Csúsztatásban az MSZP és a Fidesz is profi

Az alapállítások nagyjából pontosak, a következtetések viszont tele vannak csúsztatással és nehezen igazolható kijelentésekkel az elmúlt 8 év kormányzati teljesítményéről szóló, most megjelent fideszes és MSZP-s kiadványokban. Az egyikből az rajzolódik ki, hogy minden sokkal rosszabb lett, a másikból az, hogy minden sokkal jobb. Látszólag mindkét párt igazat mond, a valóságban azonban úgy csűrik-csavarják a statisztikai adatokat, ahogy az nekik jó.

Magyarország jobb lett az MSZP 8 éves kormányzása alatt annál, mintha a Fidesz-kormány távozása után hibernálták volna az országot, és semmi nem történt volna egészen mostanáig - nagyjából így foglalható össze annak az MSZP-s kampányanyagnak a mondanivalója, amellyel az MSZP saját eredményeit kezdte hirdetni a napokban. A tisztánlátás kedvéért címmel kiadott, adatokkal és grafikonokkal telezsúfolt kampánykiadvány azt sorolja, mi minden tűnne el, ha visszamennénk az időben 8 évet. A mutatós eredmények mellett azonban a párt sok fontos körülményt elhallgat, amelyek árnyékot vetnének a számára kedvező statisztikai görbékre.

A felölelt témák szinte minden területre kiterjednek az "Orbán Viktor kormányzása alatt" történt halálos közúti balesetektől, a ma már kevesebb munkával megvásárolható televíziókig, az egészségügyre vagy a felsőoktatásra költött százmilliárdokig.

Jobban élünk, mint 8 éve
"A magyar gazdaság folyamatosan növekedett a válság kezdetéig, és még a gazdasági világválság idején is 17 százalékkal jobban teljesít Magyarország, mint Orbán Viktor kormányzásának utolsó évében."

A gazdaság a válság kitöréséig valóban folyamatosan növekedett a szocialisták kormányzása alatt, de ez nem is meglepő, hiszen a GDP már korábban, az Orbán-kormány idején is egyenletesen nőtt. Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) adatai szerint Orbán idejében legalább akkora növekedést produkált az ország, mint a szocialisták első éveiben: 1998-ban 5,2 százalékkal, 2001-ben pedig 4,1 százalékkal nőtt a gazdaság.

A 4 százalék körüli GDP-növekedést az ország 2006-ig tartotta, 2007-ben már csak 1 százalékos volt a növekedés: igaz tehát, hogy egészen a 2008-as válságig tartott a növekedés, de már a válság előtt, attól függetlenül megtört az Orbánék óta tartó lendület. 2009-ban aztán már csak 0,6 százalékkal nőtt a GDP, 2009-ben pedig az EU becslése szerint 6,5 százalékkal csökkent. A számokból valóban összejön, az elmúlt 8 év 16,8 százalékos GDP-növekedése, a zuhanó trend azonban nem látszik.

Az Eurostat adataiból kiderül, hogy Orbán 4 éve alatt, évente átlag 1,6 százalékkal nőtt jobban a magyar GDP, mint a jelenlegi 27 EU-tag átlaga. Ennél a szocialisták első 4 évében jobb lett a helyzet, akkor évi átlag 2,5 százalékkal volt nagyobb a növekedés az EU-átlagnál, de ez nem a javuló magyar teljesítménynek, hanem a többi EU-tag lassulásának köszönhető. 2006-tól ez az előny elenyészett, 2007-től pedig már lassabban fejlődött Magyarország, mint a többiek. Szomszédaink, Szlovákia és Románia is gyorsabban fejlődött Magyarországnál, 2007-ben előbbi 5,3, utóbbi 9,6 százalékkal nagyobb GDP-növekedést könyvelt el nálunk, és 2008-ban is 6,7 illetve 5,4 százalékkal nagyobb volt az ő gazdasági növekedésük.

