Mit tenne, ha a versenyhatóság fogadná reggel a munkahelyén? (1. rész)

2014.03.01. 11:42

Manapság egyre gyakrabban lehet hallani, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) „előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét” tartott bizonyos vállalkozásoknál, szakmai egyesületeknél. A különböző források által eltérő szavakkal leírt „helyszíni kutatás”, „rajtaütésszerű helyszíni vizsgálat”, vagy angol kifejezéssel élve, „dawn raid”, azaz hajnali rajtaütés ugyanazt az eljárási cselekményt takarja – mutatott rá a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Turi Anna kiemelte: a versenytörvény országgyűlés által már elfogadott, de csak 2014. július elsejével hatályba lépő módosítása az elnevezés-kavalkádban rendet téve helyszíni kutatásnak nevezi ezt az eljárást. A kétrészes írás első részét most olvashatja.

Egyre kevesebb szektor az, amely még nem volt érintett az „előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlékben” – fejtette ki elöljáróban a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője. Mindezért a vállalkozásoknak és alkalmazottaiknak nem árt tisztában lenni a helyszíni kutatás során őket megillető jogokkal és kötelezettségekkel.

Valószínűleg már túl késő akkor segítségért folyamodni, amikor a hivatalnokok megjelentek a cégnél, elvitték a bizonyítékként felhasználni kívánt iratokat, vagy bírságot szabtak ki a vállalkozásra vagy az alkalmazottakra.

Készüljünk fel a váratlanra

Dr. Turi Anna rámutatott: a „hajnali rajtaütésen” a versenyhatóság által főszabály szerint a cég tevékenységének helyszínén (székhelyén, telephelyén) végzett, előzetes értesítés nélküli (azaz meglepetésszerű) helyszíni kutatást értjük, melynek célja dokumentumok és adatok felkutatása és (másolatok) lefoglalása a vállalkozás versenyjogsértésért való felelősségre vonása céljából. A „hajnali rajtaütés” kifejezés onnan származik, hogy ezek a „rajtaütések” ha nem is a hajnali, de általában a reggeli órákban kezdődnek.

Helyszíni kutatást Magyarországon mind a GVH, mind az Európai Bizottság, mint eljáró versenyhatóság hivatalnokai végezhetnek.

A vizsgálók ugyanakkor magánhasználatban lévő helyiségeket és járműveket is átkutathatnak, ha azok a jelenlegi vagy volt ügyvezető(k), alkalmazottak, megbízottak, vagy pl. az irányítást gyakorló tag használatában vannak, vagy voltak a vizsgált időszakban. Így nem kizárt egy céges, vagy akár egy magánhasználatban lévő gépjármű átvizsgálása sem.

Mi történik pontosan

A hivatalnokok az ügyvezetés/recepció/alkalmazottak, sőt a jogi képviselő beleegyezése (vagy éppen a jelenléte) nélkül is beléphetnek a helyiségekbe. A kutatást ugyanakkor lehetőleg az érintett jelenlétében kell végezni. A versenyhatóság a helyszíni kutatást a gyakorlatban a munkakezdés óráiban kezdi meg, és hajlandó (rövid ideig) várni a vezetőség megérkezésére.

dr. Turi Anna, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

A kutatás során a vizsgálók összegyűjtik és lemásolják a jogsértést alátámasztó lehetséges bizonyítékokat – többek között írásos anyagokat, szerződéseket, kézzel írt jegyzeteket, naptárbejegyzéseket, adathordozókat. Ne lepődjön meg senki, ha a számítógépét, laptopját, tabletjét, vagy akár a mobiltelefonját is elkérik ebből a célból – hangsúlyozta a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.

A hatóságnak meglepően korszerű technikai eszközök állnak rendelkezésére az adatok minél hatékonyabb felkutatása és átmentése céljából. A jelszavas védelem, és a külső szerverek használata sem véd ezen intézkedésektől. A vizsgálók bizonyos korlátok között kérdéseket is feltehetnek a jelenlévőknek.

Együttműködési kényszer?

A versenyhatóságok a vállalkozásokra súlyos súlyos – az előző üzleti évben elért nettó árbevétel 1%-ig terjedő - eljárási bírságot szabhatnak ki az együttműködés megtagadása, a kutatás akadályozása esetén (például: nem engedik be az eljáró hatóságot). A GVH nem csak cégekre, hanem akár az alkalmazottakra, mint természetes személyekre is kiszabhat félmillió forintig terjedő eljárási bírságot (például: ha egy munkavállaló megakadályozza azt, hogy a hatóság másolatot készítsen a számítógépén található dokumentumokról.).

Számos cégnek a saját bőrén kellett a fenti súlyos jogkövetkezményeket megtapasztalnia. Az Európai Bizottság 8 millió, illetve egy másik esetben 38 millió euró összegű eljárási bírság kiszabásával büntette a hatóság által lezárt irodák felnyitását/pecsét megsértését, függetlenül attól, hogy annak mi volt az oka (szándékos, vagy egy tudatlan munkavállaló vagy takarítószemélyzet általi vé(le)tlen zárfeltörés).

Egy másik esetben az Európai Bizottság a kartellbírság kiszabásánál 10 százalékot érő súlyosító körülményként értékelte azt, amikor a cég alkalmazottai a vezetőség megérkezéséig 47 percen át nem engedték be a hivatalnokokat. A GVH rendőrségi segítséget is igénybe vehet, ha a vállalkozás ellenállást tanúsít a helyszínekhez, dokumentumokhoz való hozzáférés során.

(A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Turi Annával készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)

A Schönherr teljes értékű brüsszeli irodával bővíti európai jelenlétét, és megerősített irodával bővíti az európai uniós és versenyjogi csoportját Brüsszelben. Volker Weiss, a Schönherr versenyjogi csoportjának partnere látja el a belgiumi iroda vezetését. A szakember Bécsből költözött Brüsszelbe, ahol a Schönherr kelet-közép-európai európai uniós és versenyjogi szakértőkből alkotott csoportjának élén fog állni. A Schönherr vezető partnere, Christoph Lindinger szerint a cég 14 irodájában több mint 300 ügyvéddel nyújt teljes körű jogi szolgáltatást, számosat közülük európai uniós nézőpont alapján. Céljuk, hogy a legjobb választás legyenek a kelet-közép-európai vállalatok számára, melyeknek európai joggal kapcsolatos tanácsadásra van szükségük.