Hajmássy Ilona sajtóban cáfolja a villantást. Amikor pedig amerikai útja előtt, 1937 júniusában ismét ellátogatott Nagykőrösre, még
a tengerentúli indulását is elhalasztja egy nappal, csak hogy részt vehessen Göde Lajos református lelkész vasárnapi bibliakörén, ahol vallásos dalokat énekel.
Az áhítatos gesztusról beszámolnak a lapok.
Ír róla a Színházi Élet is – a szerző Egyed Zoltán, aki llona férjének halálát követően feltűnően kivirult. Annál zaklatottabb, amikor Hajmássy Ilona június végén valóban eltávozik az Államokba, s előtte tudatja Egyeddel: a maga részéről lezártnak tekinti a kapcsolatukat.
Egyed nem sokkal később nem kis pénzért maga is Amerikába megy, hogy meggyőzze Ilonát: összetartoznak.
Ám a filmgyár biztonsági emberei még csak a közelébe sem engedték. Az újságíró nem sokkal később hazatér, s először a maga alapította Film, Színház, Irodalom című lapban tárja az olvasók elé a saját verzióját a kapcsolatukról, majd
1942-ben „Hollywoodi kaland” címmel regényt is írt a történetből.
Egyed Zoltán utóbb aztán Karády Katalin pályakezdésében is komoly szerepet játszik. Ám ilyen ügyekben mindig hasonló köröket fut.
A Karády Katalin kapcsán megjelent regényének az lesz a címe: „A szerelem elfárad”.
A Nagykőrösi Híradó 1937. augusztus 15-én adja közre a következő cikket:
A nagy amerikai világlap, a New York Herald fotoriportban számol be a Normandie francia óriásgőzös új óceáni útjáról, amelyen ismét rekordot javított, elhódítva az óceán kékszalagját a Queen Mary-től, mert az újabb rekorddal a 2936 mérföldes hajóutat 3 nap, 32 óra és 7 perc alatt tette meg. A nagy rekordteljesítménnyel egyenlő fontosságú hírként tárgyalja a New York Herald azt is, hogy két nagy filmcsillag és Hajmássy Ilona a világhírű operaénekesnő is ezen az úton érkezett New Yorkba. A Normandie fényképe mellett közli a lap Hajmássy Ilona nagy állóképét, megemlítve, hogy a Hollywoodba utazó művésznő a Lona Manders filmnevet vette fel a Metro Goldwyn Mayer igazgatóságának kívánságára. A Normandie érkezésénél képviselt többi lapok is mind megemlítik az előkelő utasok között Lona Manderst. A Metro Goldwyn Mayer filmjein tehát félév vagy egy év múlva nem valódi nevén, hanem Lona Manders néven ismerjük majd fel a nagykőrösi Hajmássy Ilonát, akit az új név felvételére szerződése kötelez. A Hollywood felé utazó művésznőt - mint értesülünk - más kellemesebb dologra is kötelezte igazgatósága. Parancsba kapta, hogy külön előkelő villát kell bérelnie és abban már most a nagy sztárok fényes életét kell élnie, mert ezt parancsolja a gyár propaganda érdeke, amihez természetesen a szükséges anyagi fedezetet is megadja a Metro Goldwyn igazgatósága.
A cikk csupán egy dologban téved:
Hagymási Ilona nem Lona Mandersként, hanem majd Ilona Massey néven debütál Hollywoodban.
