A legtöbb autóst békén hagyná az új szmogrendelet

Újra megpróbálkozik a budapesti szmogriadóterv eddigi, páros-páratlan rendszámokon alapuló rendszerének leváltásával a főpolgármester-helyettes a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén. Vita van arról, mennyire válhatna be az új logikájú korlátozás, amely csak a legszennyezzőbb autókat érintené, ezekből ugyanis jóval kevesebb van, mint páros vagy páratlan rendszámúból.

Újra előveszi a budapesti szmogriadó-rendelet módosításának, az eddig működő páras-páratlan rendszer lecserélésének tervét csütörtöki ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A környezetgazdálkodási és energetikai ügyosztály által előkészített és Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes által benyújtott előterjesztés szerint a rendszám számjegyei helyett az autók környezetvédelmi tulajdonságai alapján dőlne el, hogy szmogriadó esetén melyik járműveket tiltják ki a budapesti utakról.

A javaslat a rendszámtáblán található környezetvédelmi plakett színéhez kötné a tiltást vagy engedélyezést: szmogriadó esetén a fekete és piros plakettel ellátott járművek közlekedését tilthatná meg a polgármester. Egy 2010 januárjában hatályba lépett minisztériumi rendelet alapján fekete plakettot kapnak a korszerűtlen, nem környezetbarát járművek, pirosat a szintén korszerűtlen, kevésbé környezetbarát járművek, kék színű plakett jár a korszerű és környezetbarát járműveknek, zöld színűt pedig a kiemelten környezetbarát járművek kapnak.

Ikvai-Szabó előterjesztése már a közgyűlés előző, június 3-i ülésének napirendjén is szerepelt, de akkor a képviselők elhalasztották a megtárgyalását a felvetést ért kritika miatt. Az ötletet a közgyűlés előtt közleményben bírálta a Levegő Munkacsoport nevű civil szervezet, mondván, helyes ugyan a megközelítés, hogy a rendszám számjegyei helyett az autók környezetvédelmi tulajdonságai alapján tiltsák ki szmogriadó esetén a budapesti utakról a járműveket, de az előterjesztés szerintük csupán a járművek elhanyagolható számát érintené.

"Jelentéktelenre zsugorodott"

A Levegő Munkacsoport hivatkozott arra a főváros honlapján is közzétett levélre, amelyben a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója, Gyapjas József véleményezte a javaslatot. Gyapjas azt írta a Fővárosi Önkormányzathoz intézett levélben: "Tekintettel arra, hogy a korlátozni kívánt, fekete és piros matricával ellátott gépjárművek részvétele a budapesti forgalomban igen csekély, a módosítás során a tájékoztatási és riasztási fokozatban elrendelhető intézkedéseknek a környezeti levegő minőségére történő hatása jelentéktelenre zsugorodott."

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi csoportvezetője, Pék Miklós június elején az [origo]-nak azt mondta: a főváros rendszeresen megküldi számukra a környezetvédelmi témájú rendelettervezeteket véleményezésre a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény alapján. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség nem rendelkezik statisztikával a Budapesten közlekedő járművek környezetvédelmi besorolásáról. "Annyit biztosan tudunk, hogy a rendeletmódosítás következtében a korlátozással érintett autók száma a budapesti forgalomban részt vevő járművek felénél lényegesen kisebb számút érint. Innentől kezdve elmondhatjuk, hogy az elrendelhető intézkedések hatása jelentősen csökken" - mondta.

Egyelőre csak az autók töredékén van plakett

A környezetvédelmi plakettek színeit és az azokhoz tartozó tulajdonságokat szabályozó minisztériumi rendelet idén január elsején lépett hatályba. Egyelőre nincs minden közúton közlekedő járművön környezetvédelmi plakett, hanem csak azokon, amelyek január óta vettek részt műszaki vizsgálaton, vagy egyedileg kérvényezték a plakettet.

Emiatt nincs átfogó statisztika arról, hogy Budapesten mennyi fekete, piros, zöld, illetve kék plakettes autó jár. A Nemzeti Közlekedési Hatóság azonban az [origo] kérésére rendelkezésünkre bocsátott egy olyan statisztikát, amely azt mutatja be, hogy a Közép-Magyarországi Regionális Igazgatóság, azaz Pest megye területén 2010. január 1. és 2010. június 3. között vizsgázott járművek milyen környezetvédelmi besorolást kaptak.

Fekete plakettet kapott 17 885 autó, pirosat 38 244, kéket 103 586, zöldet pedig 40 376. Ez azt jelenti, hogy az idén júniusig Pest megyében vizsgázott járművek 28,05 százaléka jár fekete vagy piros plakettel, míg 71,95 százaléka zölddel vagy kékkel.

