Kibújt az MNV több vezetője az állami bérplafon alól

Százmilliós veszteséget okozott az államnak egyes döntéseivel az állami vagyon felett őrködő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) - állítja szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az ÁSZ szerint az MNV egyes távozó vezetői indokolatlanul magas végkielégítéseket kaptak. Az ÁSZ szerint nincs rendben az MNV egyik legfontosabb informatikai szerződése sem. Az ÁSZ egyik vezetője szerint felelősség terheli a hibákért a korábbi pénzügyminisztereket.

AZ MNV székháza

Szakmai felelősség terheli az egykori pénzügyminisztereket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél (MNV) tapasztalt hiányosságok miatt, büntetőjogi felelősségüket azonban az ügyészségnek kell megállapítania - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Becker Pál, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgatója. A sajtótájékoztatót azt követően tartották, hogy elkészült az ÁSZ-nak az MNV tavalyi tevékenységét vizsgáló jelentése. Becker az MTI tudósítása szerint nem nevezte meg, hogy mely pénzügyminiszterekre gondolt, de mivel az ÁSZ jelentése az MNV 2009-es működését vizsgálta, így feltehetően Veres Jánosra és Oszkó Péterre utalt.

Túlzó kifizetések

A több mint 300 oldalas dokumentum több olyan konkrét esetet is bemutat, amelynek során veszteség érte az államot. Az ÁSZ többek között kifogásolta az MNV-nél kifizetett végkielégítések összegét. A számvevőszék szerint a végkielégítések megállapításakor nemcsak az MNV-nél, hanem a más állami szervezeteknél eltöltött időt is figyelembe vették. Az ÁSZ szerint csak a MNV jogelődjeinél - például a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál - eltöltött időt lehetett volna figyelembe venni a végkielégítések megállapításánál, más állami szervezetnél eltöltött időt nem. Az MNV korábbi gazdasági vezérigazgató-helyettese így kapott 36 millió forintos végkielégítést - olvasható a jelentésben -, pedig a számvevők szerint csak 26 millió forintot nem járt volna.

Nagy összegű végkielégítést fizetett az MNV két másik távozó vezérigazgató-helyettesnek is, róluk csak annyit ír a jelentés, hogy 20-45 millió forint közti összeget kaptak. A kifizetéseket vizsgálta MNV ellenőrző bizottsága is. A vizsgálat - az ÁSZ szerint - azt állapította meg, hogy a kifizetések nem voltak jogellenesek, de "az MNV Zrt. a szerződések megkötésekor, illetve megszüntetésekor nem a jó gazda gondosságával járt el". A számvevőszéki jelentéshez csatolt válaszában erről az MNV azt írta: a jogszabályokból szerintük nem következik az, hogy a korábban más állami szervezetnél dolgozó köztisztviselők, közalkalmazottak esetén nem kell figyelembe venni az ott eltöltött munkaidőt.

Az MNV nem tartotta be azt a tavaly elfogadott takarékossági törvényt sem a jelentés szerint, amely az állami cégek vezetői számára bérplafont állapított meg. A jelentés szerint az MNV-t irányító vagyontanács nyolc tagjának, illetve ellenőrző bizottság tizenegy tagjának a bére összesen havi 9,28 millió forinttal haladta meg a bérplafont. Erre reagálva az MNV azt közölte: betartották a takarékossági törvényt, az MNV javadalmazási szabályzatát azonban a pénzügyminiszter hagyta jóvá, nekik abba nem volt beleszólásuk

Az ÁSZ problémásnak tartotta azt is, hogy az MNV korábbi vezérigazgatója, Tátrai Miklós annak ellenére állapított meg prémiumot a Hollóházi Porcelán Zrt. vezérigazgatójának, hogy a cég veszteségesesen gazdálkodott.

