Öregség-kiáltvány

A német társadalom közeli jövőjéről fest, nagy valószínűséggel valóra váló rémképet könyvében Frank Schirrmacher. A Frankfurter Allgemeine Zeitung rovatvezetőjének célja, hogy beleverje a fejekbe: Te is megöregszel egyszer, és akkor már a többséghez tartozol majd, élj hát úgy, hogy akkor is hasznos tagja maradhass a társadalomnak! Az öregség-kiáltvány forradalmat szervez az egyre elöregedő társadalomban. A forradalom célja a fiatalság-kultusz megdöntése.

I.

"Pontosan tisztában vagyok azzal, hogy az idősek többsége nem tud mindent megváltoztatni, és nem is kell mindent megváltoztatnia. Nem múlik el nap anélkül, hogy a médiában ne tűnnének fel mindenféle emberek, akik testüket gyűrűkkel, tetoválásokkal, műtétekkel vagy implantátumokkal próbálják feltuningolni. Minket nem kellene, hogy annyira érdekeljen, mit tesznek mások a saját testükkel, sokkal inkább azzal kellene foglalkoznunk, mit tesz a társadalom a mi testünkkel. Mert a többi ember az, aki öregedő testünket fájdalmas módon jelekkel és vágásokkal fogja kitetoválni. Ezeket nem lehet látni, csupán érezni. Például abban, hogy az idős emberek, ha egyáltalán szerepelnek tévéfilmekben, sokáig csak kórházi betegként vagy gyógyszerek, protézisragasztók és vizelethajtó teák fogyasztóiként tűntek fel. Az olyan társadalom, mint a miénk, amelyben egyre jobban rá vagyunk utalva a média által közvetített szerepmintákra, mivel minden más hagyományt már lebontottak, úgy rakja össze az öreg emberek testét, mint Frankenstein az általa alkotott szörnyet, hogy aztán a közösség kivesse magából.

Tehát eldönthetik, hogy kozmetikai vagy sebészeti beavatkozás nélkül akarnak-e megöregedni, sminkelhetik, álcázhatják, fiatalíthatják magukat, hajthatja Önöket a ránctalan arc terrorja vagy megszabadulhatnak mindettől - a fontos az, hogy egyik viselkedés sem természetes vagy természetellenes, hiteles vagy nem hiteles. Kollektív lelkünk éppen ezt akarja bebeszélni nekünk, mégpedig egyetlen, kőkorszaki okból. Egyedül a természetnek érdeke a szaporodás sikere, és sehol nem érezzük jobban ezt a siker iránti őrült szenvedélyt, mint a test és a külső kérdésében. Azok az emberek, akik fiatalítják magukat, és a természetet megtévesztik szaporodóképességükkel kapcsolatban, hatalmas kockázatot jelentenek. Automatikusan csökkentik ugyanis a fiatalabb nők és férfiak szaporodási sikerét. Ez az oka annak, amiért erkölcsileg ítélkezünk a fiatalossá tett külső felett. A csalás vagy valódiság, az igazság vagy hitelesség fogalmát abszurd módon még a kozmetikai ipar is használja, ha az emberi külsőről van szó. Igen figyelemre méltó az az energia, amelyet társadalmunk arra fordít, hogy egyrészt eladja a fiatalságot, mint árucikket, másrészt viszont pellengérre állítsa azokat, akik ezt az árut használják."

II.

"Küldetésünk az, hogy megöregedjünk. Nincs más lehetőség. Ez jelenti életünk feladatát.

Meg kell tanulniuk 50 és 60 évesnek lenni. Születésnapjuk a jövőben teljesen más súlyt fog kapni a társadalom megváltozott összetétele miatt. És meg kell tanulniuk, hogy mit is jelent 70, 80 vagy akár 90 évesnek lenni anélkül, hogy közben elnémulnának.

Mindenekelőtt azonban élniük kell, bármennyire is furcsának tűnik ma ez a felszólítás.

Sokan lesznek, akik szökést, dezertálást, például öngyilkosságot fognak ajánlani Önöknek. Míg Önök sportolnak, egészségesen táplálkoznak, és öregségükben magukról gondoskodnak, már megírták azokat a könyveket és tanulmányokat, amelyek megindokolják, miért is jogos erkölcsi szempontból megölni Önöket, ha már megöregedtek.

