Ön milyen maszkban menne a velencei karneválra?

Vágólapra másolva!

Velence egész évben felkapott úti cél, farsang idején azonban a szokásosnál is zsúfoltabb. Ilyenkor csaknem 3 millió turista özönlik a víz városába, hogy színes kosztümökben és maszkokban idézze meg a hely hagyományait, és bulizza ki magát a böjt kezdete előtt.

Jankovics Márton

Vágólapra másolva!

kultúra Velence Velencei Karnevál

Végéhez közeledik a velencei karnevál. A mulatozás január 31-én kezdődött és február 17-én, Húshagyókedden ér véget. A hangulat azonban csak az utolsó hétvégén hág a tetőfokára. Ekkor rendezik meg a „la maschera più bella”-versenyt, amelyen a legszebb maszkot díjazza a híres divattervezőkből álló nemzetközi zsűri.

Megszűntek a hatalmi viszonyok

A karneválozásnak hatalmas múltja van Velencében. A várost vezető Vitale Falier dózse már egy 1094-es levelében említette a böjt előtti spontán mulatozásokat. A középkori karnevál nemcsak a kicsapongásról szólt, hanem a merev társadalmi hierarchia átmeneti felfüggesztését is szolgálta.

A maszkok a város egyik fő szimbólumaivá váltak. Forrás: AFP/Gabriel Bouys

Ilyenkor megszűntek a különbségek és hatalmi viszonyok, és pár napra vagy hétre minden és mindenki kifigurázhatóvá vált. Ebben segítettek a változatos maszkok is, amelyek a város egyik fő szimbólumává váltak az évszázadok során.

A karnevál szó eredete

Az elnevezés valószínűleg a középkori latin carnem levare, „a hús elhagyása” kifejezésből alakult ki. A hús szó azonban nem csak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is. Ilyenkor ugyanis rengeteg hús fogyott.

A velencei karnevál azonban csak a reneszánsz idején intézményesült. Először Itália-, majd Európa-szerte is elterjedt a híre, és végleg beépült a kikötőváros imidzsébe. A velenceieken elhatalmasodó maskaraláz a 18. századra érte el a csúcspontját. Ekkor már nemcsak a farsangi időszakban hordták a jelmezeket és maszkokat, hanem hat hónapon keresztül ebben jártak a város polgárai, előkelőségei és szélhámosai.

Stefano Gottardo maszkkészítő mester velencei műhelye Forrás: AFP/Vincenzo Pinto

Betiltva majd újratöltve

Ennek a különös, egész éven át tartó jelmezbálnak a Velencei Köztársaság bukása vetett egy csapásra véget. Ausztria királya 1797-ben megszüntette az akkor már rangos farsangi fesztivált, és szigorúan betiltotta a maszkok nyilvános viselését. A velencei karnevált csak 1979-ben, majd két évszázados szünet után élesztette újra az olasz állam, mára viszont ismét az ország egyik legjelentősebb turisztikai eseményévé nőtte ki magát.

A művészi kivitelű maszkokat és a kosztümöket velencei egyetemisták hozták újra forgalomba. Persze hamar külön kis iparág épült rá, így a karneválozók most már kedvükre válogathatnak a tradicionális és az újító szellemiségű álarcok és jelmezek között. Minden van itt, a reneszánsz Commedia dell’ Arte klasszikus típusaitól kezdve Edward Munch megelevenedett sikolyáig.

Bauta

Háromszögletű kalappal és fekete köpennyel viselték Forrás: AFP/Gabriel Bouys

Az egyik legelterjedtebb és legrégibb maszk a félelmetes bauta. Eredetileg fekete, majd fehér volt, ma pedig gyakran aranyozottan láthatjuk. Szájvonala hiányzik, ám épp ettől válik olyan fenyegetővé. Különösen a háromszögletű kalappal és a fekete köpennyel együtt hatásos, amivel általában hordják.

Volt idő, amikor csak az arisztokratáknak állt jogában bautát hordani, később azonban demokratizálódott az álarc viselése, így szegények és gazdagok, férfiak és nők egyaránt felölthették. Népszerűségét bizonyára tivornya-kompatibilis kialakításának is köszönheti: viselője a maszk levétele nélkül is tud enni és inni az előreugró alsó rész miatt.

Colombina

A legenda szerint egy színésznő számára tervezték Forrás: AFP/Gabriel Bouys

A Colombina szó olaszul "kis galamb"-ot jelent, de így hívják a commedia dell’ arte egyik állandó karaktertípusát, a komikus szolgálólányt is. A figuráról elnevezett félmaszk csak az arc felső részét takarja, és gyakran díszítik arannyal, ezüsttel, kristállyal vagy színes tollakkal.

A legenda szerint eredetileg egy híres színésznő számára tervezték, aki még a velencei szokások kedvéért sem akarta teljesen elfedni gyönyörű vonásait. Valójában ez a maszktípus a 20. század végén újjáélesztet karneválokon bukkant fel először.

Pestis doktor

A velencei karnevál egyik legjellemzőbb maszkja nem Velencéből származik, és még csak nem is karneváli maszkként kezdte karrierjét. A bizarr, madárszerű álarcot Charles de Lorme, egy 17. századi francia orvos fejlesztette ki, hogy megvédje magát és kollégáit a fertőzéstől a pestisesek gyógyítása során.

Az ijesztő megjelenést kölcsönző fehér csőr nemcsak arra volt hivatott, hogy elűzze a gonosz szellemeket, hanem egészségügyi funkciója is volt. Gyógynövényeket helyeztek a belső üregébe, így erősítette az immunrendszert és növelte a doktorok túlélési esélyeit.

Zanni

A nincstelen, ám agyafúrt szolga alaptípusa Forrás: AFP/Gabriel Bouys

A Zanni maszk hosszú orrával kissé a pestis doktoréra emlékeztet, de valójában egy újabb jellegzetes commedia dell' arte figuráról van szó: A nincstelen, lenézett, ám agyafúrt szolgáról, akitől a szélhámosság sem áll messze. A hosszú orr mellett olykor a lapos homlok és az előreugró szemöldök jellemzi.

Harlekin

A rombuszmintás, színes öltözék lett a védjegye Forrás: AFP/Andrea Pattaro

Harlekin Zanni karakteréből vált le, és mára a legismertebb karneváli figurává nőtte ki magát. Ő a bohócok és a pantomimosok őse, aki mindig vidám és játékos, de nem épp az eszéről híres. Kezdetben szakadt ruhákat viselt, de később a rombuszmintás, színes öltözék lett a védjegye. Maszkja általában fekete, homlokán egy vörös folttal, ami a léhaság következményét, egy nagy kelést jelképez.

Domino

A kosztüm eredeti célja a papi réteg kifigurázása volt Forrás: AFP/Vincenzo Pinto

A Domino az egész arcot takaró fehér maszkot jelenti. Mivel nincs szájhasítéka, elváltoztatja a hangot, ami segít megőrizni viselője inkognitóját. Eredetileg csuklyás köpennyel együtt hordták. Nevét a latin "Benedicamus Domino!" ("Magasztaljuk az Urat!") mondatról kapta, amellyel a misét zárták régen. A kosztüm eredeti célja a papi réteg kifigurázása volt. Ez a maszktípus az egyik legelterjedtebb mostanság karneválkor.