Hazaárulózás és nemzeti rock a parlamentben - percről percre
2011. április 11. 12:53
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Hazaárulózás és nemzeti rock a parlamentben - percről percre
Az alaptörvényhez benyújtott, mintegy 150 módosító indítványról szavazott hétfőn a parlament. Bár egy alkalom még lesz a változtatásra, a szöveg ezzel elérte közel végleges formáját. Az ülés holocaust-megemlékezéssel kezdődött, majd Schmitt Pál köztársasági elnök szólalt fel. Kövesse az ülést percről percre az [origo]-n!
Cikkünk folyamatosan frissül56 bejegyzés
Holocaust-megemlékezéssel kezdődik az ülés
A holocaust áldozatainak emléknapjáról szóló megemlékezéssel kezdődik az Országgyűlés hétfői ülése. Magyarországon ez az emléknap április 16-án van, 1944-ben ugyanis ezen a napon állították fel Kárpátalján az első gettót.
Schmitt is véleményt mond az alaptörvényről
Napirend előtt felszólal Schmitt Pál köztársasági elnök, aki a véleményét ismerteti a készülő alaptörvényről. Korábban az MSZP arra kérte Schmittet, hogy ne írja alá az alaptörvényt, de kicsi az esélye, hogy az államfő teljesítené ezt a kérést.
Nem lesz száma az alaptörvénynek
A képviselők hétfőn várhatóan elfogadják a jogalkotásról szóló törvény módosítását, amelyet a fideszes Gulyás Gergely, az alaptörvény egyik szövegezője nyújtott be. A módosítás lehetővé teszi, hogy az alaptörvénynek ne legyen száma (a törvényeket az évszám és egy római számokkal írt sorszám jelöli), csupán címe, illetve kihirdetési dátuma. Ezzel a módosítással szimbolikusan is kiemelnék a többi jogszabály közül az alaptörvényt.
Kövér László mondja a zárszót
Az alaptörvény tárgyalásának végén az előterjesztői zárszót Kövár László házelnök mondja el. Korábban, a tervezet tárgyalásának kezdetén ő mondta el az úgynevezett előterjesztői expozét, vagyis bevezetőt is.
Szijjártó nyilatkozott az előterjesztők nevében
A zárszó után az alaptörvényhez benyújtott több mint 150 módosító idítványokról szavaz a parlament. A parlamenti vitától eddig távol maradó MSZP és LMP várhatóan a határozat-hozatalokban sem vesz részt. Az előterjesztők (a frakcióvezetők kivételével az összes kormánypárti képviselő) nevében Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője nyújtotta be az úgynevezett támogatott sort. Ebből kiderül, támogatják például, hogy bekerüljön az alaptörvénybe az önvédelemhez való jog, illetve a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés lehetősége. Kimarad ugyanakkor a gyermekek után járó szavazati jog.
Külön szavazás lehet az Ab-hez forduló képviselőkről
Nem szerepel ugyanakkor a Szijjártó által benyújtott támogatott sorban az a módosítás, amely szerint minden országgyűlési képviselőnek lehetősége lenne az Akotmánybírósághoz fordulni, hogy általános érvek mentén, konkrét érdek nélkül is kérje egy-egy jogszabály megsemmisítését (az eredeti javalat szerint csak a képviselők negyede tehette volna ezt meg). Az eredetileg jobbikos képviselőktől származó módosítót az alkotmányügyi bizottság a sajátjaként nyújtotta be, ekkor még egyetértett vele az előterjesztők nevében nyilatkozó Gulyás Gergely. Kihagyása a támogatott sorból azt valószínűsíti, hogy külön szavazás lesz róla.
Megye vagy vármegye?
A kormánypártok sorain belül a legnagyobb nézeteltérést egy szimbolikus kérdés okozta: az eredeti tervezetben vármegye névre keresztelték volna vissza a középszintű közigazgatási egység nevét. Lázár János Fidesz-frakcióvezető szerette volna elérni, hogy megye maradjon az elnevezés, de a bizottságban a kormánypárti képviselők egy része, összefogva a jobbikosokkal, leszavazta a javaslatát. Lázár ugyankkor nem adta fel, és állítólag Orbán Viktor minisztelnök is arra hajllott, hogy ne legyen vármegye. A kérdés a Fidesz-frakció hétfői ülésén dőlt el, ahol a megye kifejezés mellett döntöttek.
