Döglött halakat találtak a Dunában a vörösiszap-szennyezés után

Elérte a Duna fő ágát is a vörösiszap csütörtök délben, Győrben pedig habzik és kissé elszineződött a Mosoni-Duna, a Rába torkolatánál délután már döglött halakat láttak. A katasztrófa-védelem szerint a lakosság és az ivóvíz-bázisok nincsenek veszélyben, a Marcalból viszont teljesen kipusztult az élővilág. A vízügy regionális vezetője az [origo]-nak azt mondta, hogy a lúgos szennyezést sikeresen felhigították, így az a Dunában már egyáltalán nem lesz érzékelhető.

Tizenegy ember sérült meg a vörösiszap-lavina sújtotta térségben a kárfelszámolási munkában - közölte csütörtökön az Országos Mentőszolgálat. Közülük egy embert kellett kórházba szállítani, mert a szemébe vörösiszap csapódott, de az állapota nem súlyos. Tíz embert a helyszínen láttak el a mentők.

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság csütörtök esti közleménye szerint az eddig megtett lépéseknek köszönhetően sem a Rábán, sem a Mosoni-Dunán nem kell védekezni, már csak megfigyelést végeznek, mert sikerült a 10-es pH-szint alatt stabilizálni a helyzetet. A nap folyamán a Marcal Rábába torkolása előtt folyamatosan gipszet és ecetsavat öntöttek a folyóba. Ennek hatására Gyirmótnál, a Marcal-duzzasztónál folyamatosan csökken a pH értéke, a délutáni adat szerint 9,79 - közölték.

Csütörtök dél körül érte el a Duna főágát is a nyugat-magyarországi a vörösiszap-szennyeződés - jelentette be Dobson Tibor, a kárfelszámolás helyszíni szóvivője. Az iszap a Rábán és a Mosoni-Dunán keresztül jutott a Dunába: a Mosoni-Dunát már csütörtök délelőtt 9.27-kor elérte, a folyóban a szennyeződés pH-értéke ekkor 9,3 volt - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). A szakemberek továbbra is mérik a víz szennyezettségét, a pH-érték folyamatosan csökken - állt a közleményben.

Csütörtökön kora délután a katasztrófavédelem szóvivője azt jelentette, hogy a Mosoni-Dunában Győrnél, a Széchenyi hídnál 9,56-os pH-értéket mértek; Petróczi Tímea ezt úgy kommentálta, hogy a legelső méréseknél ez lényegesen jobb eredmény, miközben korábban 9,3-as pH értéket jelentettek a Mosoni-Dunától. A katasztrófavédelem szerint ez már jó eredmény, a 7-es pH érték már semlegesnek számít.

Döglött halak a Dunában, kipusztult a Marcal

A vörösiszap-szennyeződés rendkívül magas pH-értéke miatt csütörtökre kipusztult a Marcal folyó teljes élővilága. Csütörtök délután a katasztrófavédők már halpusztulás jeleit észlelték a Duna főágán, valamint a Mosoni-Duna és a Rába torkolatánál is - mondta Dobson az MTI-nek. A Rába és a Duna torkolatában 9,1 pH-értéket mértek. Ahhoz, hogy a folyó élővilágát meg lehessen menteni, a 14-es skálán, Dobson szerint 8 alá kell vinni a pH-értéket.

A szóvivő szerint a Marcalban az összes hal kipusztult, és a növényzetet sem lehet megmenteni, emellett sok őz, szarvas, vaddisznó és szárnyas is elpusztult, mert ittak a vörösiszappal szennyezett folyó vizéből. A Marcal már azzal "halálra lett ítélve", hogy az igen erős lúgos kémhatású vörösiszap a Torna-patakon keresztül belefolyt - mondta. A szakemberek megpróbálták ecetsavval és gipsszel csökkenteni az igen erős lúgos kémhatást, de nem sikerült megakadályozni az ökológiai katasztrófát, ezért ettől kezdve az a cél, hogy a Rábát és a Dunát megmentsék.

A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint pusztulnak a halak a Gönyünél, a Mosoni-Duna torkolatánál, ahol a vörösiszappal szennyezett víz délután elérte a Dunát. A két folyó összefolyásánál több tucatnyi szenvedő és már elpusztult állatot látni, keszeg-féléket, pontyokat, süllőket és csukákat. Az állatok a szennyezett vízben a sodrásnak keresztbe fordulnak, majd rövid idő alatt kimúlnak.

A Marcalon csütörtökön délben leálltak a haltetemek begyűjtésével Koroncónál, mert már annyira kevés volt a "fogás" - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. "Ennyi hal volt, elvitte a méreg, most már csak víz jön" - nyugtázta a hatóság illetékesének bejelentését az egyik helyi halász. Az egyik halász elmondta: este "érkeztek" az első tetemek, de a nagyobbak - pontyok, csukák - az éjszaka értek Koroncóhoz, reggel óta csak apróhalat emeltek ki. Azt gyanítják, vagy feljebb már a partra került a tetemek többsége, vagy még víz alatt vannak, így azokat nem venni észre.