Mivel az öregebb és ezért feltehetően rosszabb környezetvédelmi tulajdonságokkal bíró kocsiknak gyakrabban kell műszaki vizsgát tenniük, mint az újabb járműveknek, valószínűsíthető, hogy egy adott időintervallumban vizsgázó járművek között nagyobb arányban vannak az öreg autók, mint az utakat nap mint nap járó autó között. Így feltételezhető, hogy a Budapesten közlekedő kocsik között ténylegesen a 28,05 százaléknál is kisebb arányban vannak azok a kocsik, amelyeknek fekete vagy piros környezetvédelmi besorolás járna.

"Intelligens rendszerre állunk át"

A Levegő Munkacsoport szerint azért is problémás, ha a korábbinál kevesebb járművet korlátozna az új rendszer, mert a szmoghelyzetet elsősorban a dugóban araszoló járművek okozzák, hiszen lassú haladás, állandó lassítás és gyorsítás esetén a szennyezőanyag-kibocsátás a többszörösére növekszik az egyenletes haladáshoz viszonyítva.

Azt, hogy kevesebb járművet érintene a szmogriadó új rendszere, mint a jelenlegi páros-páratlan szisztéma, az ötlet előterjesztője sem vitatta. Ikvai-Szabó beadványa szerint éppen azért érné meg a rendszer lecserélése, mert így kevesebb autóst kellene korlátozni, de szerinte a környezeti haszon legalább ugyanakkora lenne, és az intézkedés arányosabbá válna, mert azokat korlátozná, akik járműveikkel nagyobb mértékben járultak hozzá a szennyezett állapothoz.

Ikvai-Szabó azt mondta, hogy ezt az előterjesztésben szereplő állítást környezetvédelmi hatástanulmány támasztja alá. Az [origo] érdeklődésére a Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya közölte, hogy egy kormányrendelet alapján a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség készítette el Budapest és környéke integrált levegővédelmi intézkedési programját. Ebben a dokumentumban az áll: "egyes szakértői vélemények szerint a közlekedés okozta levegő szennyezés feléért a forgalomban lévő gépjárművek mintegy 10 százaléka felelős. Ez azt jelenti, hogy ha a rossz műszaki állapotú, elkopott, korszerűtlen gépjárműveket nem használnánk, akkor a gépjárművek okozta légszennyezettség a felére csökkenne."

"Egy önkormányzatnak a városüzemeltetési, levegőtisztaság-védelmi intézkedések során és a fenti jogszabály alapján mindaddig a hatóság programjának adatait megállapításait kell figyelembe vennie, amíg azokat a hatóság nem módosítja" - írta megkeresésünkre a sajtóosztály. "Ez a rendszer mindenképpen finomabban hangol. Egy buta rendszerről egy intelligens rendszerre állunk át" - mondta az [origo]-nak kedden Ikvai-Szabó, aki a Levegő Munkacsoport bírálatára válaszul kiegészítést is csatolt eredeti előterjesztéséhez.

A Levegő Munkacsoport szerint ha a fővárosi rendeletmódosítást eredeti formájában fogadják el, az alkotmányellenes is lenne, mivel egy 1994-es alkotmánybírósági határozat kimondja, hogy a környezetvédelem jogszabályban elfogadott szintjét csökkenteni nem lehet. A civil szervezet még júniusban azt kérte levélben a Fővárosi Közgyűléstől, hogy vagy utasítsák el a módosítást, vagy terjesszék ki a tilalmat a kék környezetvédelmi plakettel ellátott járművekre is.

"Visszafogott rendeletalkotás"

Erre Ikvai-Szabó az előterjesztés-kiegészítésben úgy reagált, hogy ha a korlátozás vonatkozna a kék plakettes autókra is, a tiltás akkor biztosan több járművet érintene, mint a páros-páratlan rendszer. "Tapasztalatok nélkül bevezetett, indokolatlanul magas védelmi szintet utólag már nem lehet csökkenteni ('építkezni lehet, de bontani nem'), ezért is köteleztük el magunkat a visszafogott rendeletalkotás mellett" - írta a főpolgármester-helyettes.

Ikvai-Szabó megjegyezte azt is, hogy ha a tapasztalatok tükrében a szabályozás nem tűnne elégségesnek, akkor jobb megoldás lenne, ha a környezetvédelmi besorolásról szóló miniszteri rendelet módosítását, akár szigorítását kezdeményezné a főpolgármester az érintett tárcák vezetőinél. A főpolgármester-helyettes az [origo]-nak azt mondta: nyitottak mindenféle jobbításra, akár például a zónahatárok eltolásának segítségével megoldott szigorításra is.