Nyugdíjba küldik a bírákat és az ügyészeket is
Az új alaptörvényhez benyújtott módosító indítványokról döntött hétfőn délelőtti ülésén a Fidesz képviselőcsoportja - jelentette be Lázár János frakcióvezető az ülés után. Lázár téjákoztatása szerint az ülésen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is, aki ismertetette a Fidesz elnökségének döntéseit.
A frakció támogatta azt a módosító javaslatot, amely szerint a bírók csak az öregségi nyudíjkorhatár eléréséig dolgozhatnának. A frakcióvezető elmondta: azt szeretnék, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár alól csak két kivétel legyen: a negyven év után nyugdíjba vonuló nők és az alkotmánybírák, akik 70 éves korukig maradhatnak hivatalban. Támogatják, hogy az öregségi nyugdíjig dolgozzanak a rendőrök, a polgármesterek, a parlamenti képviselők és az ügyészek is. Lázár később egy kérdésre azt mondta, az ügyészek nyugdíjkorhatárával kapcsolatban az alaptörvény április 18-i végszavazásáig zárószavazás előtti módosító indítványt fognka benyújtani.
Nem lesz kotta az alkotmányban
Lázár szerint a koprmánypárti képviselők nem támogatták azt a módosítót, amely szerint a Himnusz kottája is bekerült volna az alaptörvénybe. Benne lesz viszont a frakció döntése alapján az önvédelemhez és a tulajdonvédelemhez való jog, valamint azt a módosítást, amely szerint életfogytig tartó szabadságvesztést csak súlyos, erőszakos bűncselekmény alapján lehet kiszabni. Lázár megersőítette, hogy visszavonta azt az Alkotmánybíróságra vonatkozó módosító javaslatot, amely szerint a jövőbeni döntéseknél a történelmi alkotmányt is figyelembe kellett volna venniük.
Egyelőre az MSZP és az LMP is jelen van
Gyülekeznek a képviselők, hamarosan kezdősik az ülés. A teremben vannak az alkotmányozást egyébként bojkottáló MSZP-sek és LMP-sek is. Valószínűleg a holocaust-megemlékezés, az államfői beszéd, illetve a jogalkotási törvény szavazása miatt vannak jelen.
Megérkezett Kövér László
Mindenki a helyén, utolsóként befutott Kövér László házelnök is, így kezdődhet az ülés.
"Az Országgyűlés részvéttel hajt fejet"
Holocaust-megemlékezéssel kezdődik az ülés. Kövér László emlékeztet, hogy 1944. április 16-án lépett hatályba az a kormányrendelet, amely előírta a zsidők vagyonának összeírását, illetve felállította az első gettókat. "Figyelmeztetjük magunkat, polgártársainkat arra, hogy minden körülmények közt elfogadhatatlan, hogy embereket származásuk miatt kirekesszene" - mondta Kövér, aki szerint az emléknapon az Országgyűlés részvéttel hajt fejet az áldozatok és a túlélők előtt.
Schmitt részvételre buzdította az ellenzéket
"Minden nemzetnek szüksége van arra, hogy legyenek kapaszkodói" - mondta napirend előtt Schmitt Pál köztársasági elnök, aki sajnálatosnak nevezte, hogy vannak, akik ezt tagadják. Az államfő szerint azonban a kétkedők nem visznek végbe semmit, és csak a tagadás marad utánuk. Magyarországnak szüksége van arra, hogy a rendszerváltás után éljen a lehetőséggel, és megalkossa az új alaptörvényt - jelentette ki Schmitt. Az államfő bírálta az alkotmányozástól távolmaradó ellenzéki pártokat, és arra kérte őket, hogy vegyenek részt az alkotmány elfogadásában.
![Fotó: Pályi Zsófia [origo]](/i/1104/20110411parlament3.jpg "Fotó: Pályi Zsófia [origo]")
Schmitt Pál érkezik az ülésre
"Azt fejezi ki, hogy mindenki számít"
"Egyszerre nemzeti és európai" - mondta az alaptörvény-terveztről Schmitt, aki szerint a tervezet a magyar polgárok elvárásainak megfelelően fogalmazza meg a jogi kereteket. Az államfő külön kiemelte, hogy a szöveg a Himnusz soraival kezdődik. Schmitt szerint az új alaptörvény azt fejezi ki, hogy mindenki számít.