Az ellenség propagandája mindent meg fog próbálni, hogy eltántorítsa Önöket a küldetésükbe vetett hitüktől. Az ellenség pedig mindenhol körülveszi Önöket: fiatalok és öregek, reklám és média, a jóléti állam gondnokságának bürokratái mindannyian azt hiszik, hogy meghatározhatják az élet munkaidejét. Minden trükköt be fognak vetni, hogy elfoglalják és gyarmatosítsák az Önök öntudatát. A támadás az Önök tükörképével kezdődik, és az agyukkal végződik.

Két hullámban érkezik a támadás, mindegyik borzalmas lesz, amire fel kell készülniük. Az első neve az lesz, hogy 'öreg és csúnya' (tükörkép), a másodiké pedig 'öreg és szenilis' (agy). Ne hagyják, hogy bármit is bebeszéljenek Önöknek; ne essenek abba a hibába, hogy a jövőtől való félelem miatt már most elfecsérlik érzelmi és intellektuális tartalékaikat. Még szükségük lesz rá.

Fiatalon meghalni, a költészet eme örök mítosza, azoknak a társadalmaknak a biológiai programja, amelyek népességük megőrzése érdekében háborúkat akartak vívni. Ernst Jünger háborús hős arról beszélt, hogy 30 évesen kész lett volna lepaktálni az ördöggel, és önként elhagyni a színpadot. Akkor találkoztam Jüngerrel, amikor már elmúlt 100 éves, és olyan embert találtam, aki létezésében megtestesítette az életciklusok teljes átalakulását."

III.

"Peter G. Peterson, Nixon gazdasági minisztere, később pedig a Lehman Bros. elnöke, Szürke alkony címmel jelentette meg cikkét, amelyben saját véleményét fejtette ki a kultúrák harcáról. Nézete szerint az öregedési hullám már a következő nemzedékben újrafogalmazhatja 'a fejlett országok gazdasági és politikai rendszereit'. A cikk végén 'Öregedés-csúcs' összehívását javasolja, amelyen részt kell vennie minden fejlett országnak. A javaslatot csak azért nem valósították meg azonnal, mert közben a Világkereskedelmi Központot terrortámadás érte.

Valójában csak akkor lehet a 'kultúrák háborújá'-t megérteni, ha megértjük a 'nemzedékek harcá'-t. A feltörekvő fundamentalizmus veszélye és a világunk szürke alkonya által okozott fenyegetettség szorosan összefüggnek. Huntington ezt már rég megfogalmazta cikkében (később egy könyvben is); csak neki még nem álltak rendelkezésére azok az adatok, amelyek bizonyítják, hogy 2010-től milyen elképzelhetetlen sebességgel öregednek majd az európai társadalmak.

Ma azonban már tudjuk: A fejlett ipari államok elöregedését a következő 30 évben szinuszgörbeként fogja átszelni az iszlám országok fiataljainak hatalmas hulláma. 'Talán nem véletlen, hogy a hetvenes években az iráni lakosságon belül a fiatalok aránya drámai emelkedést mutatott, amely az évtized második felében elérte a 20 százalékot, és az iráni forradalom éppen 1979-ben robbant ki.' Azóta több más iszlám országban is elindult a modernizációs folyamat, ezzel párhuzamosan pedig kialakult egy újfajta gazdasági polgárság, amelyből új iszlám ifjúság lépett a világ porondjára. A fiatal muszlimok tagadó magatartása sokban hasonlít az 1968-as diákmozgalmakhoz. bin Laden Szaúd-Arábiából származó követői ugyanúgy beszélnek az országukról, mint egykor a 68-as nemzedék beszélt a sajátjáról. A fundamentalista ideológiától áthatva és a világ igazságtalansága miatti elkeseredettségében egyre több polgári középosztálybeli muszlim gyerek verődik össze, hogy újrajátssza az egykori forradalmi drámát, és ez pont akkor történik, amikor a nyugati forradalmárok, Berkeley, Berlin és Párizs 68-as nemzedéke nyugdíjba készül."