Letörték a pénzromlást
Az MSZP "felére vágta vissza az Orbán-kormány idején magasan tartott inflációt"

Az infláció mértéke Magyarországon valóban jelentősen csökkent, az Eurostat adatai szerint a 2001-ben 9,1 százalék, 2009-ben pedig már csak 4 százalék volt (az MSZP kiadványa 9,2 és 4,5 százalékot ír). A többi kelet-közép-európai ország azonban ennél nagyobb inflációcsökkentésre volt képes: Románia ugyanebben az időszakban 34,5 százalékról vitte le az inflációt 5,6 százalékra, míg az eurót bevezető Szlovákia és Szlovénia 1 százalék alatti inflációt produkált 2009-ben, noha 2001-ben előbbi még 12,2, utóbbi 8,9 százalékos pénzromlással nézett szembe.

Több pénz a mezőgazdaságban
"Az MSZP-kormány megháromszorozta az agrárium és a vidék éves támogatását az az Orbán-Torgyán kormányhoz képest."

A kampánykiadvány szerint az agrár-és vidékfejlesztési támogatások 2001-ben 206,8 milliárd, 2009-ben pedig 613,3 milliárd forintra rúgtak. Azt nem tudjuk, hogy ezeket a számokat az MSZP honnan vette, hiszen a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre költött pénz nagyon sokféle forrásból tevődik össze, és a kiadvány nem jelöli meg forrását. Az elkölthető pénzek növekedésének egyik fontos összetevője ugyanakkor, hogy Magyarország EU-tagsága óta az uniótól is sok pénz jön a mezőgazdaságra és a vidék fejlesztésére, amelyekkel az Orbán-kormány még nem számolhatott. Ha pedig a 2001-es és 2009-es költségvetés számait hasonlítjuk össze, akkor koránt sincs ekkora különbség a két kormány között: 2001-ben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium összes kiadására 310 milliárdot tervezett be a kormány, 2009-ben pedig 341,5 milliárdot.

Kétszeresére nőtt fizetések
"Még válság idején is több mint kétszer annyi pénz marad az embereknél, mint Orbán Viktor kormányzásának idején"

Az MSZP szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 2001-óta 64 913 forintról 124 366 forintra nőtt 2009-ben, 2010-re pedig 140 868 forintig emelkedik. A KSH 2010-es adatokkal nem rendelkezik, így nem tudni, honnan veszi az MSZP a 2010-es jóslatát. A másik két szám stimmel, a kétszeres bérnövekedés azonban félrevezető, hiszen ezzel együtt az árak is nőttek, így a különbség nem tükrözi, mennyivel ér többet a haza vitt pénz (erről lásd a következő, reálbérekről szóló állítást).

Harmadával megnövelt reálbérek
"Ugyanazért a munkáért még válság idején is harmadával többre futja, mint Orbán Viktor kormányzásának utolsó teljes évében."

AZ MSZP adatai szerint a reálbérek 2001 és 2010 között 29 százalékkal nőttek, ezt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai nagyságrendileg alátámasztják. A KSH szerint a reálkereset néhány százalékkal kisebb mértékben nőtt az MSZP által közölt adatoknál, így a túlzóan "harmadnak" nevezett 29 százalék helyett inkább egy bő "negyed" lenne reális.

Egy 2010 februári KSH-s adattábla szerint a nettó reálbérindex 2001 és 2009 között 26,8 százalékkal növekedett. Az Orbán-kormány négy éve alatt, 1998 és 2001 között (vagyis feleannyi idő alatt, mint amiből az MSZP változását számoltuk) 14,7 százalékkal nőtt a nettó reálbér, tehát időarányosan az Orbán-kormány produkált nagyobb növekedést. Igaz, az Orbán-kormány utolsó évét nem húzta le a gazdasági válság, de az is igaz, hogy a Fidesz-kormány idején, négy év alatt egyszer sem csökkent a reálbér, míg a szocialisták kormányzása alatt 2004-ben és 2009-ben is kevesebbet ért az emberek keresete, és 2007-ben sem nőtt semmit.

