Vissza a jövőbe

Az USA-ban már külön szakma segíti a szülés után a munkába visszatérni akaró nőket. Ennek ellenére még a világ legfejlettebb országaiban is viszonylag kevés anyának sikerül zökkenőmentesen visszaállni a munkába. A trend okai + megoldások.

A pozitív trend ellenére hallani azonban kritikus hangokat is. "Ezek hangzatos szavak, de egy komplex problémára nem lehet ennyire egyszerű választ adni" - nyilatkozta az NW-nek például Ilene Lang, a kifejezetten ezzel a problémával foglalkozó, Catalyst tanácsadó cég elnöke. Szerinte még akkor is, ha valakinek sikerül visszatérnie a munkába, a nőknek szembe kell nézniük egy sor egyéb problémával, például, hogy nem nagyon vannak olyan szerepmodellek, amiket követhetnének, vagy pedig, hogy a kihagyott pár évben megcsappan az informális kapcsolat-hálózatuk.

Az is probléma lehet, hogy a család időközben hozzászokik a nő állandó otthonlétéhez, és a nő is elkezdi magát úgy szemlélni "ügyvéd" helyett például, mint egy "otthon lévő kismama", és eközben teljesen elszakad a munka világától.

"Mindez hozzájárul ahhoz, hogy nagyon kevés a női vezető" - mondta Lang az NW-nek.

Máshol tartunk

Magyarország sokkal hátrébb tart a szofisztikált munkaerő-piaci megoldások, illetve az érdekképviselet terén, mint az USA: nem csoda hát, ha még arról sem beszélhetünk, hogy a cégek egyáltalán valamennyire tudatosan állnának hozzá a szülésből visszatérni vágyó nők dilemmáihoz. A nőknek ma idehaza teljesen egyedül kell megoldaniuk ezt a problémát.

Magyarországon rendkívül kevés a részmunkaidős munkalehetőség, és még ha az ember talál is ilyet, a munkaadók általában előítéletesek a kisgyermekesekkel szemben: azt gondolják, a családanyák "kevésbé terhelhetők, nem rugalmasak, és a folyton szabadságra mennek, amikor a gyerek megbetegszik" - ez legalábbis a tapasztalata Krisztának, aki - akaratán kívül - végül négy évig volt otthon kislányával.

"Egy számítástechnikai cégnél voltam asszisztens. Amikor a szülés után másfél évvel vissza akartam menni a munkahelyemre, közölték: már nem bíznak meg abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújtok majd, mint korábban. Mostanra sikerült állást találnom, de így is sokkal kevesebbet keresek, mint azelőtt" - panaszolta.

A kismamák tudása a kihagyott pár év alatt valóban veszthet a piaci értékéből - és ezt nehéz bepótolni, mert a tanfolyamok vagy továbbképzések költéségét általában nem állja a munkaadó. A problémára egyelőre nem nagyon látszik itthon szakmai megoldás, legfeljebb a karrier-tanácsadók segíthetnek a dologban és a nagyon tudatos visszatérni akarás.

A Forbes top 10 nője 2006-ban

A Forbes magazin idén is kiadta listáját a világ legbefolyásosabb asszonyairól. A sorrendet annak alapján állítják össze, hogy ki mennyire látható a médiában, illetve mekkora gazdasági hatással jár a ténykedése a világban. Bár a 80-as évek óta egyre több a női felsővezető a különféle gazdasági szektorokban, a Forbes csak 2004-ben közölte az első női listát, addig kizárólag férfiakról készültek hasonló lajstromok.

A rangsorban - egészen az első tíz helyig - a gazdasági életben vezető szerepet betöltő nők követik egymást, ott van például a Xerox másológépeket gyártó vállalat elnöknője, a Citigroup bank pénzügyi igazgatója, és az idén, a százas listán először tűnt fel a chilei és a libériai köztársasági elnöknő, illetve Han Mjung-szuk dél-koreai miniszterelnöknő.

1. Angela Merkel német kancellár
2. Condoleezza Rice, az USA külügyminisztere
3. Vu Ji kínai miniszterelnök-helyettes
4. Indra Nooyi, a Pepsi vezérigazgatója
5. Anne Mulcahy, a Xerox elnöknője
6. Sallie Krawcheck, a Citigroup pénzügyi vezérigazgatója
7. Patricia Woertz, az Archer Daniels Midland vezérigazgatója
8. Anne Lauvergeon, az Areva ügyvezető elnöke
9. Brenda Barnes, a Sara Lee vállalat elnök-vezérigazgatója
10. Zoe Cruz, a Morgan Stanley elnöke

Forrás: Forbes/[origo] Női Lapozó

Jancsik Juli