A sötét oldal teremtménye, az áruló és a többiek - a Bush-kormány meghatározó arcai

Minden idők leghatalmasabb alelnöke, az áruló szóvivő, az ájtatos country-rajongó és az ENSZ-gyűlölő ENSZ-nagykövet. Többek között ők voltak a leköszönt Bush-kormány meghatározó arcai.

Hadley, Stephen (nemzetbiztonsági tanácsadó, 2005-2009)
2001-től helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó volt, de előtte is George W. Bushnak adott külügyi és védelmi tanácsokat, sőt az idősebb Bush mellett is biztonsági tanácsadással foglalkozott. A vulkánoknak (Vulcans) is nevezett tanácsadó-csapat egyike, amelynek tagjai a 2000-es kampány óta igazgatták Bush útját külügyi és védelmi kérdésekben. Mindent megtett, hogy bármi áron igazolják az iraki háborút, köze volt az Irakkal kapcsolatos titkosszolgálati jelentések manipulálásához. Gyakorlatilag ő adta Bush szájába azt az állítást, miszerint Szaddám Huszein Irakja urániumot próbált vásárolni Nigériában, miközben tudta, hogy hamis információról van szó. Utóbb beismerte, hogy hazugság volt, ami miatt fel is ajánlotta lemondását, de Bush nem fogadta el azt.

Amikor a szenátusban felállított kétpárti bizottság, az Iraq Study Group előállt az iraki helyzet rendezésére vonatkozó javaslataival 2006 végén, ő volt az aki előkészítette a terepet Bush ezt elutasító válaszára. Tavaly kellemetlen helyzetbe került, amikor egy televíziós interjúban Bush pekingi olimpiai látogatásáról beszélve összekeverte Nepált és Tibetet.

Hayden, Michael V. (CIA-igazgató, 2006-2009)
Bulgáriában katonai attasé volt, de szolgált az ENSZ parancsnokságán és az USA jongszani helyőrségén, Koreában is. A CIA vezetése előtt hat évig igazgatta a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NSA). Az egyik legképzettebb amerikai hírszerző tiszt, de az NSA révén benne volt a bírósági jóváhagyás nélküli végzett lehallgatások miatt kirobbant botrányban. Vezetése alatt sorozatos botrányok lengték körül a CIA-t, főleg a titkos külföldi börtönök (Kelet-Európában is voltak ilyenek), a fogolyszállítások és a megkérdőjelezhető vallatási technikák miatt. Sikerült megakadályoznia, hogy 2001 után újabb terrortámadás érje az USA-t, ám a CIA az ő vezetése alatt sem bukkant Oszama bin Laden nyomára.

A legépzettebb hírszező is megégette magát

Khalilzad, Zalmay (ENSZ-nagykövet, 2007-)
A Bush-kormány legmagasabb rangú afgán származású és muszlim amerikai tagja, a republikánis párt keményvonalas és neokonzervatív tagjainak régi szövetségese. Korábban afganisztáni és iraki nagykövet is volt. Utóbbi posztján sokat segített az iraki alkotmány megfogalmazásában és a 2005-ös iraki választások zavartalan lebonyolításában. ENSZ-nagykövetként Iránnal - annak atomprogramja miatt -, illetve Oroszországgal - Grúzia lerohanása miatt - gyűlt meg a baja. Támogatta Koszovó függetlenségét.

McClellan, Scott (sajtószóvivő, 2003-2006)
Hasonló poszton szolgálta George W. Busht már annak texasi kormányzósága idején, majd a 2000-es kampányban. Sokáig Bush egyik leglojálisabb munkatársának tartották, ám tavaly megjelent visszaemlékezéseiben súlyos kritikával illette egykori főnökét, felróva neki az iraki háború elindítását és a Katrina hurrikán pusztítására adott elhibázott reakcióját. Még így is azt állította azonban, hogy csodálja Busht, akit legfőbb tanácsadói szolgáltak rosszul.

Negroponte, John (ENSZ-nagykövet, 2001-2004)
Hondurasi, mexikói, fülöp-szigeteki, iraki nagykövet volt. ENSZ-nagykövetként ő járta ki, hogy a Biztonsági Tanács határozatban szólítsa fel Szaddám Huszeint (valójában nem is létező) atomfegyverei leszerelésére, amely az egyik ürügye volt az iraki háború megindításának. Később ő lett az USA első nemzeti titkosszolgálati főnöke miniszteri szinten. Az ő feladata lett a sokszor egymással is rivalizáló hírszerző ügynökségek munkájának összehangolása, amelyet nehezített, hogy finanszírozási kérdésekben nem dönthettek.

ENSZ-nagykövetként az iraki háború szükségességéről és igazolhatóságáról győzködte a Biztonsági Tanácsot. Irak megszállása után bagdadi nagykövet lett, a világ legnagyobb amerikai nagykövetségét vezette, de az iraki demokrácia fejlődéséről szóló optimista jelentései gyökeres ellentétben álltak a CIA által festett sőtét képpel. A Right Web (amerikai militarista szemléletű politikusokat és szervezeteket figyelő portál) szerint előszeretettel használta fel mindenkori pozícióját, hogy eltussoljon piszkos ügyeket, Irakban például emberi jogi visszaéléseket és céges botrányokat. 2007 óta külügyminiszter-helyettes.

Cheney, Hadley és O'Sullivan az első sorban

O'Sullivan, Meghan (iraki és afganisztáni tanácsadó, 2001-2007)
Előbb Colin Powell külügyminiszter, majd Paul Bremer, az iraki amerikai átmeneti közigazgatás vezetőjének tanácsadója volt 2003-ban. A kezdetektől benne volt az iraki katonai akció irányításában, közvetített az irkai vezetés, főleg a síiták és az amerikaiak között, segített megalkotni az új iraki alkotmány alapjául szolgáló átmeneti törvényt, és ő volt a 2007-es iraki csapaterősítés stratégiájának egyik ötletadója is. A többi Irakban szolgáló amerikai tisztviselőtől eltérően gyakran járt a bagdadi megerősített zöld zónán kívül, a helyi nők viseletét magára öltve.

2007-ben mondott le, kritikusai szerint tevékenységének eredménye egy költséges háború, és az iraki emberek szenvedése - írta róla távozásakor a Washington Post.