Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Tipikusan milyen bűncselekményeket követnek el a fehérgalléros bűnözők? A teljesség igénye nélkül: a csalás különböző változatai a közbeszerzési csalástól az áfa-csalásig, hűtlen kezelés, számítógépes bűncselekmények, környezetkárosító bűncselekmények vagy a tisztességes piaci versenyt torzító bűncselekmények, úgy hogy mindezek akár korrupciós ügyletekkel karöltve is előfordulhatnak. A lista nem teljes.
Hazánkban évek óta töretlen az a trend, hogy a fehérgalléros bűnelkövetők számára a legkedveltebb bevételi forrás a hűtlen kezelés. Egy friss, hazai (ugyan nem reprezentatív) felmérés szerint a gazdasági bűncselekmények 46%-a hűtlen kezelés, 38%-a korrupciós bűncselekmény, 21%-a adócsalás, 17%-a számítógépes bűnözés és szintén 17%-a közbeszerzési csalás.
A statisztika csalóka, hiszen a felderített (ismert) bűnesetekhez viszonyítja a bűncselekménytípust. Tehát, ha az összes (feltárt és fel nem tárt) esetet vennénk alapul, nyilván más kép rajzolódna ki, hiszen irracionális abban a hitben lennünk, hogy hazánkban ne a korrupció vinné a prímet - tette hozzá a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.
Mi is az a hűtlen kezelés és hogyan lehet elkövetni?
A hűtlen kezelés bűncselekményét az követi el, akit úgynevezett idegen vagyon (például a cég vagyonának) kezelésével bíztak meg, és amely kötelességét ezen megbízott személy (például ügyvezető) megszegi és ezzel a vállalatnak vagyoni veszteséget okoz. A saját pénzünk elkártyázása tehát nem tartozik ide, sőt az sem, ha az egyszemélyes cégünk – melynek tagja és ügyvezetője is mi vagyunk – vagyonát kártyázzuk el.
Azonban, a cég pénzének indokolatlan elkótyavetyélése például úgy, hogy operaelőadások esetleg – indokolatlanul – kétszeres áron kerülnek színpadra vagy, hogy egy cég nevében az ügyvezető az ismerőseivel egyébként a cég számára szükségtelen ingatlan bérleti szerződéseket köt ésszerűtlenül magas bérleti díj mellett.
Továbbá: a gépkocsik közvetlen lízingelése helyett az ügyvezető a vállalat számára hátrányosabb feltételek mellett a saját maga által alapított lízingcéggel való bérleti szerződés megkötésére ad utasítást (amelynek ügyvezetője ráadásul a szerződések megkötésekor a vállalat jogásza volt), már mind a hűtlen kezelés fogalmi körébe tartozik.
A hűtlen kezelés megítélésénél - hangsúlyozta dr. Bognár Alexandra - döntő jelentősége van annak, hogy a megkötött ügylet valóban kirívóan – figyelemmel a gazdasági és piaci viszonyokat – indokolatlan és ésszerűtlen-e, hiszen a gazdasági életben előforduló üzleti kockázat vállalása semmiképpen sem bűncselekmény.
Fontos az is, hogy a kötelességszegés eredményezzen anyagi veszteséget, hiszen, ha nincs vagyoni hátrány, akkor megint csak nem beszélhetünk bűncselekményről. Ugyanakkor nem csak a pénzben kifejezhető veszteség számít, hanem az is, ha a cég vagyona nem nő, holott gyarapodhatott volna (például egy, nem a haverokkal köttetendő, jóval előnyösebb másik szerződés aláírásával).
A leggyakoribb trükkök a közbeszerzési eljárásokban
A közbeszerzési eljárások olyan volumenű beruházásokat érintenek, amely beruházások tisztességes és szakszerű kivitelezése egy szélesebb közösség elemi érdeke lenne, gondoljunk csak például az út-, csatorna- vagy villamoshálózatokra. Ugyanakkor pont ezen beruházások volumene indokolja a visszaélések magas számát.
Nem ritka, hogy a nem szabályszerűen lefolytatott közbeszerzési eljárásokban felmerül a hűtlen kezelés, illetve a korrupciós bűncselekmény gyanúja is. A gyakorlatban egyaránt találkozhatunk azzal, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő egyeznek meg a győzelem "áráról" (vagy a tender kiírása eleve egyetlen szereplőre lett igazítva), valamint, hogy maguk az ajánlattevők egyeztetnek egymással az árról vagy a piac felosztásáról.
Sőt, e kettő találkozása is kialakult a gyakorlatban, ez az úgynevezett "bid rigging", mely során a versenytársak előre rögzítik, hogy melyik pályázaton, melyikük nyerjen – mutatott rá a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.
A közbeszerzési csalásokkal pontosan ugyanaz a probléma, mint a korrupcióval: látszólag minden résztvevő nyer, az így nyert „profit” azonban rendszerint a minőség rovására megy, így az ügylet legnagyobb vesztese végtére is a társadalom.
(A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértőjével készült írás harmadik részét hamarosan közöljük – a szerk.)
