Kódfejtő gép, fogamzásgátló, görkorcsolya - mivel kereskednek a magyarok Óceániában?

óceániai szigetek
Vágólapra másolva!
Egy ötven ember által lakott, mindentől több ezer kilométerre elterülő szigetről görkorcsolyákat, más óceániai országokból pedig repülőgép-turbinát, rizst és vibrátoros masszírozógépet is importáltak Magyarországra az elmúlt évtizedben. A kormány májusban döntött arról, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít a Föld túloldalán található szigetekkel, de leleményes magyarok már betették a lábukat Óceániába, és vittek magukkal magyar műanyaghabot és fogamzásgátlót is.
Vágólapra másolva!

Mikronézia

Forrás: AFP

Mikronézia a Csendes-óceán nyugati szélén, Ausztráliától északra található, Franciaországnál ötször nagyobb területen. A szigetcsoport mintegy 600 apró szigetből áll, amelyeken 110 000 ember él: bár az ország független, 1986-ban a Marshall-szigetekhez hasonló szövetségi szerződést írt alá az USA-val, így évi 100 millió dolláros segélyért cserébe Amerika irányítja a külpolitikáját és látja el a védelmét is.

A külföldi pénzekből az ország viszonylag jól él, de nagyon magas a munkanélküliség, és fejletlen az infrastruktúra: sok mikronéz őslakó otthonában nincs áram és vezetékes víz, a nagy kincsnek számító ivóvizet pedig néha fejadagban kapják az emberek. A BBC szerint az országban a gazdagok és szegények közötti szakadék egyre nagyobb, mert az amerikai segélyeket nem egyenlően osztják el.

Mikronéziát nem fedezték fel a magyar üzletemberek, a KSH statisztikájában mindössze két adat található, amely az elmúlt nyolc évben történt árumozgásra utal: 2003-ban 2 millió forint értékben vitt ki valaki jó minőségű gyapjú férfiruházatot, 2007-ben pedig 123 ezer forintért hoztak be Magyarországra "hang, képek vagy más adatok vételére szolgáló gépeket". Az összeg alapján ezt a forgalmat akár egy-egy jómódúbb turista is bonyolíthatta.

Szamoa

Forrás: EPA

Szamoa két nagyobb és hét parányi vulkanikus szigetből áll, közvetlenül a dátumválasztó vonaltól keletre terül el, ami azt jelenti, hogy Magyarországról nézve már nem kelet, hanem nyugat felé található. A két nagy, együtt kb. 1000 négyzetkilométeres szigeten közel 180 000 ember él, a BBC szerint itt található a világ második legnagyobb polinéz közössége. Az emberek erősen konzervatív, kiterjedt családokra épülő keresztény közösségekben élnek, a legtöbb szamoai faluban az esti ima idején 20 perces kijárási tilalom van érvényben. Az ország 1961-ben népszavazással vált függetlenné Új-Zélandtól, gazdasága főleg a halászatra és a mezőgazdaságra épül. Egyre nagyobb teret nyer a turizmus és az offshore cégek tevékenysége, a könnyűipart pedig néhány külföldi befektetés lendítette fel.

Szamoáról 2004-ben 460 ezer forintért hoztak be Magyarországra gépjárművekhez használatos elektromos világító- és jelzőkészülékeket, 2006-ban pedig 2,4 millióért vett onnan valaki "széllovas" kategóriába regisztrált sportfelszerelést (vélhetően szörfdeszkát). 2009-ben kárpitozott fémvázas ülőbútorokat importált valaki 4 millió forintért, de érkezett Magyarországra videokamera és videolejátszó, illetve elektromos kapocslécek 700 ezerért.

Tonga

Forrás: AFP

Óceánia utolsó hagyományos polinéz királysága, amely 170 apró szigetből áll, a szigetek akkora területen szóródnak szét, mint Japán. Valamivel több mint 100 ezer lakosa van, de közülük sok dolgozik Új-Zélandon. A Szamoától délre található Tonga szintén mélyen vallásos, keresztény ország, ahol a király hűbéresei támogatásával uralkodik. A brit protektorátustól 1970-ben vált függetlenné, az elmúlt évtizedben megjelentek a demokratikus átalakulást sürgető mozgalmak, 2006-ban halálos áldozatot követelő zavargások törtek ki a politikai viták miatt. Tonga fő bevételi forrása a fejlődő turizmus, de a lakosság nagy része mezőgazdaságból, halászatból vagy külföldi munkákból él.

Tongából 2003 óta a KSH adatai szerint semmilyen áru nem érkezett Magyarországra, többször is szállítottak azonban a szigetekre valamilyen árucikket Magyarországról. 2004-ben 1,3 millió forint értékben vitt ki valaki 22 tonna cukortartalmú állati takarmányt, 2006-ban acéltartályokat vitt ki valaki 1,1 millióért, 2009-ben pedig gumiból készült textilbetétes szállítószalagot küldtek Tongára közel 1 millió forint értékben.