Pedagóguslázadás: útelágazáshoz értek a tanárok

2016.02.17. 05:57

Sokadszorra vonultak utcára a múlt szombaton az Orbán-kormánnyal elégedetlen társadalmi csoportok, de a kabinet az elmúlt években mindig túlélte ezeket a helyzeteket. A mozgalmak csak a pártokkal befolyásolhatják a politikát, ám az ellenzék attól még nem lesz népszerűbb, ha felsorakozik a pedagógusok mögött.

Már a pedagógusdemonstráció másnapján lejárató cikk jelent meg az egyik felszólalóról. Egy jobboldalhoz kötődő blog a személyeskedésig menően arról írt, hogy Dávid Gyula miért nem képviselheti hitelesen a tanárok és diákok ügyét. Ez is jelzi, hogy a tavalyi netadós és a kormányzati korrupciót elítélő tüntetések után ismét komoly kihívás előtt áll az Orbán-kabinet.

Tűzcsapok és a Szolidaritás

A kormány ellen 2010 óta több demonstrációt is szerveztek. Az első jelentős, 2011-es megmozdulás a rendvédelmi dolgozók tüntetése volt. Azt kifogásolták, hogy a kormány megszüntette a korkedvezményes nyugdíjat.  A demonstráció arról maradt emlékezetes, hogy a tüntetők kinyitották a tűzoltócsapokat az Andrássy úton. Ebből az elégedetlenségi mozgalomból nőtt ki az Árok Kornél és Kónya Péter vezette Szolidaritás Mozgalom. Utóbbi mára több más pártra esett szét.

Felfordulást okozott 2011-ben a rendvédelmi dolgozók demonstrációja

Forrás: MTI/Nagy Tamás

A rendvédelmi dolgozók után 2012 végén a diákok mozdultak meg az Orbán-kormány ellen. Akkor az államilag finanszírozott képzési helyek drasztikus megvágása miatt vonultak ezrek az utcára. A demonstrálóknak azt is sikerült elérniük, hogy az állami rádió élő adásban olvassa be követeléseiket. A helyzetet az mentette meg, hogy Orbán Viktor bejelentette, nem lesz jelentős változás a felsőoktatásban. A tüntetések ezután elhaltak.

2012 végén a diákok vonultak az utcára

Fotó: Origo

Milla és netadó

A második Orbán-kormány időszaka alatt az ellenzéki erők közül egyedül az Egymillióan a magyar sajtószabadságért egyesület (Milla) tudott komoly méretű tömeget az utcára vinni. A szervezet 2012. október 23-i gyűlésén az alsó becslések szerint is legalább 50-75 ezer ember volt a Szabadság híd pesti hídfőjénél. A mozgalom azután kezdett hanyatlani, hogy aktívan részt vett Bajnai Gordon pártjának a megszervezésében és a többi baloldali párttal való tárgyalásban. 2014-15-ben már tüntetést sem szerveztek.

A Milla tudta a legnagyobb kormányellenes tömeget kivinni az utcára a 2010-14-es időszakban

Forrás: MTI/Marjai János

Az Orbán-kormány elleni legnagyobb demonstrációk 2014 őszén-telén voltak. Az internetadó tervezett bevezetése és az amerikai kitiltási botrány hatására tízezrek vonultak az utcára. A kormány több kérdésben meg is hátrált. A demonstrációk a kezdeti lendület után kifulladtak, bár a szervezők még egy népszavazási kezdeményezéssel is előrukkoltak március 15-én, de ez is kudarccal végződött.

50 százalék

Nem valószínű, hogy a mostani demonstrációk és sztrájktervek egy leendő ellenzéki összefogásnak a kovászai lesznek – mondta Kiszelly Zoltán az Origónak. A politológus szerint amit most látunk, az egy szakpolitikai elégedetlenségi mozgalom.  Kiszelly Zoltán szerint a fő kérdés az, hogy a követelésekből mennyit fog teljesíteni a kormány, mivel száz százalékot biztos nem.

