhetően a magánosítás a céljuk.

Közbiztonság
"A Gyurcsány-korszakban a közbiztonság végletesen leromlott. Évente több mint 32 ezer erőszakos és garázda jellegű bűncselekményt követnek el."

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium bűnözési statisztikája alapján a 32 ezres szám megfelel a valóságnak, az adatok azonban azt is mutatják, hogy az elmúlt három évben csökkent a százezer lakosra jutó, regisztrált bűncselekmények száma. (Ez az szám 2008-ban 4242 volt, 2009 januárjától decemberig viszont 4066-ra csökkent.) A valós képet ugyanakkor torzíthatja, hogy csupán azokat a bűncselekményeket tartalmazza, amelyek a rendőrség tudomására jutnak. 2009 januárjában Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök is elismerte, hogy a javuló bűnözési statisztikák ellenére romlott az emberek biztonságérzete, a legszegényebb vidékeken pedig csaknem mindennaposak a kis értékre elkövetett bűncselekmények, illetve a bűncselekményi szintet el nem érő, az együttélés szabályainak folyamatos megsértéséből fakadó helyi konfliktusok.

Egészségügy
"A Gyurcsány-korszak tönkretette az egészségügyet. Az elmúlt években 16 ezer kórházi ágy szűnt meg."

A Gyurcsány-kormány egyik nagy kudarca az egészségügyi reform elakadása volt, így valószínűleg még a szocialisták sem érzik eredményesnek az ezen a területen végzett tevékenységüket. A Fidesz által példaként idézett adat azonban nem feltétlenül tükrözi az egészségügyben lezajlott változásokat. Az ellátórendszerek 2008-as állapotáról szóló KSH-jelentés például rámutatott arra, hogy miközben csökkent az ágyak száma, az "ágykihasználási százalék javult, az aktív osztályokon elérte a 75,3 százalékot (előző év 69,2 százalék)". A jelentésből kiderül az is, hogy az ágyszámcsökkenéssel párhuzamosan nőtt a nyugati orszáágokban elterjedt, "egynapos ellátási esetek gyakorisága (a 2007. évi 88 ezerhez képest, több mint egyharmaddal, 122 ezerre emelkedett az ilyen beavatkozások száma)". A fejlett országokat tömörítő OECD adatai is azt mutatják, hogy míg Magyarországon az 1000 lakosra jutó kórházi ágyak száma 2007-ben 7,1 volt, addig a nálunk fejlettebb országoknak számító Norvégiában és Svájcban ugyanez a szám 3,5.