Előnytelen szerződés

Súlyos megállapításokat tesz az ÁSZ az MNV vagyonnyilvántartási rendszeréről is. Egységes vagyonnyilvántartásra azért volt szükség, mert a 2008-ban megalakuló MNV kezeli az összes állami vagyont. Az úgynevezett Everest-rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzési eljárásra három céget hívtak meg. A visszalépések miatt csak egy cég maradt, ez volt az IDOM 2000 Konzulens Zrt. A cég végső árajánlata mintegy 300 millió forinttal haladta meg az első árajánlatot. 

Az ÁSZ szerint a céggel 2008 októberében megkötött szerződés több szempontból is hátrányos volt az MNV számára. A szerződés szerint a cég a fejlesztési feladatok mellett három évig rendszertámogatási - üzemeltetési, továbbfejlesztési - feladatokat vállalt évi 224 millió forint + áfa díjért cserében. Az MNV-nek a szerződés szerint a teljes díjat kell kifizetnie akkor is, ha a vállalkozó csak a vállalt szolgáltatások egy részét tudja biztosítani.

Az ÁSZ szerint a szerződés azon része a leghátrányosabb, hogy a szerződés felmondása abban az esetben is többletköltséget jelent az MNV-nek, ha az a vállalkozónak felróható okból következik be. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy az MNV a vállalkozó szerződésszegése - 60 napot meghaladó csúszása - esetén sem állt el a szerződéstől, mivel ebben az esetben a kötbérnél magasabb összeget kellett volna a fizetnie a cégnek - olvashatón a jelentésben. Az ÁSZ szerint a határidő be nem tartása 72 millió forintos kárt okozott az MNV-nek.

A jelentéshez írt válaszában az MNV azt írta, hogy semmilyen dokumentum nem igazolja azt, hogy a szerződés vagyoni hátrányt okozott volna. Az MNV szerint a szerződést a jogszabályoknak megfelelően kötötték meg.

Milliárdos károk

A jelentés több olyan ügyet is megemlít, amelyek már a tavalyi ÁSZ-jelentésben is szerepeltek. Ilyenek például négy állami vállalat - MÁV, MTV, Magyar Posta, Magyar Villamos Művek - új székházba költözése. Ezekben az esetekben az előzetes számításokkal szemben az új szákházba költözéssel anyagilag nem jártak jól a vállalatok, sőt a költözés többletköltséget okozott. A számvevőszék már tavaly is bírálta a Bóly és Enying közelében található állami földek bérleti szerződésének meghosszabbítását. Az ÁSZ szerint a bérleti szerződések meghosszabbítást nem szakmai szempontok indokolták, új bérlőknek nem volt esélyük a földek megszerzésre, ráadásul két korábbi bérlői érdekei is szerepet játszhattak a pályázati kiírásban.

Az ÁSZ az MNV-ről szóló tavalyi jelentésében több olyan fontos üggyel is fogalkozott, amelyekben később nyomozást rendelt el az ügyészség. Ilyen volt többek között a sukorói telekcsere, amelynek során egy kaszinóberuházást tervező befektetőcsoport megbízottja több Pest megyei telket cserélt el az MNV-vel a sukorói telkekre. Később az ügyészség azt állapította meg, hogy nem volt pontos a telkek értékbecslése, ami több százmilliós kárt okozhatott az államnak. Emiatt az ügy miatt vették őrizetbe kedden Tátrai Miklóst, az MNV korábbi vezérigazgatóját.

Ugyancsak az ÁSZ tavalyi jelentése hívta fel a figyelmet a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásának zavaros körülményeire, amelynek részleteit több cikkben tárta fel az [origo]. Az ügyészség gyanúja szerint ha a jogszabályok betátásával adták volna el a Lurdy-ház nagyságú moszkvai ingatlant, akkor a 4 milliárd forintnál jóval nagyobb vételár folyhatott volna be az államkincstárba. Az ÁSZ főigazgatója kedden azt mondta: Sukoró miatt 1,3 milliárd forintra, a moszkvai kereskedelmi székház ügye miatt pedig 3,5 milliárd forintra tehető a kár.