Ezért volt óriási tragédia a mohácsi vész

2017.10.17. 14:19

Az elmúlt másfél évtized fontos történéseiből kaphatunk ízelítőt Gecse Géza legújabb könyvéből, ami az általa vezetett vitaestek összefoglalását tartalmazza. A Nemzetpolitika szorítóban – című kiadvány kiváló forrásértékkel bír majd azoknak, akik a 2002-2017 közötti politikai eseményeket akarják minél jobban megismerni.

A szerző történész, ismert rádiós újságíró. Sokak által hallgatott riportjai az 1990-es évek elejétől a magyar közbeszéd részeként élnek tovább. Az első évtized termését a közönség abban a kötetben olvashatja, amely 2002-ig közli szöveghűen a riportok anyagát. Azóta eltelt tizenöt év, s Gecse Géza arra vállalkozott, hogy ennek a tizenöt évnek a riportanyagát rögzítse könyv alakjában.

A Püski Kiadónál megjelent 580 oldalas kötet másfél évtized vitaestjeit tartalmazza szerkesztett formában. A 2002 januárja és 2017 májusa közötti 63 vitaest résztvevője volt például Kövér László, Németh Zsolt, Schöpflin György fideszes politikus, Habsburg Ottó, Pozsgay Imre korábbi szocialista politikus, Csoóri Sándor költő, Jeszenszky Géza történész, valamint Ormos Mária, Romsics Ignác, Tőkéczki László, Szakály Sándor és Gerő András történész.

Sokminden más

A kötet grandiózus vállalkozás. A magyar közélet konfliktusokkal és vitákkal, kormánycsőddel és kormányváltással, meghasonlással és nemzeti egymásra találással tarkított tizenöt esztendejének szinte minden rezdülése érzékelhető a könyvben. S ha a száz év múlva működő történészek – ha egyáltalán lesz még akkor ez a szakma – meg kívánják magyarázni a nagyközönségnek ezt a kort, akkor bátran nyúlhatnak a kötet szövegeihez, mint kordokumentumokhoz.

A szerző talán maga sem tudja, miért adta a könyvnek az éterben annak idején gyakran felhangzó alcímet, hogy „határok nélkül", hiszen az 557 oldalon annyi minden más is van. Európai csatlakozás, könyvkiadás üzleti keretek között, gályarab-prédikátorok, a magyar ügy balti aspektusa, orosz birodalmi gondolat, az ismeretlen Horthy, Bruszilov, keserűvíz, Ferenc József. Ahogy az élet diktálta, abban a sorrendben, ahogy a problémák előjöttek ebben a magyar szempontból békés, de korántsem konfliktusmentes időszakban.

Forrás: Origo

A török-kor átka

Több olyan riport is van a könyvben, melyeket összefűznek a szórvány és a népességfogyás tragikus gondjai. Azt is lehetne mondani: alig van riportok között olyan, amelyben – ha érintőlegesen is – de ne jelenne meg ez a kérdés. Az első 2003-as keltezésű. Kovacsics József, Csetri Elek, Für Lajos. A 2002-ben lezajlott népszámlálás drámai üzenet: az erdélyi magyar közösség lélekszáma először csökkent másfél millió alá. A riportalanyok (az első történeti demográfus, a másik kettő történész) elmerülnek a múltban.

A falupusztulás nem modern kori jelenség, a mohácsi vész után tömegével eltűnt falvak demográfiai szakadékot vágtak azon a hegyi úton, amelyen Mátyás korában a középkori Magyarország lakossága már félúton járt a csúcsra, ahova Európa fejlettebb államai akkor már feljutottak. Kovacsics József: a Zsigmond korában 4,5 milliós lakosságnak Mátyás idejében már 80 százaléka bizonyíthatóan magyar. A török időkben Baranyában elpusztult 378 település, az 1710-es években a 4,5 millió már csak 2,5 millió. Für Lajos: „A magyarság tehát nem pusztán a természetes népszaporulatát vesztette el kétszáz év leforgása alatt, – hanem törzslakossága is [...] 1 milliónyival, a harmadával lett kevesebb, mint amennyi kétszáz évvel korábban volt."

A kötet szereplői igazságokat és féligazságokat mondanak ki, de legalább annyit el is hallgatnak, de ami ennél sokkal fontosabb: szerettük volna felhívni a figyelmet a Gecse Géza által művelt műfaj történeti forrásértékére. A kötet riportjai egy olyan korszak atmoszféráját idézik fel, amit a benne élők – tehát mi valamennyien – érzékelünk ugyan, de nem tudunk eligazodni a történések kavalkádjában. A jövő történészei majd felhasználják mindazt, amit mi is elolvastunk, de biztosan mást fognak gondolni ezekről a riportokról, s a benne foglaltakról, mint mi, a kort átélt emberek.