Két nap és egy évtized Törökország uniós csatlakozásáig

Szerdán dől el, van-e esélye Törökországnak arra, hogy az Európai Unió tagja lehessen. Az Európai Bizottság ekkor dönt arról, javasolja-e a csatlakozási tárgyalások megkezdését a muzulmán többségű országgal. A végső szót a csatlakozás ügyében azonban az uniós országok vezetőinek decemberi csúcstalálkozóján mondják ki. Noha a döntés várhatóan pozitív lesz, a tárgyalások - így a végleges csatlakozás - optimista becslések szerint is még legalább egy évtizedig eltartanak.

A csatlakozást pártolók úgy vélik, hogy a török csatlakozással kapcsolatban az EU hitele forog kockán, hiszen ha Törökországról kimondják, hogy teljesíti a szükséges politikai kritériumokat, és az EU mégis tovább halasztja a tárgyalások megkezdését, akkor előítéletekkel teli, hiteltelen szervezetté válik a közvélemény előtt. Emellett azzal érvelnek, hogy Törökország - földrajzi elhelyezkedése, kultúrája, vallása miatt - egyfajta hidat jelent a muzulmán világhoz, és segíthet megakadályozni a "civilizációk összecsapását", amelytől oly sokan félnek a 2001 szeptemberi amerikai terrorakciók után.

Törökország hatalmas, a NATO-n belül létszámát tekintve második legnagyobb haderejével és a Közel-Kelet tőszomszédságában elfoglalt, stratégiai helyzetével segítheti az EU szándékát, hogy valóban komoly szereplővé váljon a regionális és a világpolitikában.

A tagság lehetősége ráadásul rákényszerítené a török kormányokat, hogy folytassák a gazdasági reformokat, megszilárdítsák a jogállamiságot, az emberi jogokat, amivel az ország kívánatosabb célpont lenne a külföldi befektetők előtt - érvelnek a támogatók. A török EU-tagság - teszik hozzá - segíthetne a már amúgy is javuló török-görög kapcsolatok további erősödésében, és hozzájárulna a ciprusi kérdés megoldásához.