Kevéssel korábban, a koroncói duzzasztónál a vízügyi szakemberek műszere még 10,6 feletti, azaz erősen lúgos pH-értéket mért a savas hígítás miatt söröspalack-zöldre színeződött, fehér habot vető, enyhén ecetszagú vízben. Csütörtök délutánra bioecetsavval sikerült a Marcal vizét a környezetre már kevéssé veszélyes 9,5-9,8 értékre csökkenteni - jelentette a katasztrófavédelem. A víz által szállított nehézfémekkel szennyezett iszap kiülepítése érdekében a Marcalon a víz áramlási sebességének csökkentésére fenékküszöbök épülnek.

Kétóránként ellenőrzik a vízminőséget

Dobson közölte, hogy a Dunába jutó szennyezés sem a fővárosi, sem az északi, sem a dunántúli ivóvízbázist nem veszélyezteti. Hozzátette: A folyamatos mérések szerint nehézfémet nem tartalmaz az ivóvíz. A szóvivő csütörtökön kora délután azt jelentette, hogy kétóránként ellenőrzik mind a fővárosi, mind pedig az északi megyék ivóvízkészletét, de szennyező anyagot eddig nem mutattak ki, a lakosság vízellátása biztonságos. A Duna több pontján pH-értéket mérő állomásokat telepítenek, a folyó tisztítása folyamatos.

Dobson szerint a Rábán és a Dunán eddig sem a vízművek, sem a katasztrófavédelem emberei nem tapasztaltak halpusztulást. A szóvivő korábban azt mondta, ahhoz, hogy a Rába és a Duna élővilágát meg tudják menteni, a pH-értéket 9 alá kell csökkenteni, de ez eddig még nem sikerült.

Korábban Szakács Imre, a megyei védelmi bizottság elnöke és Dobson Tibor is úgy nyilatkozott, hogy reményeik szerint elég a pH-értéket 10 alá szorítani, mert a nagyobb vízhozamú folyók ezt még tovább hígítják és így elkerülhető az ökológiai katasztrófa. Amikor a vörösiszap elöntötte a tározó melletti településeket, a szennyeződés pH-értéke még 13,5 volt.

A vízügy szerint már megvédték a Dunát

Farkas Szabolcsné, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtóreferense az [origo]-val már közölte, hogy a szennyeződés mindenképpen el fogja érni a Dunát, a védekezés továbbra is arra koncentrál, hogy savazással és gipsz bezárásával csökkentsék a szennyezőanyag pH-értékét. A sajtóreferens ugyanakkor nem tudott arról, hogy a Dunán, Győrtől lefele más településen további védekezésre, mentesítésre készülnének, mivel a szennyeződés addigra várhatóan eléggé felhígul.

Nem sokkal dél előtt még Janák Emil, az Észak-Dunántúli környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója is azt mondta az [origo]-nak, hogy nincs szükség védekezésre a Dunán. Az igazgató közölte, már Győrben sem készülnek védekezésre, mert a Marcal mentén végzett munka sikeres volt, és Győrben 10 alatt van a víz pH-értéke, ami megfelelő.

Janák szerint folyamatosan mérik a folyók lebegőanyag-tartalmát is, de Győrnél már az sem jelentős. Az igazgató szerint a nátriumos lúg és a savasító gipsz vegyüléséből só keletkezik, amely nem veszélyes a folyó vizére, ráadásul a lebegő anyagok már a Marcal középső folyásán leülepedtek, így a Rábába és a Dunába nem jutnak el. A szakember szerint a Dunában várhatóan a habzás is megszűnik, és lejjebb, Komáromnál vagy Esztergomban már semmilyen érzékelhető jele nem lesz a szennyezésnek.

Habzik a folyó Győrben

A Mosoni-Duna Győrben jelenleg habzik a szennyeződés miatt, és a szakemberek enyhe elszíneződést is tapasztaltak a folyóban, amely fehéres-vöröses árnyalatú - mondta az [origo]-nak még délelőtt Farkas Szabolcsné. Janák Emil szerint a víz habzása tulajdonképpen jó jel, azt a hatóságok által vízbe juttatott biológiai ecetsav okozza.

Farkasné a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal délelőtti adataira hivatkozva azt mondta, hogy a Marcalból reggel 9 óráig 1-2 mázsa haltetemet gyűjtöttek be, amelyeket konténerben tárolnak, a Rábán és a Mosoni-Dunán, illetve Győrben viszont egyelőre nem tapasztaltak halpusztulást. Farkasné szerint a látható szennyezés ellenére Győr lakossága nincs veszélyben, és az ivóvíz-ellátást sem fenyegeti a szennyezés, a csapvíz biztonsággal fogyasztható.