"Látható alaptörvényre van szükség"
A jelenlegi alkotmány alkalmas volt ugyan a napi ügyek intézésére, de Schmitt szerint ez nem elég. Látható alaptörvényre van szükség - mondta az államfő, utalva az úgynevezett láthatatlan alkotmány koncepciójára -, amely "nem értelmezések útján, hanem betűjében nyújt iránymutatást".
![Fotó: Pályi Zsófia [origo]](/i/1104/20110411parlament7.jpg "Fotó: Pályi Zsófia [origo]")
Név szerinti szavazás a földtulajdonról
A nemzeti együttműködés rendszere azt jelentette volna, hogy az 53 százalékos támogatottsággal rendelkező kormány meghallgatja a maradék 47 százalékot is - mondta a jobbikos Balczó Zoltán, aki bírálta a kormánypártokat, amiért kidobták az alkotmányelőkészítő-bizottság koncepcióját, és Szájer József EP-képviselőre bízták az alaptörvény megfogalmazását. Balczó bejelentette, hogy név szerinti szavazást kérnek arról a módosító indítványról, amely a földtulajdont korlátozná. A jobbikos képviselő szerint a kormánypártok állításukkal szemben nem vittek végbe forradalmat, csak meg volt a lehetőségük rá, amit azonban eljátszottak.
![Fotó: Pályi Zsófia [origo]](/i/1104/20110411parlament10.jpg "Fotó: Pályi Zsófia [origo]")
Harrach: Ez az alkotmány a nemzet alkotmánya lesz
Ez az alkotmány a nemzet alkotmánya lesz, minden magyar emberé - mondta Harrach Péter KDNP-frakcióvezető, aki köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a munkában.
Az új alaptörvényt is kibontaná az LMP
Schiffer András LMP-frakcióvezető azt mondta: nem kíván vitázni a köztársasági elnökkel, csak arra kéri Schmittet, hogy a jövőben segítsen abban, hogy kibonthassák az új alaptörvény morális tartalmát.
Vona Gábor mutatja be Tétényi Évát
"Példaértékű zarándoklatnak" nevezte Tétényi Éva esztergomi polgármester péntek esti gyaloglását Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Tétényi a parlamenti páholyban foglalt helyet, a képviselők egy része megtapsolta. Vona arra kérte a kormánypártokat, hogy hallgassák meg az esztergomi emberek segélykiálltását, és ne áldozzanak fel egy várost egy pártkáderért. A Jobbik elnök bírálta a kormányt azért is, mert szerinte nem teljesítette ígéreteit, például nem javította a közbiztonságot.
Navracsics: Nem baj, ha a Jobbik elégedetlen
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt ígérte: megvizsgálják az esztergomiak petícióját, és a jogszabályoknak megfelelően járnak el. A kormányfőhelyettes szerint ugyanakkor egyáltalán nem baj, ha a Jobbik elégedetlen a kormánnyal. "Akkor kezdenék el aggódni, ha a közrendvédelmi övezetekről beszélő Jobbik elégedett lenne a politikánkkal" - mondta Navracsics, aki a kabinet legfontosabb eredményének az új, családi kedvezményt is tartalmazó adórendszert nevezte.
A kolozsvári Mátyás-szoborról emlékezik egy képviselő
A felújított, és nemrégiben újra felavatott kolozsvári Mátyás-szoborról beszélt a fideszes Varga István, aki hosszan szavalt egy, a szoborról és a királyról szóló verset. Varga szerint a szobor felújítása szimbóluma a magyar-román kapcsolatokban bekövetkezett változásnak is, hiszen a két kormány közösen állta a költségeket.
Schiffer: Újra neoliberális szólamok szólnak
Az EU-s pénzügyminiszterek hétvégi gödöllői találkozóján ismét neoliberális szólamok hangzottak fel - mondta napirend előtt Schiffer András LMP-frakcióvezetp, aki szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is ehhez csatlakozott. Példaként azt említette, hogy a nehéz helyzetbe került Portugáliától a segítségért cserébe megkövetelték az állami cégek értékesítését, illetve a közszolgáltatások elépítését. Schiffer bírálta a magyar kormányt is, amiért az fokozza a munkavállalók kiszolgáltatottságát, forrásokat von el munkahelyteremtő programoktól, és kihagyja az alaptörvényből a munkához való jogot. A frakcióvezető szerint a jelenlegi kabinet folytatja az előző, "álbaloldali" kormány gazdaságpolitikáját, csak még korlátozza a munkavállalói jogokat.
