Q-láz és lépfene - madárinfluenza kicsiben

2005.10.28. 16:10

Számos olyan, emberre is veszélyes betegség létezik, amelyet a madárinfluenzához hasonlóan háziállatok terjesztenek. Ezek között van olyan, amelyik elterjedtebb, mint a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 törzse, van olyan, amelyik halálosabb és van olyan is, amelyet járványügyi szakemberek a jövő egyik lehetséges fenyegetésének tartanak. Hiába pusztítottak azonban emberek és állatok között is, a világjárvány eddig elmaradt. Vagy azért, mert nem olyan rámenősek, mint a madárinfluenza, vagy pedig azért, mert eddig elzárva maradtak.

Az elmúlt tíz évben felfedezett új emberi betegségek 75 százaléka valamilyen állati kórokozótól vagy állati eredetű terméktől származik - derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) beszámolójából. Az ilyen, úgynevezett zoonotikus, azaz ember és állat között terjedő betegségek közé tartozik a madárinfluenza mellett számos ismert betegség, például a lépfene, az ebola és még közel 200 egyéb kór.

Az [origo] összegyűjtött néhány olyan betegséget, amelyek a madárinfluenzánál jóval elterjedtebbek vagy épp pusztítóbbak, mégsem okoztak eddig világjárványt. Közös jellemzőjük, hogy a madárinfluenzához hasonlóan háziállatok terjersztik őket, halálos kimenetelűek lehetnek és az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) "A", illetve "B" kategóriába sorolta őket, ahová a leggyorsabban terjedő, legnagyobb fertőzöttséget okozó megbetegedések tartoznak.

Q-láz - köhögés, fejfájás, tudatzavar

Állatról emberre terjedő kór az úgynevezett q-láz, amelyet a világ leggyorsabban terjedő betegségének tartanak, mert már egyetlen baktérium is megbetegíthet bárkit. Az 1937-ben elkülönített baktérium - amelyet eredetileg nem ismertek fel, innen kapta a q (query, azaz kérdőjeles) elnevezést - a világon mindenhol elterjedt Új-Zéland és az Antarktisz kivételével. A fertőzöttség mértékére jellemző, hogy a magyar juhok 15-20 százaléka, míg a szarvasmarhák harmada fertőzött. Az OIE adatai szerint tavaly Németországban, Bulgáriában, Ausztráliában, Tajvanon is százas nagyságrendben jelentettek emberi megbetegedéseket, bár állati járvány sehol nem volt, azaz a q-láz akkor is veszélyt jelenthet, ha az állatokat nem dönti le a lábukról.

A betegséget elsősorban kérődzők terjesztik, bár kullancsok is hordozhatják. Terjedhet véren, ivóvizen át, táplálkozással vagy belélegzéssel. A betegség akár 1-1,5 évig is lappanghat és - a feltételezések szerint szemben a madárinfluenzával - alkalmas arra is, hogy ember és ember között terjedjen. A betegség krónikus változata az igazán komoly. A nem megfelelően kezelt esetekben fertőző májgyulladás, tüdőgyulladás, szélsőséges esetben tudatzavar is felléphet. A fertőződés után akár évekkel, évtizedekkel is beállhat szívizomgyulladás. A betegség veszélyt jelent a kismamákra is, a q-lázat ugyanis a vetélést okozó kórokozók közé sorolják. A q-láz a krónikus esetek 10 százalékában halálos.

Miért úsztuk meg?

Túl gyenge. A q-láznál az emberi fertőzés az esetek 60 százalékában teljesen tünetmentes. A maradék 40 százalék nagyon nagy hányada enyhe lefolyású, ami szintén nem okoz komolyabb problémát, mint az egyszerű influenza. A tünetek: elhúzódó fejfájás, láz.

