A brit pártok

Számos párt található Nagy-Britanniában, de a politikai életet hagyományosan a két nagy, a Munkáspárt és a Konzervatív Párt uralja. A Liberális Demokraták főleg az utóbbi időben, Charles Kennedy vezetése alatt váltak számottevő tényezővé. A három nagyobb mellett sok kis párt is igyekszik bejutni az alsóházba, britbarát és -ellenes északír pártok, a skót és a walesi függetlenségért küzdők és a Szörnyszülött Dühöngő Őrültek Hivatalos Pártja is. 

Az 1988-ban alapított párt ennél régebbi múltra tekint vissza, a XX. század elején a XIX. századi whigek utódjaként a városbeli középosztály pártja volt, ám a '20-as, '30-as években szinte teljesen elveszti a jelentőségét a Munkáspárttal szemben. A Liberális Párt az 1980-as években ébred fel Csipkerózsika-álmából, amikor a Munkáspártból kiválnak a szociáldemokraták, és 1988-ban össze is olvad a két szervezet.

A következő években a helyi önkormányzatokban és időközi választásokon értek el sikereket. 1997-ben pedig közel egy évszázada példa nélküli méretű frakciót alakíthattak, a harmadik legerősebb pártként 46 képviselővel a brit alsóházban. 2001-ben már 52 képviselői helyet szereznek, amire a párt történetében 1929 óta nem volt példa.

A párt célja a csütörtöki választáson, hogy a polgári szabadságjogokat középpontba helyező programmal, a kormány által tervezett kötelező személyi igazolvány és a terrorellenes szigorítások elvetésével, az iraki katonai részvétel felszámolásának ígéretével második politikai erővé váljon a Konzervatív Párt kárára. Politikai elemzők szerint távlatilag nem teljesen reménytelen a cél, de a mostani választáson nem sok esélyt adnak ennek elérésére. A párt vezetője a "The Real Alternative" - A valós alternatíva - választási jelszóval indult harcba.