![Fotó: Pályi Zsófia [origo]](/i/1104/20110411parlament9.jpg "Fotó: Pályi Zsófia [origo]")
Matolcsy: Mi vendéglátók voltunk és nem napirend
Szép magyar sikernek nevezte a pénzügyminiszterek tanácsának hétvégi ülését Matolcsy György, aki szerint olyan programról tárgyaltak Gödöllőn, amelynek középpontjában a növekedés, a foglalkoztatás és az államadósság csökkentése áll. A miniszter szerint a résztvevők közül többen is azt mondták: nem gondolták volna, hogy a maygar elnökségnek sikerül tető alá hoznia a gazdasági kormányzás szabályait, vagy az úgynevezett európai szemesztert. Matolcsy szerint az EU-ban még jelen van a neoliberális felfogás uralkodik, de ez változóban van. A miniszter azt mondta: a dél-európai államok megszorító politikát hajtanak végre, nem olyat, mint Magyarország. "Mi vendéglátók voltunk és nem napirend" - összegezte Matolcsy a hétvégi ülés eredményét.
Mesterházy zöld gazdaságot szeretne
Országgyűlési határozattervezetet nyújt be az MSZP a fenntartható, innovációra építő gazdaságról - jelentette be Mesterházy Attila pártelnök, aki szerint a világgazdasági válság ráirányította figyelmet arra, hogy nem folytatható a korábbi politika. A frakcióvezető szerint a jelenlegi kormány leépítette azokat a forrásokat, amelyek a zöld, innovatív gazdaság megvalósítását szolgálták volna. Mesterházy ugyanakkor helyesnek nevezte, hogy a kormány folytatni akarja a panelprogramot,
Orbán szakácskönyvet olvas - kép
![Fotó: Pályi Zsófia [origo]](/i/1104/20110411orbanvikt1.jpg "Fotó: Pályi Zsófia [origo]")
Felfüggesztenék Budai Gyula mentelmi jogát
Budai Gyula mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló megkeresés érkezett a Debreceni Városi Bíróságtól - jelentette be az elnöklést átvevő Balczó Zoltán. A megkeresést kiadták az illetékes bizottságnak.
Nem lesz sorszáma az alaptörvénynek
Határozathozatalok következnek. Elsőként a jogalkotási törvényről szavaznak a képviselők. A módosítás lehetővé teszi, hogy az alaptörvény sorszám nélkül kerüljön a jogszabályok közé. A módosításra 263 képviselő szavazott igennel, 44-en nemmel. A parlament kérte a törvény sürgős kihirdetését is a köztársasági elnöktől.
Az alaptörvény módosítói következnek
Az alaptörvényről szóló módosító indítványok szavazása következik. Gulyás Gergely képviselő megköszönte mindenkinek, aki részt vett a munkában, és azt mondta: ez az Országgyűlés a korábbiak törekvéseit is beteljesíti. Az alaptörvény szerinte lehetőséget ad olyan, régen tervezett politikai reformokra, mint a kisebb parlament megvalósítása.
Gulyás: Választási ígéreteink szerint jártunk el
Gulyás Gergely szerint a kormánypártok már a választási kampányban egyértelművé tették, hogy élni kívánnak az alkotmányozó többséggel, ha megszerzik azt. A képviselő szerint látható, hogy nem szakítottak gyökeresen az eddigi berendezkedéssel, csak kisebb változásokat hajtottak végre az intézményeken. A tervezet Gulyás szerint korszerű, hiszen foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével, illetve a közpénzügyekkel is.
Megszavazták a támogatott módosítókat
A parlament 264 igen, 2 nem szavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztő által is támogatott módosításokat.
Nem lesz népszavazás az alaptörvényről
A parlament 43 igen és 263 nem szavazattal elvetette azt a jobbikos módosító javaslatot, amely népszavazáshoz kötötte volna az alaptörvény hatályba lépését.
Nem lesz vármegye, marad a megye
A parlament 264 igen szavazattal, 41 ellenében úgy döntött, hogy a területi egységek neve továbbra is megye legyen. Az eredeti javaslatban még vármegye szerepelt, és egy ideig a kormánypárti képviselők többsége is ehhez ragaszkodott.