Kevesebbet kell dolgozni egy tévéért
"Orbán Viktor kormányzása idején egy fizikai munkás négyszer annyit dolgozott egy televízióért, mint napjainkban."

A fizikai foglalkozásúak havi nettó átlagkeresete a KSH szerint 2001-ben 48 793 forint, 2009-ben 91 764 forint volt, vagyis nettó fizetésük majdnem kétszeresére nőtt. Ez az infláció miatt azonban nem jelent ugyanekkora reálbérnövekedést, az MSZP kiadványában kimutatott négyszeres különbség tehát semmiképpen sem lehet a bérnövekedés oka. A különbség úgy jön ki, hogy a televíziókészülékek ára 2001 óta jelentősen csökkent. A KSH szerint egy 70-75 cm-es tévékészülék 2001-ben átlag 132 450 forintba, 2009-ben viszont csak 57 300 forintba került. Vagyis, miközben a fogyasztási cikkek ára általában emelkedett az infláció miatt, ez a termék 56 százalékkal lett olcsóbb, tehát a jövedelem növekedéséhez példaként használni kifejezetten megtévesztő.

Egekbe szökött nyugdíjak
"Több mint duplájára nőtt az átlagos nyugdíj összege az Orbán-kormány óta"

2001-ben még csak 38 374 forintot kapott egy átlagos nyugdíjas, 2010-ben viszont már 85 287 forint jár neki - áll az MSZP kiadványában. A nyugdíjak mértéke valóban ekkorát változott az elmúlt 8 évben, vagyis az állítás megállja a helyét. Az emeléssel ugyanakkor az MSZP jelentősen megterhelte a költségvetést, az ország bevételei pedig nem nőttek ilyen gyorsan: míg 2001-ben a GDP 9,3 százalékát, 2008-ban már 11,5 százalékát vitte el a nyugdíjak kifizetése.

Megnövelt gyed
"Az MSZP a gyed emelésével is megmutatta, hogy fontosabbnak tartja a gyermekeket, mint Orbán Viktor kormánya"

A szocialisták által bemutatott grafikon szerint a gyermekgondozási díj (gyed) 2001-ben 39274 forint volt, 2009-re viszont fokozatosan 75 000 forintra emelkedett. A közölt számok a KSH adatbázisában csak 2007-ig vannak feltöltve, de addig megfelelnek az MSZP adatainak. A párt által közölt adatsorból ugyanakkor nem derül ki, hogy a 2009-es megszorítások a gyerekvállalókat is súlyosan érintették: a korábban szintén folyamatosan emelt családi pótlékot 23 helyett már csak 20 éves korig adják a gyerekek után, a gyermekgondozási segély (gyes) és a gyermekgondozási díj (gyed) pedig az eddigi három helyett, már csak két évig adható a családoknak.

Megmentett autósok
"Négyszáz megmentett élet évente a közutakon, ennyivel kevesebben halnak meg évente közlekedési balesetben, mint Orbán Viktor kormányzása alatt."

2001-ben 1239 személy halt meg a magyar utakon közúti balesetben, 2009-ben pedig csupán 817, vagyis tavaly valóban több mint 400 emberrel kevesebb vesztette életét az utakon. Az azonban félreérthető, hogy "évente" 400 embert mentett meg a kormány, hiszen az 1200-1300 körül mozgó, átlagos haláleset csak 2008-ban csökkent hirtelen 1000 alá, előtte ugyanolyan rossz volt a statisztika, mint a Fidesz-kormány idején. A javítás érdekében a kormány többek között a gyorshajtók büntetési tételeit emelte, illetve bevezette az objektív felelősség elvét az utakon, és szerintük ez tette meg a hatását 2008 után.