Igaz, amikor nyilvánosságra kerül Hagymási Ilona valódi hollywoodi álneve, azt az őt istennőként tisztelő nagykőrösi rajongók éppúgy nem tudják elfogadni, mint a Manderst. Levélben fordulnak imádottjukhoz:
Kedves Művésznő! A maga szülővárosából Nagykőrösről, de az egész féltő szeretettel figyelő, reménykedő magyarság nevében küldjük ezt a levelet és kérjük, hogy ne engedje elferdíteni, elcsúfítani a szép, zengő magyar nevét! Ide, mifelénk csak szállongó hírek, reklám-kommünikék jutnak el Magáról, de ezekből is sejtjük, hisszük, reméljük, hogy sikere lesz, hogy nagy filmművésznővé, világsztárrá fog nőni, a szépsége, a hangja, a játéka, de nem utolsósorban a magyar földből kinőtt egyénisége meg fogja hódítani az öt világrészt. A nevét száz- meg százezer városban, faluban fogják harsogni öles plakátok, és tízmilliók fogják megtanulni. Bele tudna nyugodni abba, hogy ez a név a színtelen, nemzetközi Ilona Massey legyen? Nem akarja, hogy a maga jövendő dicsőségéből a szegény, ismeretlen, letiport szülőhazájára is essen egy sugár? Nem azt akarja, hogy a Maga nevét a szülei, a magyar ősei nevét visszhangozza a világ egy kitalált, idegen tucatnév helyett? (...) Ne gyöngítse Maga is ezt a sok vért vesztett, sok hibával, sok átokkal megvert, de sok nemes értékkel és szépséggel is ékes, nekünk minden fogyatékosságával együtt drága és egyetlen magyar fajtánkat, ne vegye el tőle egy, innen a távolból biztosra vett, nagy karrier visszfényét. Mi bízunk Magában, csak arra kérjük, hogy maradjon ne csak a szívében, de a nevében is magyar!
Ilona postafordultával küldi a választ:
Nagykőrösi testvéreim! Meghatott szívvel és könnyes szemmel olvastam Nagykőrös harcát magyaros nevem elcserélése ellen. Sajnos nekem semmi beleszólásom nincsen nevem elváltoztatásába. Tudniillik, az amerikai közönség a nevemet nem tudja helyesen kiejteni, és ami a legfontosabb - megjegyezni. Ezért kellett egy rövid, de jól hangzó nevet választani a filmgyárnak. Az Ilona magyar név, tehát ebből már mindenki következtet magyarságomra. Massey pedig nem más, mint az igazi nevem fele, mint Haj Mássy. Én a magyar mivoltomra nagyon büszke vagyok s ezért minden alkalmat meg is ragadok annak hirdetésére.
A levélváltást, valamint a filmes debütálást megelőző tréningek idején az Ilonát Amerikába kikísérő lánytestvérét, édesapjának húga, Teréz néni váltja a gardedám szerepében.
Ilona Massey végül 1937. december 24-én mutatkozik be az amerikai közönség előtt.
A karácsony napján mozikba kerülő Rosalie című filmet a korszak számos kasszasikerét jegyző W. S. van Dyke rendezi. Ilona partnerei már befutott sztárok: köztük Nelson Eddy és a géppuskalábú lánynak becézett Eleanor Powell. A film amúgy egy kollégiumi futballcsillagról szól, aki beleszeret egy inkognitós balkáni hercegnőbe. A filmet tetszéssel fogadja a kritika és a közönség is.
Ilona Massey következő filmje, a Reinhold Schünzel rendezte Balalajka – amely a rejtőzködő uralkodó és egy egyszerű, hétköznapi ember szerelméről szól. Ez már kirobbanó siker. Nelson Eddy ebben munkásnak álló orosz herceget alakít, Ilona pedig a forradalomba belekeveredő kávéházi énekesnőt, akibe a herceg beleszeret. Alakítása kapcsán írja a The New York Times:
Úgy néz ki, mit Dietrich, úgy beszél, mint Garbo, és úgy fog mosolyogni ránk a magazinok címoldaláról, mint senki más!
A Balalajkát Magyarországon is bemutatták. Ilona nemcsak játékával nyűgözte le a honi közönséget, hanem azzal is, hogy
tengerentúli interjúiban rendre hangsúlyozta magyarságát, külön kiemelve Nagykőröshöz való kötődését.
Hajmássy Ilona rögtön népszerű lett a hollywoodi kiszolgáló személyzet körében is. 1939-ben jelent meg a Los Angeles Examinerben egy interjú bizonyos Jim Jamessel, aki azt nyilatkozta:
Munkás vagyok az MGM stúdiónál, a feleségem pedig az öltöztető osztályon dolgozik. Mind a ketten Miss Massey-t tartjuk itt a legnagyobbra – Marion Daviesszel és Binnie Barnesszal ők hárman a legkiválóbb hölgyek, akik valaha betették lábukat a stúdióba!
Úgy tűnik, minden rendben, sztár született. Ám hamarosan kiderül, hogy a New York Times fentebb idézett cikke egy dologban tévedett:
a következő két évben Ilona egyetlenegyszer sem mosolyog magazinok címoldalán – ugyanis két éven át egyetlen filmszerepet sem kap.
Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!