Orbán csak az első pofonok után száll be a fideszes kakaskodásokba

A kormányfő kifejezetten élvezi a frakció és a kormánytagok közötti vitákat, de a döntéseknél azt tartja irányadónak, hogy a politikai akarat irányítja a kormányzást, így annak kell elsőbbséget élveznie az állítólagos szakmai érvekkel szemben. Az elmúlt másfél, két évben éles belső harcok dúltak az energiaügyek, az oktatás vagy a titkosszolgálatok miatt is, sőt, a fideszes képviselők a miniszterelnökkel is szembeszálltak egy adóügyi vitában.

"Mindenre nyitott vagyok" - ezekkel a szavakkal jelezte múlt vasárnap az m1 A Lényeg című műsorában Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, hogy kész újragondolni a tárca korábban merev álláspontját a főváros közigazgatási körzeteiről. Az [origo] információi szerint ezzel a miniszter a fővárosi polgármesterek lobbijának üzent, akik azt akarják, hogy minden kerület önálló járás legyen.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) eredeti tervei szerint az országban 168 járást alakítanának ki, de a fővárost is hét kisebb közigazgatási körzetre osztanák. A tervezetre háromszáz észrevétel érkezett, a legtöbb más járásba sorolt volna településeket, illetve járásközponttá tett volna egyes városokat. A KIM ezekre reagálva azt közölte: lehet tárgyalni a részletekről, de a járások száma eldöntött kérdés, nem hoznak létre újakat.

A Fidesz és a KDNP múlt heti, Egerben tartott kihelyezett frakcióülésén azonban új szempont merült fel a vitában. Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester és több fővárosi vezető éles hangnemben támadt neki a budapesti átalakításokért felelős fővárosi kormánymegbízottnak, Pesti Imrének. Az [origo]-nak beszámoló frakciótagok szerint Orbán Viktor miniszterelnök nem szólt bele a vitába. Ezt több kormányzati forrás is azzal magyarázta, hogy a kormányfő nem akar feleslegesen konfrontálódni a budapesti polgármesteri lobbival.

A politikai akarat irányítja a kormányzást

"Orbán kifejezetten szereti, ha az emberei megküzdenek egymással, és hozzá már csak a győztes álláspont kerül" - magyarázta még tavaly év végén az [origo]-nak a Fidesz egyik kormányzati tisztséget is betöltő képviselője, hogy a miniszterelnök időnként miért engedi egymással is éles vitákba bonyolódni a kormánypárti politikusokat. A képviselő szerint Orbánnak meggyőződése, hogy a politikai akarat irányítja a kormányzást, így annak elsőbbséget kell élveznie az állítólagos szakmai érvekkel szemben.

"A államtitkárok felejtsék el, hogy szakpolitikákkal foglalkoznak" - egy másik, kormányzati tapasztalattal rendelkező képviselő szerint Orbán ezzel a kijelentéssel jelezte az egri frakcióülésen, milyen kormányzati stílust szeretne látni a jövőben. Az államtitkároknak - akiknek többsége politikus, és nem közigazgatási szakember - szerinte ugyanis elsősorban közvetítőknek kell lenniük: a fideszes képviselők politikai akaratát kell képviselniük a minisztériumoknál, nem pedig saját szakmai elképzeléseiket kell megvalósítaniuk.

A választások óta eltelt majdnem két évben számos konfliktus alakult ki a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormánypártok soraiban. Ezek egy jelentős részében valóban a fideszes képviselők győzedelmeskedtek a kormánnyal szemben, de akadtak olyan ügyek is, amelyekben Orbán személyesen vette védelmébe a kormány álláspontját. Összegyűjtöttük a legfontosabb, kormánypártokon belüli konfliktusokat.

Bencsik és Lázár
Tavaly decemberben Bencsik János államtitkár lemondásával ért véget az a konfliktussorozat, amely közte és Lázár János között alakult ki a kormány energiapolitikájának egyes kérdéseiről. A viták még tavaly januárban kezdődtek, amikor Lázár törvénymódosítást nyújtott be a távhőt és villamos energiát is termelő, úgynevezett kapcsolt erőművek támogatásának jelentős csökkentéséről. Bencsik erre Facebook-oldalán szakmailag és politikailag is vállalhatatlannak nevezte az indítványt. A vita végül kompromisszummal végződött: tavaly nyáron, egy teljesen más témájú törvényhez benyújtott energiaügyi módosító csomag zárta le.

Bencsik és Lázár konfliktusa azonban hamarosan kiújult az úgynevezett rezsibefagyasztás ügyében. Az Orbán-kormány egyik legfontosabb ígérete volt az energiaárak befagyasztása, de az államtitkár szerint ezt szakmai okokból nem lehetett volna megvalósítani. Vita alakult amiatt is, hogy Lázár törvényjavaslattal tiltotta volna meg, hogy a szolgáltatók az önkormányzatok tartozása miatt kikapcsolják a villanyt vagy a gázt az intézményekben. Lemondását Bencsik azzal indokolta, hogy nem tud egyszerre eleget tenni a szociális és a műszaki biztonság szempontjainak.

Kövér és Pintér
A Fidesz egyik legbefolyásosabb politikusa, Kövér László házelnök és a kormányfő feltétlen bizalmát élvező Pintér Sándor belügyminiszter között a titkosszolgálatok átszervezéséről alakult ki vita. Pintér törvényjavaslata szerint az ő felügyelete alá került volna a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatal (IH), amelyet jelenleg a külügyminiszter felügyel, illetve Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NEBIK) néven egy új, minden információhoz hozzáférő szervet hozott volna létre.

Pintér és Kövér a miniszterelnök országértékelő beszéde előtt

Kövér, aki az előző Orbán-kormány idején titkosszolgálati miniszter volt, módosító indítványaival jelentősen megkurtította a NIBEK jogkörét, és nem engedte volna Pintér felügyelete alá kerülni az IH-t. A javaslatokat a kormány nem támogatta, de az illetékes parlamenti bizottságban kaptak annyi szavazatot, hogy a parlament plenáris ülése szavazhasson róluk. Egyszer a szavazást is elhalasztották, de végül december 23-án Kövér álláspontja győzött.

Lázár és NGM-Orbán
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és képviselőtársai a miniszterelnökkel is szembeszálltak tavaly novemberben, és nem engedték a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM), hogy megszűnjön az egyszerűsített vállalkozói adó (eva). A miniszterelnök az [origo]-t informáló képviselők szerint igazságtalannak nevezte az adónemet, és úgy vélte, hogy a megszüntetésével 50 milliárd forintos bevételhez juthat a költségvetés. Végül a frakcióülésről távozóban Orbán annyit mondott: "Ők győztek meg engem." Az eva végül megemelt kulccsal, de fennmaradt 2012-ben is.

Önkormányzati vita
"Az államtitkár haját is leordították" - mondta korábban az [origo]-nak a Fidesz egyik befolyásos politikusa azokról a vitákról, amelyeket a kormánypárti polgármesterek folytattak az új önkormányzati törvény tervezetéről. A vita legfőbb oka az volt, hogy a decemberben elfogadott törvény korlátozza a kisebb települések önállóságát (kétezer lakos alatt nem lehet önálló hivataluk), illetve állami kézbe adta volna a kórházakat, 2013-tól a közoktatási intézményeket is.

A vita egyik legfontosabb része a főváros és a kerületek viszonyáról szólt. A zömében fideszes kerületi polgármesterek végül elérték, hogy megmaradjanak a kerületi önkormányzatok, és megtarthassák a legtöbb hatáskört és feladatot, a parkolási és a helyiadó-bevételt. Bár a fővárosi közgyűlés és a főpolgármester közvetlen választását a törvény nem szünteti meg, pénzügyekben jelentősen korlátozza a főváros mozgásterét. A BKV szorult helyzete miatt panaszkodó fővárosi vezetésnek ez ügyben Orbán csak annyit üzent: üljenek le tárgyalni a kerületekkel és a környékbeli településekkel.

Hoffmann és Pokorni
Több mint egy éven keresztül vitatkozott - időnként személyeskedő hangnemben - a közoktatási és a felsőoktatási törvényről Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke. Ebben a vitában végül az államtitkár győzött, mivel Orbán Viktor is kiállt az elképzelései mellett. Tavaly novemberben a Fidesz-frakcióban felmerült ugyan, hogy megbuktatják a köznevelési törvényt, de a kormányfő az [origo] információi szerint bizalmi kérdésnek minősítette, hogy a kormánypárti képviselők támogassák a kormány javaslatát.

Bár a javaslathoz mintegy háromszáz módosító indítványt nyújtottak be a képviselők, ezeknek csak kisebb részét támogatta a parlament, így a törvényt lényegében az államtitkár előterjesztése szerint fogadták el. Hasonló helyzet alakult ki a tavaly decemberben elfogadott felsőoktatási törvény ügyében. Erről Lázár János február elején a Népszabadságnak azt mondta: "az államtitkárság nem biztos, hogy jól mérte fel a magyar valóságot, de a kormánydöntés megszületett". Az egri frakcióülésen Orbán állítólag védelmébe vette a felsőoktatási reformot, és azt mondta: a jogászképzésben meghagyott száz ingyenes hely is túl sok.

Beszéljék meg négyszemközt!
Szintén az államtitkár mellett állt ki Orbán Viktor, amikor a Fidesz február eleji, egri frakcióülésén egy képviselő felvetette, hogy a tervezett egészségügyi reform miatt a választókerületében 50 kilométeres körzetben maradhatnak ellátás nélkül az emberek. A kormányfő az [origo] értesülése szerint a konkrét ügy helyett az egészségügyi reform egészéről mondott véleményt. Azt mondta: "alapjában jónak tartja" a Szócska Miklós egészségügyi államtitkár által menedzselt változásokat, az adott ügyben pedig azt javasolta a kérdezőnek, hogy üljön le négyszemközt beszélni az államtitkárral.