Vlagyimir Putyin orosz elnök a terrorizmus elleni küzdelmet és a kaukázusi vérgőzös hangulat csillapítását hatalmi eszközökkel akarja megoldani. Még több pénzt ígért a titkosszolgálatoknak. Létrehoz egy Kaukázussal foglalkozó új állami szervezetet, melyen keresztül a régiót még központosítottabban lehet majd irányítani. Oroszország bejelentette, hogy jogot formál megelőző csapásokra, bárhol a világon. Szigorítják a közúti ellenőrzéseket, az útlevelek és vízumok kiadását és a határátkelőhelyeket.
Putyin a biztonsági intézkedések mellett egy másik tervvel is előhozakodott: megszüntetné az egyéni képviselői mandátumokat a parlamentben, valamint a 89 tagköztársaság eddig közvetlenül választott kormányzóit ezentúl ő akarja kinevezni. Mindkét döntés a népszerű helyi politikusok ellen irányul, és Putyin eddig is rendkívüli hatalmának kiteljesítését szolgálná.
A csak pártlistás választás lehetővé tenné, hogy az eddig is több mint kétharmados többséggel rendelkező Putyin-pártiak szinte ellenzék nélkül szavazhassanak a Dumában. A kormányzók közvetlen választása jelentené azonban az igazán nagy előnyt Putyinnak. Sok politikus népszerű kormányzóként került be az orosz politikai életbe (például a repülőbalesetben elhunyt Lebegy tábornok, aki Jelcin kihívója volt egy korábbi elnökválasztáson, vagy Abramovics, a Londonban élő milliárdos üzletember, aki jelenleg is Csukcsföld kormányzója). Putyin mostantól maga akarja kinevezni a kormányzókat, hogy az emberek ne választhassanak olyan korrupt vezetőket, akik a terroristák kezére dolgozhatnak. Putyin a rossz helyi közigazgatást hibáztatja azért, mert a terroristák egymás után követhetik el merényleteiket Moszkvától Beszlánig, szerte az országban.
A kormányzóválasztás eltörlésének terve azonban máris nagy botrányt kavart. Újra egyre többször emlegetik orosz ellenzékiek, hogy Putyin a KGB-ből jött, és módszerei azóta sem változtak. Egy 1996-os alkotmánybírósági döntés értelmében a kormányzókat csak közvetlenül lehet választani, bár ezt a helyi közigazgatás felülbírálhatja. Ezt egyetlen tagköztársaságban tették meg, a kaukázusi Dagesztánban, amely Csecsenfölddel határos.
Putyin tervét nem csak moszkvai tüntetők támadják, akik a parlamenten kívül rekedt Jabloko nevű liberális párt szervezésében demonstráltak a héten. Az Európai Unió és az USA is szokatlanul élesen támadta Putyint, holott mindkét államszövetség az utóbbi években kimondottan megértő volt az orosz politikával szemben. George Bush amerikai elnök óva intette Putyint a kormányzóválasztás megszüntetésétől, amire a Kreml a hidegháborúban megszokott rideg elutasítással válaszolt.
Magyari Péter