Szerelem első klikkre könyvet nyertek

A Szerelem első klikkre nem más, mint egy e-mail napló. Arról szól, hogy két ember a világhálón beleszeret egymásba. És ellent mer mondani annak, amit lépten-nyomon mesélnek a barátnők. Mármint hogy nem lehet igazi kapcsolatot ily módon találni! Weninger Ágnes szerző és szerkesztő minden sorával két kézzel szórja a reményt: bizony van élet, jöhet nagy szerelem negyvenen túl is.

Dátum: 2003. aug. 29.
Tárgy: Tudni szeretném

Kalimera, Görög Hercegem!

Jó volt beszélni veled tegnap este. Elnézést, hogy le kellett tennem, de nem akartam tovább magára hagyni a vendégemet.
Ha szerinted az első sorozat kérdés gondolatébresztő volt, akkor kíváncsi leszek, mit szólsz a következőhöz...
Bizonyára sejtetted, hogy az étel és ital fontos szerepet játszik az életemben, és ezért egy evéssel kapcsolatos, pszichológiai szempontból releváns kérdéssort állítottam össze számodra. (A válaszokat freudi analízissel, pontosabban az evéssel kapcsolatos szubliminális asszociációkkal foglalkozó szakemberek tüzetes vizsgálatnak vetik majd alá...)
Ha bárkit meghívhatnál vacsorára a múlt vagy jelen alakjai közül, ki lenne az és miért?
Mik a legkorábbi evéssel kapcsolatos emlékeid?
Ha halálra ítélnének, mit kérnél utolsó vacsorádra?
Nevezz meg három dolgot, amit mindig tartasz a hűtőszekrényedben!

Jó... egyelőre elég lesz ennyi. Őszintén szólva, így még soha sem kezdtem kapcsolatot senkivel - ezért próbálkozom azzal, hogy speciális módokon ilyen távolból is sikerüljön képet kapnom rólad.

Ma reggel korán indulok el otthonról, mivel mindenki ezt teszi. A tóparti házba megyek, mivel megígértem néhány barátomnak, hogy holnap segítek nekik szüretelni. A szüret az idén 3-4 héttel korábban van a szokottnál, a forró, aszályos nyár miatt.

A bor és a borászat szintén szenvedélyesen érdekel (mint még oly sok más is!). Van még jó néhány dolog, amit szeretnék elérni ebben az életben: kettő ezek közül, hogy írjak egy könyvet és vegyek, vagy igazgassak egy pincészetet. A magyar borászat sokat fejlődött az elmúlt 12 évben, és van néhány csodálatos bor. Mivel csak kis mennyiséget exportálnak, és alig van promóció, a magyar borokat alig ismerik. Egyébként a görög borokkal ugyanez a helyzet. A 300 hazai szőlőfajtának csak jó, ha 20%-át termesztik, és egész Görögországban összesen mindössze hét borvidéket tartanak nyilván. (Összehasonlításképpen, a jóval kisebb Magyarországon 22 borvidék van). De elég a prédikációból.

Kalo savato kiriaki!
Ágnes

P.S. Kérlek, küldj egy képet magadról. Nagyon kíváncsi vagyok!

Dátum: 2003. szept. 1.
Tárgy: Ti ehis kani savato-kiriaki?

Helló, Ágnes, hogy telt a hétvégéd??? Az enyém elég jól, köszönöm. Elég meleg volt, de a klímaberendezéseknek és kertvendéglőknek köszönhetően ki lehet bírni.

Szóval megkaptam a pénteki üzenetet, és elég jól szórakoztam - bevallom, nem szoktam ennyit evéssel foglalkozni, és Isten látja lelkem, anélkül is szeretek enni, hogy morfondíroznék róla. De hogy mégis megpróbáljak válaszolni a kérdéseidre (és a pszichoanalitikusoknak is adjak némi munkát): sokat fantáziálok arról, hogy nemsokára együtt vacsorázunk majd - és ez, gondolom, nem túl meglepő. Bár a legkorábbi, evéssel kapcsolatos emlékeimet nem sikerült felidézni, néhány étkezés mély nyomot hagyott bennem. Ha halálra ítélnének, inkább azon törném a fejemet, hogyan szökhetnék el, mint hogy mit szeretnék enni. A három dologból, amiből mindig van a hűtőszekrényemben, nos az egyik fagylalt, a másik sajt, a harmadik... nem vagyok biztos benne, hogy lenne egy harmadik is.

És most lássunk néhány választ tőled! Mi az, ami a te gondolataidnak, érzéseidnek tápot ad?? Tudni szeretném...

És még valami: a görög nyelvtudásod továbbra is bámulatba ejt, igazán fantasztikus vagy! Mellékelek egy fotót magamról, amit külön a kedvedért készítettem, itt az íróasztalnál. Fogalmam sincs, miért vagyok rajta ilyen búvalbélelt, mikor közben nagyszerűen érzem magam...

Gyors választ várok,
Dimitri

Dátum: 2003. szept. 2.
Tárgy: Most rajtam a sor...

Kalimera Dimitri!

Igazán jó fej vagy, hogy minden abszurd kérdésemre válaszoltál. Barátnőm, Kalliope azt mondta, hogy a helyedben ő kifutott volna a világból, ha ilyen helyzetbe hozom. De te vitézül álltad a sarat.

Én pedig a magam részéről hasonlóval viszonzom, bár elég hosszú és fárasztó nap áll mögöttem - agyszikkasztó megbeszélések hat órán keresztül. Sok kreativitásra ugyan nem vagyok képes ebben az állapotomban, de ha eszem, mindig magamhoz térek. (Ahogy és amennyit eszem és bort iszom, már legalább száz kilósnak kéne lennem az ismerőseim szerint, de mégis csak ötven kiló vagyok, hála gyors anyagcserémnek.)

