Aggodalomra ad okot, amely szerint a tálibok nem csak a finanszírozási, hanem az operatív szervezési oldalról is kontroll alá helyezték az embercsempész tevékenységet – kiemelten a szerb-magyar határtérségben. Céljuk szerint az afgán hátterű csoportok közötti belső vitákat lezárják, a pénzügyi források küldésének ellenőrzését pedig teljes egészében átveszik – azaz a tálib kormányzat az embercsempészetből származó hatalmas jövedelmet saját bevételként használja, akár a terrorfinanszírozásba is forgathatja. Továbbá ebből biztosítják a helyi hatóságok lefizetését, illetve a fegyverek helyi beszerzésének finanszírozását
– olvasható a nemzetbiztonsági tájékoztatóban. A jelentés megemlíti, hogy olyan információk is keletkeztek, amelyek szerint
közel-keleti terrorszervezetek részéről ugyancsak felmerült az igény a teljes embercsempészhálózat átvételére a balkáni régióban.
A beszámolóban fontos bűnügyi adatok is olvashatók. Eszerint a szerb-magyar határszakaszon keresztül éjszakánként 1000-1200 illegális határsértést detektáltak az ideiglenes biztonsági határzárnál. A Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint augusztusban előfordult olyan eset, amikor
a határzár egyetlen pontján, egy órán belül 293 illegális átjutót észleltek.
A rendőrség közölte, hogy a 40. héten ismét rekordot döntött a feltartóztatott, majd visszakísért migránsok száma, amely ebben az időszakban 5606 volt. A megakadályozott tiltott határátlépések mennyisége ugyanakkor ezzel egyidejűleg konstansnak mondható, az érintettek száma továbbra is 2500-3000 körül mozog.
A Szerbiával határos két magyar vármegye közül a Csongrád-Csanádban regisztráltak jelentősebb illegális migrációs mozgásokat és az ahhoz köthető kerítésrongálásokat. Ezt jelzi az is, hogy míg Csongrád-Csanád vármegyében 169 bűntetőeljárás indult, addig Bács-Kiskunban 79.
A beszámoló az ideiglenes biztonsági határzár állapotát is taglalja. A 175 kilométer hosszúságú kerítést folyamatosan rongálják, a határzár rendszere támadhatóvá vált.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának tájékoztatása szerint Bács-Kiskun vármegye esetében átlagosan naponta kétszer, Csongrád-Csanád vármegye határszakaszán kilencszer rongálják meg a kerítést. Beszédes adat az is, hogy az elmúlt évben Bács-Kiskunban 549, Csongrád-Csanádban 3357 alkalommal végeztetett javítási munkálatokat a BV Holding Kft. Rongálás legtöbbször az Ásotthalom és Röszke közötti területen történik.
A nemzetbiztonsági beszámolóban olvasható értékelésben egyebek mellett az áll, hogy a nemzetközi és állami migrációs politikák gyakori változása során megmutatkozó gyenge pontokat a bűnszervezetek azonnal azonosítják, és szisztematikusan kihasználják. Hozzátéve, hogy az EU jelenlegi migrációs paktuma alapjaiban változtatná meg a kialakult magyar védekezési gyakorlatot.
Magyarország tranzit jellege nem változott meg, elsősorban azért, mert a hazánk nem rendelkezik a migránsok befogadására alkalmas elkülönült, nagyobb diaszpórával. Ilyen közösségek a német nyelvterületen találhatók. Rövid távon Magyarországot nem fenyegeti zárt társadalmi csoportok kialakulásának veszélye, azonban hosszabb távon számolni kell azzal, hogy a célországok telítődése miatt ez a helyzet változhat
– tartalmazza a jelentés. A nemzetbiztonsági tájékoztató végezetül megemlíti, hogy
az erőszak fokozódik a határtérségben, amely próbára teszi az ott szolgálatot teljesítő állományt.
A dokumentum kitér rá, hogy az állam erőszak monopóliumát alkalmazva ugyan választ lehetne adni a kihívásokra, de arra valószínűleg az embercsempészek és a migránsok is erőszakkal reagálnának. Ez pedig napi szinten jelentene életveszélyes helyzetet a hivatásos állományra és a migránsokra nézve is.
A címlapi / social media kép korábbi felvétel, Horgoson készült, a szerb határ közelében.