Nem a címeres lesz a hivatalos zászló
Az országgyűlés 45 igen és 258 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett leszavazta Ivády Gábor független képviselő módosító indítványát, amely a címerrel ellátott zászlót tette volna hivatalossá. Az alkotmányügyi bizottságban még a kormánypárti képviselők is támogatták az ötletet.
Név szerinti szavazás a vízről és a földről
A Jobbik név szerinti szavazást kért arról a módosító javaslatról, amely szerint csak magyar természetes személyek birtokolhatnak vízforrást és termőföldet. A jobbikos képviselők előbb gúnyos tappsal, majd kiabálással fejezték ki véleményüket, amikor a kormánypárti képviselők egymás után mondték ki a nem szavazatot, párttársuknak, az elnöklő Balczó Zoltánnak kellett figyelmeztetnie őket. Elismerő tapsot kapott a jobbikosoktól az igennel szavazó Ivády Gábor.
Novák Előd hazaárulónak nevezte a kormánypártiakat
"Hazaárulókkal szemben megvédem a magyar földet" - mondta igen szavazatként a jobbikos Novák Előd. Balczó figyelmeztette, hogy a véleményüket a vitában fejtsék ki. Nem sokkal később Lázár János Fidesz-frakcióvezető kért szót, aki arra kérte az elnököt, hogy pártatlanul vezesse az ülést. Ebbe szerinte nem fér bele, hogy lehazaárulózzák bármely képviselőt. Lázár kikérte magának, hogy így nevezzék a kormánypárti képviselőket, még akkor sem, ha a jobbikosok nem értik, milyen rossz a javaslatuk. Balczó azt mondta: ő már figyelmeztette a képviselőket, és szerinte egyébként is belefér a véleménynyilvánítás szabadságába az ilyen kifejezés.
Nem lesz halálbüntetés
A Jobbik külön szavazásra kérte ki azt a módosító indítványt, amely lehetővé tette volna a halálbüntetés visszaállítását. A parlament 38 igen, 261 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett nem támogatta az ötletet.
A fejlesztéseket hiányolja Szekeres Imre
A szavazások után az országgyűlés rátért az interpellációk tárgyalására, az elsőt a szocialista Szekeres Imre adta elő. Lesz-e még innováció Magyarországon? - ez volt hozzászólása címe, de Szerekeres csak arról beszélt, hogyan változott meg a rendszer, ezért miután letelt a három perces időkerete, az ülést vezető Balczó Zoltán figyelmeztette, hogy tegye fel kérdését. Szekeres a címet ismételte, majd a kormánypárti többség hangoskodással figyelmeztette, hogy letelt az ideje.
Az interpellációra Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, lesz innováció, de nem olyan osztogatós, korrupt, mint amit az előző kormány vitt. Az államtitkár szerint a kormány üzlet- és befektetésbarát környezettel, adók csökkentésével akarja ösztönözni a fejlesztéseket. Válaszát Szekeres nem, de a parlmant elfogadta.
Szorosan ellenőrzi majd a kormány az alapítványi iskolákat
A fideszes Pánczél Károly egy alapítványi iskola ügyében interpellálja a nemzeti gazdasági minisztert, az iskolában évek óta hiába várja több mint 70 pedagógus a fizetését. Kérdésére Halázs János államtitkár válaszol, aki szerint a jövőben a hasonló helyzetek elkerülése miatt a jövőben szorosabb felügyeletet gyakorolnak majd az alapítványi iskolák fölött.
Tüntetésre hív az LMP - kép
![Fotó: Pályi Zsófia [origo]](/i/1104/20110411parlament17.jpg "Fotó: Pályi Zsófia [origo]")
Pedagógiai módszerekkel védené a tanárokat a kormány
Az erőszakos diákokkal szemben fellépni képtelen tanárok védelméről kérdezte a nemzeti erőforrás minisztert a jobbikos Ferenczy Gábor, aki példákat sorolt az iskolai erszőkara. Kérdésére Halász János államtitkár válaszolt: szerinte pedagógiai eszközökkel lehet segíteni a helyzeten, ezért a minisztérium továbbképzésekkel segíti a pedagógusokat. Ferenczy nem fogadta el a választ, azt mondja, a Jobbik szerint szegregációra lenne szükség, az iskolafelügyelői rendszer megerősítésére, és egyéb eszközökkel kellene segíteni a tanárokat. Az országgyűlés elfogadta az államtitkár válaszát.
