Az iraki leckét ismétli Iránban az USA

Az Irán ellen folytatott diplomáciai hadjárat több ponton kísértetiesen emlékeztet arra, ami megelőzte az Irak elleni háborút. Most is egy elszigetelődött, az amerikai követelésekre nemet mondó államot szorongat az USA, amelyik eljátssza szavahihetőségét, és keménykedésével még súlyosbítja saját helyzetét. Teherán bízhat Oroszországban és Kínában, bár Moszkva és Peking Szaddámon sem tudott segíteni. Az [origo] által megkérdezett nemzetközi jogász szerint szerint az esetek közt nagy különbségek vannak, viszont Irán valósabb fenyegetést jelenthet, mint Irak.

"Nincs miről tárgyalni" - tette egyértelművé az amerikai külügyminiszter január közepén, hogy az USA valójában semmi másban nem gondolkodik, csak a Biztonsági Tanács keményebb fellépésében. Az Egyesült Államok szerint a követendő megoldás az, ha a NAÜ februári közgyűlésén javaslatot tesz arra, hogy az iráni atomdossziét az ENSZ BT elé tárják. Erre pedig van is esély, mert korábban maga a NAÜ állapította meg, hogy az iráni urándúsítás legalábbis gyanús, igaz ugyanakkor, hogy a tagállamok megosztottak az ügyben.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsához bármelyik állam fordulhat, a nyugati hatalmak azonban egyelőre arra várnak, hogy a világszervezet égisze alatt működő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség mit lép az ügyben. Az ügynökségnek van ugyanis joga arra, hogy megvizsgálja, mi zajlik nukleáris fejlesztés címén Iránban - mondta az [origo]-nak Valki László nemzetközi jogász.

A NAÜ február 2-3-án foglalkozik a témával, Kofi Annan ENSZ-főtitkár ugyanakkor csak márciusra ígéri az iráni atomprogramról szóló legfrissebb jelentés. Valki László szerint a BT első körben legfeljebb úgyis csak annyit tehet, hogy felszólítja Teheránt arra, a fejlesztéseket bizonyos korlátozások mellett végezze. Ha Irán erre nem hajlandó, akkor merülhet fel az, hogy szankciókat hoznak vele szemben.

Ha a BT arra a következtetésre jut, hogy az iráni nukleáris fejlesztés veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra, akkor is alkalmazhat szankciókat Irán ellen, ha nem történt jogsértés - mondta Valki. Ez azért lehet különösen érdekes, mert Teherán egyelőre nem sértette meg a nukleáris fegyverek terjedését megakadályozni hivatott atomsorompó-egyezmény alapvető rendelkezéseit, és állítja, hogy programja békés, energiatermelési célokat szolgál.

Valki László kevés esélyt lát ugyanakkor arra, hogy a BT mind az öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország) belemenjen az Irán elleni szaknciókba. Elképzelhetőnek tartja, hogy Oroszország és Kína beleegyezik: szólítsák fel Iránt programjának korlátozására, azt viszont már kevésbé tartja lehetségesnek, hogy jóváhagyják a szankciók kiszabását. Ebben valószínűleg Teherán is reménykedik, bár Irak egyszer már pórul járt a kínai és orosz támogatással.