Több mint tízezren voltak a február 13-i Kossuth téri pedagógustüntetésen

Fotó: Marton Szilvia - Origo

Ha a kabinet teljesíti a tanárok követeléseinek legalább a felét, akkor a demonstráció lendülete alább fog hagyni. Ha sikerül a kormánynak kezelnie ezt a válságot, az minta lesz az egészségügyi és a más ágazatokban is meglévő feszültségek oldására is. Ha viszont nem sikerül kezelnie, akkor az a többi ágazatban dolgozók számára lesz követendő példa – mondta Kiszelly Zoltán.

Csak a pártok segítenek?

Ha bármelyik ágazati szféra tiltakozásba kezd, akkor sokkal könnyebben követhetik őt más ágazatok – mondta az Origónak Reiner Roland. A Republikon Intézet munkatársa szerint tény, hogy az elmúlt években a hátrányt elszenvedő szakmák megosztottak voltak,  és erre a kormány könnyedén rá is játszott. Éppen emiatt egy bizalomhiányos helyzet alakult ki, de ezt most meg lehet haladni, ha a különféle szakmák egyszerre mozdulnak.

A sztrájk megkezdése egy újabb fordulatot hozhat a tanárok ügyében

Fotó: Marton Szilvia - Origo

A politikai következmények esetében az egyik legfőbb szempont, hogy maguk a tiltakozók sok esetében azonnal elhatárolódtak a pártoktól. Azonban a demonstrálóknak előbb-utóbb fel kell ismerniük, hogy politikai változást csak pártoktól lehet remélni – mondta Reiner Roland. Ha továbbra is csak szakmai alapon, egy-egy ügy mellett lépnek föl, akkor mindig ugyanazzal a kormánnyal kell egyeztetniük.  Ha meghaladnák ezt a nézetrendszert, akkor később önálló politikai alternatívát is képezhetnének.

Népszerűség

Kiszelly Zoltán szerint jelentős változást hozhat az érdekképviseletek és a kormány tárgyalásában az OECD képviselőinek Budapestre érkezése. A nemzetközi szervezet szakértői is bekapcsolódnak az egyeztetésekbe, és  új szempontokat hozhatnak az oktatás fejlesztésébe.  Az OECD szerepe azért is fontos, mert a legutóbbi kormánykonferencián a szervezet adataira hivatkoztak a kormánytagok.

„Ha később sikert akarnak elérni a demonstrálók, nem függetleníthetik magukat a pártoktól.”

Fotó: Marton Szilvia - Origo

Teljesen érthető az is, hogy az ellenzéki pártok megpróbálnak ráülni a demonstrációkra. Ez látható volt abban is, hogy a Facebookon a pártvezetők folyamatosan megosztották a szombati tüntetésről szóló híreket. Ám az ellenzék – bár értelemszerűen tovább foglalkozna ezekkel a témákkal – ettől még nem lesz népszerűbb. Önmagában még kevés, hogy a demonstrálók oldalán állnak, mivel versenyképes alternatívát ezzel még nem kínálnak – mondta Kiszelly Zoltán.

A sztrájk változást hozhat

Reiner Roland szerint a mostani tiltakozók esetében nem nagyon van szándék arra, hogy politikai tényezővé váljanak. Azt persze nem lehet kizárni, hogy egy-egy szereplő kinőhet, és később akár köréje is épülhet mozgalom. Ez a mozgalom akár összekötő szerepet is vállalhat a pártok és a civilek között. A világ legtermészetesebb dolga, hogy a  baloldali pártok hívei nagy számban jelentek meg a szombati demonstráción  – mondta az elemző.

Reiner szerint természetes, hogy a baloldali pártok hívei ott voltak a téren

Fotó: Marton Szilvia - Origo

A politológus szerint jelenleg a kormány oldalán pattog a labda. Orbán Viktor hétfői parlamenti felszólalásának az első 20 percében nem beszélt a demonstrációról, csak az ellenzéki reakciók után tért ki az oktatásra. A miniszterelnök próbálta az egészet anyagi kérdéssé redukálni, míg a Klik működéséről nem beszélt. Alapvető kérdés, hogy a következő napokban hogyan tárgyalnak majd, de egy sztrájk mindenképpen új helyzetet hozna.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra