Jean Michel P.M.G. de Sélys-Longchamps, III. Leopold belga király másodunokaöccse, egy újabb rejtői figura, 1912-ben született Raymond Charles Michel Ghislain de Sélys-Longchamps báró és Emilie de Theux de Meylandt et Montjardin báróné első gyermekeként.
A fiú az iskolás éveit intézményről intézményre vonulással töltötte, mert bár értelmes volt, de lusta és nyughatatlan is egyben. 1933-ban tisztiiskolába jelentkezett, ahol kitartóbbnak bizonyult, mint korábban és végül lovassági alhadnagyi rangot szerzett az I. felderítő ezrednél.
Az 1940-es német támadáskor kivette a részét a harcokból.
Amikor az unokabátyja, a király kapitulált a nácik előtt, de Sélys úgy döntött, a maga részéről folytatja a háborút.
Franciaországba igyekezett, hogy onnan Angliába hajózzon, és ezt meg is valósította, részben a németek segítségével. Ugyanis felkéredzkedett egy német menetoszlopra, amelyik nyugat felé tartott. Azt mondta a parancsnoknak, hogy hazafelé tart a birtokára.
Angliában nem sok időt töltött, mert annak a hírére, hogy Franciaországban újjáalakul a belga hadsereg,
visszaküzdötte magát a La Manche-csatornán.
Gondoljunk bele, a második világháborúban csak úgy nem lehetett ide-oda utazgatni, pláne nem frontországból ki-be, ám de Sélys-nek sikerült. A francia összeomlás után kénytelen volt a Vichy állam területére szökni, amely nem állt megszállás alatt. Innen Gibraltárba ment, ahonnan Marokkón keresztül akart volna újra Angliába utazni, de letartóztatták és egy hadifogolytáborba került Montpellier közelében. Innen természetesen megszökött, majd Spanyolországon keresztül végül eljutott Angliába.
A báró ugyanis harcolni akart, és ekkor egész Európában csak Anglia harcolt a Harmadik Birodalom ellen.
Angliában azonnal jelentkezett a légierőhöz, de 28 évesen túl öreg lett volna a pilótakiképzés megkezdéséhez.
A belga báró egyszerű megoldást választott ahhoz, hogy harcolhasson a németek ellen: meghamisította a születési idejét az útlevelében.
Így könnyen bejutott a Királyi Légierő belga alakulatának tanfolyamára Odihamben, ahol 1941. január 16-án megkapta a pilótajelvényt. Szeptembertől a 609. század tagjaként repült Hawker Typhoon vadászbombázókkal, és
hamar a legrámenősebb pilóták között tartották számon.
Mivel a báró a belga kapcsolatain keresztül értesült az otthoni eseményekről,
1942-ben arról is hírt kapott, hogy az édesapját elfogta a Gestapo, és a brüsszeli központban halálra kínozták.
De Sélys ettől fogva a bosszút tervezte. A feljebbvalóinak több részletes tervet is kidolgozott arról, hogy lehetne támadást indítani a Gestapo-központ ellen, hiszen jól ismerte a várost. Hiába próbálkozott, minden haditervét visszautasították, ezért úgy döntött, hogy magánúton áll majd bosszút.
Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!