Rift-völgyi láz - egy lehetséges fenyegetés

A betegséget az OIE az "A" kategóriába, azaz azon kórokozók közé sorolja, amelyek gyors, széleskörű elterjedéssel fenyegetnek. Az először a kenyai Nagy Hasadékvölgyben (Rift Valley) 1913-ban elkülönített vírus sokáig csak állatok között terjedt. A betegség főleg a szubszaharai afrikai országok állatállományát pusztítja. Véren és nyers tejen át, illetve belélegzéssel terjedhet. A fő fertőzőforrást különböző szúnyogok, többek között a Magyarországon is honos dalos szúnyogok jelentik, amelyek a háziállatok vérétől fertőződnek meg. Először 1977-78-ban okozott komoly riadalmat, amikor Egyiptomban fertőzött meg több millió embert és követelt több ezer életet. 2000-ben feltűnt a betegség Szaúd-Arábiában és Jemenben is, itt azonban enyhébb lefolyású volt.

A betegség alapesetben enyhe lázas rosszullét, szédüléssel és komoly súlyvesztéssel. Az esetek 1-10 százalékában vakságot okoz, krónikus esetben pedig sárgaságot, agyhártyagyulladást és belső vérzést idéz elő. Az ilyen esetek 50 százaléka halállal végződik, azonban így is csak az összes beteg 1 százaléka hal meg. A vemhes állatok 100 százaléka elvetél, ha a vírus megjelenik köztük. Általában ez a jele a Rift-völgyi láz felbukkanásának.

Miért úsztuk meg?

A Rift-völgyi lázat a jövő egyik lehetséges fenyegetésének tartja számos járványügyi szakember, jelenleg ugyanis nem létezik minden szempontból hatásos gyógyszer a láz ellen. A vírus azonban egyelőre nem tudott elterjedni.

Lépfene - akár 90 százalékos pusztítás

A terroristák egyik kedvenc, riogatásra használt biológiai fegyverének kórokozója az egész világon elterjedt, néhány dél-amerikai, észak-európai és arab ország kivételével mindenhol tizedelte már az állatállományt. A legsúlyosabb járványokat Közép-Afrikában és Törökországban okozta. A kérődzők között elterjedt betegséget emberek is elkaphatják. Arról megoszlanak a vélemények, hogy emberről emberre terjed-e, annyi biztos, hogy a gyanús esetek száma is minimális. Törökországban ugyanakkor az elmúlt 15 évben mindig találtak pár száz olyan embert, aki lépfenétől fertőződött meg.

Bőrön át, belélegzéssel, táplálkozás útján is el lehet kapni a betegséget. A bőrön át terjedő betegség viszketést, fekélyesedést okoz. A belélegzett lépfene légzési nehézségeket vált ki, illetve tudatvesztéshez, agyhártyagyulladáshoz vezethet. Az idejében nem kezelt - ez belégzés esetén egy napot jelent - krónikus lépfene vérmérgezést és az esetek nagyon nagy hányadában halált okoz. Bélfertőzésnél 25-70 százalékos az elhalálozás megfelelő védekezés nélkül, belégzésnél azonban 90 százalék fölött van.

Miért úsztuk meg?

Nem elég rámenős. A fertőződéshez nagy mennyiségű baktérium kell, ez az oka, hogy a lépfene nem terjed gyorsan. Hiába találtak a legtöbb megvizsgált amerikai farmer szervezetében lépfene-baktériumokat, nem volt belőlük elég sok ahhoz, hogy kifejlődhessen a betegség.

Számos más, állatról emberre terjedő betegség is létezik. Olyan pusztító kórokozók tartoznak ezek közé, mint az ebola (az egyik legritkább vírus, a megbetegedések 80-90 százaléka halállal végződik), a Lassa-láz (amelyiknél járványok esetében a halálozási arány eléri az 50 százalékot) vagy a Marburg-vírus. Ezeket azonban nem háziállatok, hanem rágcsálók, denevérek, majmok terjesztik, ami jelentősen megkülönbözteti őket a madárinfluenzától.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK