Két nap és egy évtized Törökország uniós csatlakozásáig

Szerdán dől el, van-e esélye Törökországnak arra, hogy az Európai Unió tagja lehessen. Az Európai Bizottság ekkor dönt arról, javasolja-e a csatlakozási tárgyalások megkezdését a muzulmán többségű országgal. A végső szót a csatlakozás ügyében azonban az uniós országok vezetőinek decemberi csúcstalálkozóján mondják ki. Noha a döntés várhatóan pozitív lesz, a tárgyalások - így a végleges csatlakozás - optimista becslések szerint is még legalább egy évtizedig eltartanak.

Három dokumentumot fogad el szerdán az Európai Bizottság: egy tanulmányt a török EU-csatlakozás előnyeiről és hátrányairól, egy jelentést Törökország uniós felkészültségéről, és magát a javaslatot a török csatlakozási tárgyalások megkezdéséről vagy elutasításáról.

A szerdán nyilvánosságra kerülő jelentés várhatóan számos olyan területre kitér majd, amelyeken Törökország nem felel meg a csatlakozási feltételeknek, bár kiszivárgott hírek szerint a dokumentum elismeri az utóbbi időkben elért eredményeket is. "Az évtizedeken át csak elenyésző haladást követően, és részben a 2002-es választások utáni politikai konszolidáció következtében, jelentős intézményi előrelépés történt Törökországban az európai előírások felé" - áll a jelentés egyik nyilvánosságra került részletében.

Brüsszel ugyanakkor figyelmeztet azokra a területekre, amelyeken komoly elmaradások vannak: "Jóllehet a bántalmazások már nem rendszeresek, még mindig gyakran történnek kínzások gyakori az embertelen bánásmód, ennek a gyakorlatnak a megszüntetésére további erőfeszítések szükségesek". Emellett továbbra is aggódnak a sajtószabadság miatt, ami ugyan erősödött, de aggasztóak az újságírók elleni eljárások. A bizottság bírálja a vallásszabadság gyakorlatát is, mivel a nem muzulmán közösségeknek számos akadállyal kell megküzdeniük, a keresztényeket pedig időnként rendőri ellenőrzés alá helyezik. A jelentéstervezet szerint súlyos problémát jelent a nőkkel szembeni erőszak, a sztrájkjog korlátozásai és a korrupció.

Emellett Ciprus miatt is több bírálatot kap a török kormány. Az Unió korábban bojkottált egy isztambuli tanácskozást, amelyre a török kormányzat meghívta az észak-ciprusi török állam képviselőit is. Szintén rossz jel a franciák hozzáállása: Jacques Chirac elnök is támogatja azt a népszavazást, amelyen a török EU-csatlakozásról kérdezik az embereket. Felmérések szerint a franciák többsége ellenzi Törökország felvételét.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnöknek az is fejfájást okozhat, hogy hiába biztosította támogatásáról Gerhard Schröder német kancellár a török csatlakozást hétvégi találkozójukon, a német közvélemény nagyobb része - a franciákhoz és több más uniós ország lakosságához hasonlóan - ellenzi azt. Ez komoly érv a törökök felvételét ellenzők kezében, mivel jelenleg Németországban él a legnépesebb török kolónia az EU-n belül.

Brüsszel azonban várhatóan támogatja majd a tárgyalások megkezdését, amit alátámaszt Günter Verheugen, az EU bővítési biztosának nyilatkozata is, aki a házasságtörés büntethetőségén egy héten át tartó török belpolitikai vita lezárása után közölte, "már nincs akadály" a tárgyalások előtt. Verheugen ugyanakkor egy most hétvégi interjújában úgy fogalmazott, hogy az EU-bizottság jelentése rendkívül kritikus, és bizony nem lesz egyszerű elfogadni a törököknek.

Az országjelentés mellett a törökök leginkább a december 17-i EU-csúcsot várják, ahol a felvételüket támogató Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország várhatóan keményen érvel majd a tárgyalások megkezdése mellett. A firenzei székhelyű Európai Intézet vezetője, Yves Meny szerint a döntés pozitív lesz, mivel "egy mostani 'nem' ára jóval nagyobb lesz, mint egy 'igené', amelynek hatásait amúgy is csak 10-15 év múlva lehet majd érezni".

Verheugen szerint legkorábban 2015-ben vehetik fel Törökországot az EU-ba, Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök pedig úgy vélte, hogy a folyamat akár 2019-ig is elhúzódhat. Ennek a folyamatnak lehet az első lépése a bizottság szerdai döntése. Megfigyelők szerint a testületben komoly vita várható. A harminc EU-biztosból hat vagy hét ugyanis ellenzi, vagy csak komoly megszorításokkal támogatja a török csatlakozást. Franz Fischler osztrák mezőgazdasági biztos például nyilvánosan kétségbe vonta, hogy vajon hosszabb távon is demokratikus és laikus állam marad-e Törökország, Frits Bolkestein, a belső piacért felelős holland biztos pedig azt a rémképet vázolta, hogy Törökország felvétele esetén az EU felbomolhat.