Délben Tőke László, a Pannon-Víz Zrt. vezérigazgatója is közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy ellátási területükön a vezetékes vizet szigorúan ellenőrzik, az biztonságos, és iható. A katasztrófával leginkább sújtott Devecseren és Kolontáron is egész éjjel mérték a levegő és a Torna-patak vizének lúgosságát (pH), a talaj és a levegő, valamint a kutak szennyezettségét. Kolontáron az ellenőrzött kutak pH értéke 7,5 volt.

Ellenőrzik a Dunát a szomszédos országok is

Az Európai Unió szóvivője szerdán "súlyos környezeti problémának" nevezte az iszapömlést. "Nemcsak a magyar környezet miatt aggódunk, hanem azért is, mert a Duna miatt a katasztrófából a határokon túl is probléma lehet" - idézte Joe Hennont a Guardian brit lap. A szóvivő azt is mondta, hogy ugyan a vörösiszap az uniós normák szerint nem veszélyes szennyezőanyag, de az lehet, ha a mérgező elemek aránya túl magas benne.

Szlovákiában azonnali hatállyal elrendelték a Duna vízminőségének rendszeres, napi háromszori ellenőrzését a magyarországi iszapömlés miatt. A vízminőséget Medvénél, Révkomáromnál és Párkánynál fogja ellenőrizni a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat, ha problémát észlelnek, azonnal megteszik a szükséges védőintézkedéseket, a tűzoltók és a mentők is készen állnak a beavatkozásra.

Fokozottan ellenőrzik a Duna vizét Horvátországban is a magyarországi vörösiszap-katasztrófa miatt. A folyási sebesség alapján a szennyeződés három-négy nap múlva éri el Horvátországot, majd további két-három napra van szükség ahhoz, hogy a szennyezett víz elhagyja az országot.

Veszélyes folyóvízre figyelmeztetnek

A szennyezett folyók melletti települések polgármesterei a szokásos módon tájékoztatták a lakosságot a vörösiszap veszélyeire, és a győri védelmi bizottság is figyelmeztette a lakosságot - mondta Farkas Szabolcsné az [origo]-nak. A katasztrófavédelmi sajtóreferens szerint a szennyezett vizek környékét érdemes elkerülni, nem ajánlott a folyóvízzel való érintkezés, a vizeken tilos a halászat, valamint az állatok itatása és fürdetése is.

A Győr város honlapján közzétett közlemény ezen kívül arra is felhívja a lakosok figyelmét, hogy senki ne öntözzön a szennyezett vízzel, és ne űzzön vízi sportokat az érintett folyókon. Az önkormányzat tiltja a horgászat mellett a kifogott vagy elpusztult halak fogyasztását is, és figyelmezteti az embereket, hogy aki szennyezett vízzel érintkezik, az tiszta vízzel mossa le magát, cseréljen ruhát, és sérülés gyanúja esetén azonnal forduljon orvoshoz. Dobson TIbor délután szintén arra figyelmeztetett, hogy a szennyezett folyókban fogott halakat nem szabad elfogyasztani, mert nehézfémet tartalmaznak.

Vizsgálják az iszapot

A Magyar Tudományos Akadémia szakértői csoportja már vizsgálja a Kolontárnál kiömlött vörösiszap összetételét, de csütörtök reggeli közleményükben azt írták, hogy "a vörösiszap nehézfém-tartalma nem közelíti meg a megengedett egészségügyi határértéket, ólomtartalma kevesebb, mint a normál talajoké". Az iszapkatasztrófával foglalkozó szakértők szerint a vörösiszap nem radioaktív, a nátron-lúg tartalma pedig hígítással semlegesíthető. (Az erről szóló cikkünket itt találja.)

A hétfői gátszakadás óta a vízügyi szakemberek azon dolgoztak, hogy a Torna patakból a Duna felé tartó szennyeződést annyira felhígítsák, hogy az a Rábába, a Mosoni-Dunába érve ne okozzon súlyos környezetkárosodást. (A keddi állapotokról ebben a cikkünkben olvashat többet.)

A lakosságot az iszapömlés tényeiről folyamatosan tájékoztató bizottság létrehozását kezdeményezi a kiömlött zagytározót üzemeltető Mal Zrt. A társaság vezetőiről bővebben itt olvashat.

Kolontárt és környékét hétfőn dél után nem sokkal árasztotta el a közeli tározóból kitörő vörösiszap. A vörös áradat néhol két méter magasan lepte el a települést. A kataszttrófában eddig négy ember vesztette életét, három ember eltűnt, több mint száz embert pedig különböző sérülésekkel kezeltek kórházban. A balesetet okozó tározót üzemeltető Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL) vezetői azt mondták, nem érzik felelősnek magukat a katasztrófáért, szabályosan üzemeltették a tározót, a balesetet valószínűleg a sok eső okozta.

A vörösiszap-katasztrófáról szóló cikkeinket itt olvashatja.