Akkor lássuk csak... legkorábbi, evéssel kapcsolatos élményeim Magyarországhoz fűznek, mikor először jártam itt nyolc éves koromban. Nagymamám csodálatosan tudott főzni, mindig a konyhában volt, különösen vasárnap délelőtt, amikor az ünnepi ebédet készítette a családnak. Kétféle emlékem van erről, az egyik tapintással, a másik egy illattal kapcsolatos. Emlékszem arra, hogy segítettem neki rétest készíteni, és a konyha két végébe álltunk, hogy hajszálvékonyra nyújtsuk a tésztát. A friss petrezselyem illatát pedig ma is érzem. Mikor a leves elkészült, megmosta, finomra vágta a friss petrezselymet és tálalás előtt szórta a levesre. Valahányszor így teszek, mindig a nagymamámra gondolok.

Ha halálra ítélnének, utolsó vacsorára egy egyszerű, de kitűnően elkészített spagetti pomodoro-t kérnék (ez a legegyszerűbb valamennyi tészta közül, de jól elkészítve valami mennyei étel). Frissen, al dente kifőzve, hozzá paradicsomszósz extraszűz olívában párolt, napon érlelt paradicsomokból, csipetnyi bazsalikommal. Rá egy kevés reszelt Grana Padano sajt (vagy Görögországban Myzithra). Hozzá Vin Nobile de Montepulciano. Szívem szerint Brunello-t innék hozzá, de az túlságosan markáns, elnyomná a spagetti ízét. Társaságnak Woody Allent hívnám (mivel szellemes és szarkasztikus társalgó), Oscar Wilde-ot (aki pajzán viselkedéséről volt híres), Leonard Cohent (az ő zenéjén nőttem fel...), és talán egy híres karmestert, pl. Ricardo Mutit (roppant szenvedélyes!).

Mi az ami mindig van a frigómban - bor (fehér és rozé), pezsgő, joghurt, olíva, margarin és Kraft-féle krémes mogyoróvaj. Úgy gondolom, hogy ezt a témát egyelőre kimerítettük. A következő megbeszélés tárgya a könyvek és a zene. Először is...

Milyen könyvek vannak most éppen az éjjeliszekrényeden?
Kik a kedvenc íróid és költőid?

Köszönöm a fotót. Jó, ha az ember az e-mailekhez meg a telefonhanghoz egy arcot is hozzá tud képzelni. Egy kissé zord képet vágsz, de én átlátok rajtad: ahogy a múltkor este a telefonban is meghallottam a bujkáló nevetést a hangodban, most is látni vélem a derűt csillogni a szemedben, meg valami kisfiús vigyorgást.

Szóval mikor jössz látogatóba Budapestre? Ha a szeptember 27-28-i hétvégére jönnél, elvihetnélek például szombat este a zenekar szezonnyitó koncertjére. És persze sok más egyebet is csinálhatnánk. Természetesen az evés fontos része lenne a hétvégi programnak... szóval csak szólj, ha jössz.

Pola filia:
Ágnes

Ágnes: Küldök két fotót, amely idén februárban, a 45-ik születésnapomon készült. Az én Bazi nagy görög születésnapomat ünnepeltük, voltak görög táncosok, öttagú zenekar, hastáncos, meg minden. Nagy buli volt, de ami engem illet, az éjszaka jelentős része ouzo-ködbe vész, és csak foszlányokra emlékszem.

Dátum: 2003. szept. 3.
Tárgy: Válaszok a válaszokra...

Kalimera Ágnes!

Nemcsak arról van szó, hogy jó fej vagyok! Kalliope bizonyára nem is sejti, hogy én komolyan meg akarlak ismerni téged, és ha ehhez "állni kell a sarat", hát legyen!!
A nagymamád biztosan remekül főzött. Te is jól tudsz főzni? Ha igen, tanultad, vagy örökölted?

Mikor olvastam az utolsó vacsorád leírását, arra gondoltam, hogy ha majd találkozunk és rendelünk egy étteremben, úgy meg leszek illetődve, hogy ki sem merem nyitni a számat - tán még vizet sem merek kérni! De az biztos, hogy te bármit rendelsz is, emlékezetes lesz.

Az éjjeliszekrényemen jelenleg a következő könyvek találhatók: Partners in Power (Társak a hatalomban), valahol a századik oldalnál ragadtam le; US vs Microsoft (USA kontra Microsoft), régebben kaptam, de eddig még átlapozni sem tudtam; Image Processing Principles (A képfeldolgozás alapelvei); és a Brethren (Testvérek), amit akkor olvasok, ha minden máshoz túl fáradt vagyok. És nálad??
Kedvenc íróm Hemingway, költőm Elitis, toronymagasan a legjobb. És neked??

Szóval szerinted zord vagyok a fotón? Ezen nevetnem kell, nekem soha nem jutott eszembe, de lehet benne valami!!

Köszönöm a meghívást. Szívesen mennék, de jövő héten néhány napig Thessalonikiben leszek, aztán Athénben, majd kb. egy hétig Krétán, és megint vissza Athénbe, így csak 25-e körül megyek vissza újra az irodámba. Aztán kell egy kis idő, hogy egyenesbe jöjjek, elvégezzem az időközben felgyülemlett munkát. Nagy a csábítás ugyan, de az időbeosztásom meg a kötelesség közbeszól.

Pola filia,
Dimitri