Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elkövetkezendő hónapokban valószínűleg ugyanaz fog történni, ami tavaly. Az oroszok a kritikus infrastruktúrát támadják majd, élén az energiahálózattal, ezzel próbálva meg morálisan is megsemmisíteni az ellenfelet. Moszkva 2022 októbere és 2023 áprilisa között 1200 rakéta- és dróncsapást hajtott végre kifejezetten energetikai létesítmények ellen.
A támadások viszonylag korán eredményt hoztak: november közepére Ukrajna elektromos hálózatának a fele már nem működött.
Bár az ukrán hatóságok – érthető okokból – nem szolgálnak részletes adatokkal az elektromos hálózat jelenlegi állapotáról, a New York Times arról számol be, hogy a helyzet nem sokat javult az ENSZ idén nyáron közzétett jelentése óta, amely szerint
Ukrajna termelési kapacitása tavaszra a háború előtti szint felére esett vissza.
A helyzet különösen súlyos a szén- és gázalapú hőerőművek területén. Ezek hivatottak a csúcsfogyasztási időszakban a megnövekedett igényeket kiszolgálni, ám az előrejelzések szerint az idei télen mindössze 4,5 gigawatt energiát tudnak majd termelni, amely harmada a háború előtti teljesítményüknek. Ez az előrejelzés is a nyári, jócskán elmaradó teljesítménynek felel meg; vagyis azt jelzi, hogy
az ukránok alig haladtak előre a helyreállítási és javítási munkálatokban.
Utóbbinak két oka van: az egyik az alkatrészhiány, a másik a befektetők félelme attól, hogy egy eleve célpontnak kijelölt infrastruktúrába fektessenek be. Sőt: meglepő módon még a háború sújtotta Ukrajnával kapcsolatban is felmerült a klímacélokra mutogatás, és a szénerőművek szembeni erős ellenállás.
Az ukrán adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a tavalyi támadások okozta károk utáni javítások mindössze az egykori kapacitások egyötödét képesek biztosítani. Bár az energiaügyi minisztérium szerint még túl is teljesítették a kitűzött munkákat, a hőerőművekben mindössze 1,3 gigawatt kapacitást sikerült helyreállítani – ez a teljes veszteség 15 százalékát jelenti.
Ez akkora csökkenés, hogy egyes elemzők azt is felvetették: az ország még akkor sem lesz képes elkerülni a nagy területekre kiterjedő áramszüneteket, ha az oroszok egyáltalán nem támadnak.
A tavalyi orosz támadások okozta kárt 8,8 milliárd dollárra becsülik. German Galuscsenko energiaügyi miniszter szerint nagyjából 280 millió dollárnyi hrivnyát tudtak a javításokra költeni, ám az idővel is versenyt kellett futniuk az idei tél beállta előtt; így képtelenség volt azt várni, hogy vissza tudják állítani a háborút megelőző szintre az energiaszolgáltatást – írja a Mandiner.
Az ukránoknak egy évtizedekig épült és pár hónap alatt romba döntött infrastruktúrát kellett volna helyreállítaniuk mindössze fél év alatt, ami fizikai képtelenség. Ezért azokra a létesítményekre koncentráltak, amelyek a legkevesebb kárt szenvedték el, de több erőművön csak gyors és felszínes munkát tudtak végezni. A legnagyobb kihívást a nagyfeszültségű transzformátorok pótlása jelentette, azoknak ugyanis csaknem a fele sérült vagy semmisült meg. Ezek gyártása nem megy egyik napról a másikra: elkészítésük akár egy évig is tarthat, így Kijev csupán korlátozottan jutott hozzájuk.
