Falak mögé bújnak a rettegő országok

Kő- és acélfalak, kamerákkal és mozgásérzékelőkkel védett árkok és szögesdrót-kerítések épültek, és épülnek több ezer kilométer hosszúságban világszerte. Alig 18 évvel a berlini fal és a vasfüggöny leomlása után Mexikótól Marokkón, Izraelen, és Irakon át Indiáig szinte mindenki falakat épít, hogy távol tartsa az ellenséget, a feltételezett terroristákat, vagy éppen a szegénységet. Ismerje meg a világ leghosszabb, legfurcsább és legkeményebb falait!

A legújabb: Bagdad, Irak

A Bagdadot megosztó fal a legújabb, amely az iraki fővárost osztja ketté. Az amerikai hadsereg 6 tonnás, közel 4 méter magas betonpanelekből építi. A közel 5 kilométer hosszú bagdadi fal a szunnita muszlimokat választja el a város síita negyedétől.

A falat idén áprilisban kezdték építeni, és jelentős katonai biztosítás mellett éjszaka is dolgoztak. Az ötlet az iraki háború négyéves történetében nem számít újnak: az amerikai és az iraki katonák már több helyen építettek hosszú, cementzsákokból készült barikádokat, hogy megakadályozzák az öngyilkos bombamerényleteket.

Miért?

Az amerikai hadsereg az utóbbi hónapokban "minden korábbinál drasztikusabb" rendcsinálást jelentett be Bagdadban. A város Azhamíja negyedében épülő falat az amerikaiak kulcsfontosságúnak tartják az egymással harcoló szunniták és síiták szétválasztásában. "A bagdadi biztonsági terv megvalósításával időt nyerhetünk, hogy az irakiak között politikai megértés jöjjön létre" - nyilatkozta Ryan Crocker, a bagdadi amerikai nagykövet.

Hogyan?

Bagdadi tudósítók szerint az Azhamíjába gyakran betörnek a szomszédos síita negyedből, és sokszor gránátvetőkkel lövik a házakat. A fal - az amerikai érvelés szerint - segítene kordában tartani az Azhamíjába magukat befészkelő szunnita militánsok mozgását. Crocker azt mondta ugyanakkor, hogy "senki sem akarja állandósítani a falat".

Faltörők

Ideiglenes fal

A fal már az építkezés áprilisi kezdetekor össztűz alá került a lázadók és az iraki politikusok részéről. Núri al-Máliki iraki miniszterelnök április végén leállítatta a fal építését, miután mind nagyobb nyomás nehezedett rá a lakók és a szunnita vezetők részéről. Moktada al-Szadr radikális síita vezető korábban rasszistának nevezte a fal építését.