Schmitt Pál visszaint
![Fotó: Pályi Zsófia [origo]](/i/1104/20110411orbanvikt.jpg "Fotó: Pályi Zsófia [origo]")
A köztársasági elnök Vona Gábor beszéde alatt kivonult a teremből, de előtte még visszaintett az ülésterembe
Csak az innovációs pénzek sorsa érdekli az MSZP-t
A második MSZP-s interpelláció is az innovációval foglalkozik. Kolbert István nehezményezte, hogy az innovációs pályázatokra elkülönített 25 milliárd forintból 23-at zárolt a kormány, és csak 2 milliárd forintot terveznek kifizetni. Kolbert azt kérdezte, mi lesz a fennmaradó 23 milliár forint sorsa. Az állmatitkár válasza szerint mindent ki fognak fizetni. Kolbert szerint nem biztosított, hogy megkapják a pénzüket az innovációval foglakozók, ezért a választ nem fogadta el, az országgyűlés viszont igen.
A szocialista Szabó Imre majdnem elfogadott egy kormányzati választ
Szabó Imre volt környzetvédelmi miniszter a zöld gazdasággal kapcsolatban interpellálja a nemzeti erőforrás minisztert. Szabó szerint dicséretes, hogy a kormány folytatja a korábbi kormány több programját, például a panelprogramot, de ez már kevés. Szerinte többe között zöld adózással kell érdekeltté tenni a vállalkozásokat és a lakosságot.Fónagy János államtitkár szerint az új Széchenyi-tervben több ezzel kapcsolatos program van, és napirenden van a közbeszerzések átalakítása tekintettel a zöldgazdaságra. "Soha ilyen közel nem voltam ahhoz, hogy azt mondjam, hogy igen, elfogadom a választ" - mondta Szabó Imre, aki szerint még néhány további intézkedés szükséges. A paralment elfogadta az államtitkári választ.
Nemzeti rockot kér a minisztertől a Jobbik az MR2 rádióra
A jobbikos Vágó Sebestyén nem érti, miért van az, hogy bár már a Kormorán zenekar egyik tagja az MR2, korábbi nevén a Petőfi Rádió vezetője, mégsincs több nemzeti, hazafias rock, mint korábban. Feltételezi, még az egykori SZDSZ holdudvara bújkál a rádióban, és ők akadályozzák ezt. Azt kérdezi, mit tesz a miniszter, hogy kiegyensúlyozottság legyen a rádióban. A kormányzati válasz szerint nem avatkozhatnak be ilyen szinten a műsorpolitikába, de Vágó nem fogadta el a választ, mert szerinte még lennének eszközei a minisztériumnak, hogy több Fankadeli és Suhancos együttes szóljon a rádióból.
"Az én hazám nem disznóól!"
Az interpellációk után a parlament rátért az azonnali kérdések tárgyalására. Elsőként a szocialista Varju László Orbán Viktor egy korábbi beszédére utalva indulatosan kikelt amiatt, hogy "az én hazám nem disznóól". Kérdésre Orbán Viktor válaszolt, aki felolvasta azt a beszédét, amelyre Varju utalt: a Széchenyi-terv bemutatásakor mondta azt, hogy diszóól volt az ország, amikor átvették. Viszontválaszában a kormánypárti képviselők hangos fújolása és bekiabálásai között Varju kikérte magának a választ, és a kormány hibáit sorolta.
![Fotó: Pályi Zsófia [origo]](/i/1104/20110411parlament28.jpg "Fotó: Pályi Zsófia [origo]")
Varjú László a miniszterelnököt kérdezi
A PANKK nem halt meg
Az LMP-s Karácsony Gergely arról kérdezte a kormányt, mi lesz a könnyűzenét különféle formában támogató PANKK program sorsa. A minisztérium nevében Halász János államtitkár válaszol, aki szerint fontos az ez a program, figyelni kell rá, de fontos a magyar kultúra többi része is, amelytől a PANKK indításakor forrásokat vontak el. Az államtitkár ezek után megígérte, hogy mindenk pályázati nyertes meg fogja kapni az elnyert pénzt.
Selmeczi Gabriella a kormánytól kérdezi, hol vegyen húsvétra sonkát, tojást
Selmeczi Gabriella a korábbi években nyilvánosságra került élelmiszer-hamisítási ügyek miatt a kormánytól kérdezte, hol vegyenek a háziasszonyok sonkát, tojást húsvétra. Ángyán József államtitkár megnyugtatatta, hogy a kormány figyelmet fordít a magyar termékek védelmére, és a hamis áru kiszűrésére.
