Vágólapra másolva!
Klinikai vizsgálatok szerint rádiófrekvenciás eljárással sikeresen gyógyítható a reflux egyik legsúlyosabb szövődménye: a Barrett-nyelőcső betegség.
Vágólapra másolva!

A hosszú ideje, 10-15 éve fennálló reflux szövődményként kialakíthatja az úgynevezett Barrett-nyelőcsőnek nevezett elváltozást: a nyelőcső alsó, gyomorhoz közeli szakaszának laphámját foltosan mirigyhám váltja fel. A reflux miatt a túlzott mennyiségű gyomorsav a gyomorból a nyelőcsőbe áramlik, és amennyiben a problémát egyáltalán nem kezelik, a nyelőcsőben megindulhat a rendellenes sejtszaporodás, ami végül rossz esetben nyelőcsődaganathoz vezethet.


A nyelőcsőrák


A nyelőcsőrák az egyik legvégzetesebb ráktípus. Az ebben szenvedő betegek kevesebb mint 15 százaléka él tovább öt évnél a betegség felismerését követően. Barett-nyelőcső leggyakrabban a negyven év feletti, túlsúlyos férfiaknál alakul ki, elsősorban azoknál, akiknél már régóta fennáll a reflux-betegség. Azoknál is kialakulhat azonban, akiknél korábban nem diagnosztizáltak refluxot, vagy akár évek óta tünetmentesek. A Barrett-szindróma ugyan nem visszafordítható, de lassítható folyamat, amelyhez azonban elsősorban a reflux-betegséget kell gyógyszeresen kezelni, és az életmód megváltoztatása is elengedhetetlen.

A Barrett-nyelőcső gyógyítása


A belgyógyász szakemberekből álló orvos csoportok nemrég azt vizsgálták, hogy milyen hatékonysággal alkalmazható a Barrett-nyelőcső kezelésére az az eljárás, amelynek során rádióhullámokkal próbálják elroncsolni a rendellenes és később esetleg rákossá fajuló szöveteket. Az ablációs módszernek nevezett kezelésben az orvos egy vékony, hajlékony, világítással és optikával ellátott csövet, vagyis egy endoszkópot dug le a beteg száján a nyelőcsövébe. Az eszköz speciálisan erre a célra kifejlesztett változata rádióhullámok kibocsátásával hevíti fel a roncsolni kívánt szövetdarabokat, anélkül, hogy a nyelőcső mélyebb szöveti struktúráiban kárt tenne.


A New England Journal of Medicine hasábjain publikált cikk szerzői összesen 127 beteget vizsgáltak. Valamennyi résztvevőnél reflux ellenes gyógyszeres kezelést is alkalmaztak annak érdekében, hogy a gyomorégést a lehető leginkább visszaszorítsák. A betegeket véletlenszerűen osztották további csoportokra aszerint, hogy valódi vagy hamis (placebo) kezelést kapnak-e. Az utóbbi során szintén a nyelőcsőbe juttatták az endoszkópot, de nem alkalmaztak rádióhullámokat, mint a kezelést kapó résztvevőknél.


Azok, akik a valódi kezelésben részesültek, a tizenkét hónapos klinikai próba alatt négyszer részesültek a szövetroncsolásos terápiában. Az eredmények azt mutatták, hogy akiknél rádióhullámokkal roncsolták a rendellenes szöveteket, a daganat kialakulást megelőző sejtszaporodás 90 százalékban eltűnt. Súlyos esetben ugyanez az arány 80 százalék körüli volt. A placebo csoportokban az enyhébb esetekben a betegek 23 százaléknál, a súlyosabb állapotban pedig mindössze 19 százalékban húzódott vissza a nyelőcső szöveteinek rendellenes sejtszaporulata. További eredményként az ablációs kezelésen átesett betegeknél nemcsak a daganat kialakulását megelőző rendellenes sejtszaporodás, az úgynevezett diszplázia múlt el, hanem azok az abnormális mirigyhámsejtek is megsemmisültek, amelyek a Barrett-nyelőcsövet jellemzik.


A Barrett-nyelőcső hagyományos kezelési módszereinek egyike az endoszkóppal végzett eljárás során eltávolítják a károsodott sejteket, ez azonban több órát vesz igénybe, és vérzéssel, valamint a nyelőcső szűkületével járhat.


Súlyosabb esetben sebészeti beavatkozás is szóba jöhet. Ezt azoknak a betegeknek ajánlják fel, akiknél már súlyos diszplázia vagy nyelőcsőrák áll fenn. A sebészeti beavatkozásoknak többféle típusa is létezik, de a műtét a legtöbb esetben úgy zajlik, hogy a nyelőcső nagy részét eltávolítják, majd a gyomor egy részét "beemelik" a mellüregbe és összeillesztik a megmaradt nyelőcsődarabbal.


A sebészeti beavatkozáshoz azonban a betegek egy része már túl idős, illetve a páciensek egészségi állapota sem mindig teszi lehetővé a műtétet, így fontos, hogy minél többféle eljárás álljon a szakemberek rendelkezésére. Ezek közé tartozik a tanulmányban ismertetett rádióhullámos kezelés is.