A belügyi tárcát káromolta Szaddám

Szunniták ezreinek meggyilkolásával vádolta meg az iraki belügyminisztériumot Szaddám Huszein perének szerdai tárgyalásán. Az egykori iraki diktátor ezenkívül nem volt hajlandó aláírásmintát adni, és nemzetközi vizsgálatot követelt.

Honfitársai ezreinek meggyilkolásával vádolta meg a síita ellenőrzés alatt álló iraki belügyminisztériumot Szaddám Huszein perének szerdai folytatásán. A volt iraki diktátor a hatalmat korábban birtokló szunnita arabok gyakran hangoztatott vádját ismételte meg, miszerint a belügyminisztérium halálosztagokat működtet.

A szerdai tárgyaláson volt az első alkalom, hogy a bírák és az ügyészek közvetlenül tehettek fel kérdéseket Szaddám Huszeinnek a per tárgyával, az 1982-es dudzsaili vérfürdővel kapcsolatban. A 148 síita muszlim falusi lemészárlása miatt Szaddámon kívül hét egykori vezetőtársát is vádolják, jóllehet ők ezúttal nem jelentek meg a bíróság előtt.

A volt elnök a tárgyalás elején azt követelte, hogy egy pártatlan, nemzetközi testület vizsgálja meg állítólagos aláírását az ügyészség által bemutatott iratokon, amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy személyesen irányította a megtorlást. A vád képviselői ugyanis egyebek közt felmutattak egy utasítást, amelyben Szaddám Huszein jóváhagyta a halálbüntetéseket.

"A kutyám sem"

"Elfogulatlan, nemzetközi testületet kellene igénybe venniük, és nem egy olyan intézményt, amely emberek ezreit gyilkolja az utcán és kínozza őket (...) tehát nem a belügyminisztériumot" - mondta az egykori államfő Raúf Rasíd Abdur-Rahmán főbírónak. A főbíró figyelmeztette, hogy "ne kalandozzon politikai vizekre", mire Szaddám úgy vágott vissza, hogy "ha ön fél is a belügyminisztertől, nekem még a kutyám sem".

Az egykori diktátor ezután megtagadta, hogy azonosítás végett aláírásmintát adjon. "Miért írnék alá a belügyminisztériumhoz kötődő szakértőknek, akik az ellenségeim?" - kérdezte. A későbbiekben Szaddám Huszein vállalta a "teljes felelősséget" minden olyan dokumentumért, amelyen az aláírása szerepelt. "Amikor jogi és alkotmányos felelősségemről van szó, emelt fővel vállalom azt, még ha levágják is érte a fejem" - mondta. Közölte, hogy nem vonja kétségbe vádlott-társai vallomásait, nevezetesen a Taha Jaszin Ramadán, egykori alelnöke és Barzán Ibráhim al-Haszan at-Tikríti, a titkosszolgálat volt főnöke által elmondottakat.

Harckocsival hatalomra

Ismételten megkérdőjelezte a törvényszék legitimitását, és fittyet hányt a főbíró felszólítására, hogy tartózkodjon a politikai szónoklatoktól. "Nem lehet ott független az igazságszolgáltatás, ahol a (köztársasági) elnök harckocsival jut hatalomra" - mondta.

A szerdai tárgyalási napon először erősítette a védelem sorait egy egyiptomi ügyvéd, aki szerint az iraki alkotmány értelmében Szaddám Huszeinnak joga volt a halálos ítéletek aláírására, miután Dudzsailban az életére törtek. A volt elnök egyik jogi képviselőjét fegyelmezetlenség miatt kiutasította a teremből az elnöklő bíró, és bejelentette, hogy eljárás indul az ügyvédcsapat libanoni tagja ellen. A szigorú intézkedést Abder-Rahmán azzal indokolta, hogy a védő felemelte hangját, miközben szót kért.

A Bagdadtól északra fekvő, síiták lakta Dudzsailban 1982-ben kíséreltek meg merényletet az akkori elnök, Szaddám Huszein gépkocsi-konvoja ellen. Az ügyészség szerint a rákövetkező megtorlásban a falu 148 lakosát ölték meg a biztonsági szolgálatok, többeket megkínoztak.