Orbán Viktor válaszol
![Fotó: Pályi Zsófia [origo]](/i/1104/20110411parlament29.jpg "Fotó: Pályi Zsófia [origo]")
Mindenki a vörösiszap-katasztrófa felelőseit keresi
A vörösiszap-katasztrófa felelőseiről és az ügyben indult nyomozásról kérdezte a belügyminisztert egy jobbikos képviselő. Kontrát Károly államtitkár szerint a nyomozás szoros ügyészi felügyelet mellett jól halad, és jó esély van rá, hogy ereménnyel záruljon, de a nyomozás érdekeire tekintettel a részleteket még nem árulhatja el. Közérdek, hogy meglegyenek a felelősök - mondta, és azt ígérte, hamarosan lehet eremdény.
Még nem kidolgozottak a fegyvertartás szabályai
Az LMP-s Szabó Tímea a belügyminisztert kérdezte az alaptörvénybe bekerülő önvédelemhez való jog kapcsán arról, hogy pontosan milyen szabályai lesznek a fegyvertartásnak. Kontrát Károly azt mondta, még kidolgozás alatt vannak a szabályok, ha az LMP-nek vagy Szabó Tímeának vannak javaslatai, azt is várják.
A drága benzin miatt a Mol körmére nézne az MSZP
Az MSZP-s Józsa István arról kérdezi a kormányt, miért drága a benzin, a képviselő szerint lehet, hogy rá kéne nézni a Mol körmére is. A kormány nevében válaszoló államtitkár szerint a benzin világpiaci ára miatt nem lehet csökkenteni a fogyasztói árát.
A belföldi turizmust élénkítenék a kormánypártok
Az utóbbi években stagnáló belföldi turizmust szeretné élénkíteni a kormány a Széchenyi Piheno Kártyával, ami az üdülési csekknél korszerűbb forma - válaszolta a minisztérium a fideszes Kovács Ferenc kérdésre, akit az érdeket, lehet-e ez a kártya a belföldi turizmus élénkítésének motorja.
A gázártámogatás megszüntetéséről kérdez az MSZP
A szocialista Varga László szerint a gázártámogatás megszüntetésével százezrek kerülnek nehéz helyzetbe. A képviselő azt szeretné tudni, mennyivel nő azoknak a rezsije, akiktől elveszik a támogatást. Halász János államtitkár szerint a Bajnai kormány döntése szerint már korábban megszűnt volna a támogatás. Szerinte a kormány azon dolgozik, hogy az MSZP rossz döntéseit megváltoztassák. A kormány megtiltotta a gázárak emelését, a következő fűtési szezonra pedig kibővítik a lakástámogatási rendszert - mondta.
A távfűtés ára is kérdéses az MSZP szerint
A fűtés, de a távfűtés áráról kérdezi az illetékes minisztert a szocialista Ipkovich György is, aki szerint a támogatási rendszer átalakítása miatt kérdéses, hogy az önkormányzatok tudják-e tartani a távfűtés eddig árát. A kormány figyelmet fordít arra, hogy a lakosság elfogadható áron kapjon távfűtést - mondta erre az államtitkár, aki elismételte, hogy a kormány befagyasztotta a rezsiköltségeket.
Jöhetnének egyetemre a muravidéki fiatalok is
A jobbikos Szávay István a muravidéki fiatalok kérdését tolmácsolta: ők azt panaszolják, hogy mivel más az ütezemése az oktatásnak az országukban, nem tudnak időben jelentkezni a magyar felsőoktatási intézményekbe. Halász János államtitkár szerint ez más országokban is probléma, és a kormány segíteni akar ezen a helyzeten, hogy azok a külhoni magyar fiatalok is jelentkezni tudjanak a felsőoktatási intézményekbe, akik nem kapnak meg az iskolájukban időben minden papírt. Hogy hogyan oldják meg ezt a problémát, azt egyelőre nem árulta el.
Vége a közvetítésnek
A kiadott napirendben szereplő utolsó kérdésre már nem jutott idő, ezt a következő ülésen teheti majd fel a jobbikos Németh Zsolt. A parlament a napirend utáni felszólalásokkal folytatja a munkáját, percről percre közvetítésünk ezzel véget ért.