Pénzért bármit

Bizonyos amerikai szolgáltató cégek ma már nemcsak a mindennapi ügyintézésben, hanem akár a família összetartásában is közreműködnek, ha van rá igény. Ez, bár elsőre jó hangzik, pszichológusok szerint valójában káros ilyen mértékű beavatkozás.

Az általunk megkérdezett anyukák véleménye megoszlik arról, hogy meddig lehet elmenni, milyen szolgáltatásokat lehet igénybe venni a családi egység fenntartása érdekében.

Rita gyermeke 2 éves. Amióta Niki megszületett, az édesanyja gyakorlatilag semmi mással nem foglalkozik, csak vele, és hallani sem akar olyan cégekről, amelyek pénzért bármiben segítenek neki. "Úgy gondolom, hogy mindig a gyermekem mellett kell lennem, mindenből a lehető legjobbat kell neki nyújtanom. Soha nem engedném meg magamnak azt a luxust, hogy ne főzzek, hanem rendeljek neki ételt, vagy bébiszitterre bízzam, mert én éppen dolgozni szeretnék, vagy kimozdulni. Szerintem a gyereknevelés ennél sokkal felelősségteljesebb dolog" - mondja Rita, majd hozzáteszi: persze néha neki is hiányzik, hogy elmenjen vacsorázni a férjével, vagy kicsit ketten legyenek, de ez várhat, amíg a gyerek nagyobb lesz.

Pszichológusunk szerint teljesen hibás nézet, ha valaki az egész női életét az anya szerepre redukálja. Egészséges helyzetben egy nő azt vállalja, hogy a családot tartja egységben, ez pedig egyidejűleg jelenti a férj karrierjének a menedzselését is, valamint saját kultúrájának a növelését ahhoz, hogy helyt tudjon állni a társasági életben, amelyet a gyereke és a férje köré szervez, így ez jelenthet teljes női kibontakozást. Ha ebből gyakorlatilag önmagát csak a gyerekellátásra redukálja, akkor valójában kitermeli önmaga ellehetetlenítését, egy idő után olyan lesz, mint egy egyszemélyes ellátó személyzet, etet, altat, itat, pelenkáz, magát és családi életét teljesen elhanyagolja, ami aztán magával hozza a depressziót és a feleslegesség érzését is.

A hagyományos női szerepek bár megváltoztak, de a család összetartása még mindig elsősorban az anya feladata

Katának szintén 2 éves a fia, Marci. Ő azonban azt vallja, hogy bár nehéz, de ő mindent maga csinál a gyerek körül, úgy, hogy közben még dolgozik is. "A háztartást is vezetem és takarítok is, persze a férjem is szokott segíteni, de szerintem egy nőnek helyt kell állnia otthon is és a munkájában is. A különböző cégek módszereiben nem bízom, nekem az a megnyugtató, ha mindent én intézek."

C. Molnár Emma szerint ugyan becsülendő, ha valaki ilyen keményen tudja, mi a dolga, mégis azt mondja, ez a legveszélyesebb út. Ugyanis az ilyen asszony óhatatlanul önmagát a feladat elvégzésében méri, csak és kizárólag a feladat tökéletes megoldása az egyetlen cél, hiszen a dolgok csak úgy mehetnek. Mivel tökéletességre törekszik mindenben, tökéletességet vár el a környezetétől is. "Egy bemerevedett személyiség kerekedik ki az anyából, az ellazulásnak még csak a lehetősége sincs meg. Nem lehet hibázni, nem lehet a hibán elmélázni, és nincs olyasfajta feloldódás, hogy tulajdonképpen jól kinevetjük magunkat, mert valami nem tökéletes. Nagyon veszélyesnek tartom" - mondja a pszichológus.

A kevesebb - több

Judit üzletasszony, emellett éppen egyetemet végez, és építkezik. Kislánya, Jázmin pár hónapos. Mivel szinte egész nap a dolgait intézi, sok helyre magával viszi a csöppséget, de az is megesik, hogy pár órára rábízza az édesanyjára vagy esetleg bébiszitterre. "Mivel még igen pici a lányom, két-három óránál tovább nem hagyhatom senkinél, mert etetnem kell, de később biztos, hogy néha hosszabb időre is nélkülöznie kell. Vizsgaidőszakom is lesz, az üzleteimre is figyelnem kell, nem biztos, hogy mindent bírok egyedül, úgyhogy lesz bébiszitter és talán bejárónő is. Abban a kevés szabadidőben, amit a gyerekemmel tölthetnék, nem fogok idegesen, kapkodva lakást takarítani, vasalni, hogy aztán végre vele is foglalkozhassak."

"Akármilyen furcsa is, ennek van a lehető legkevesebb hátulütője - mondja a szakember. A gyerek akkor is tudja, hogy ki az anyja, ha az esetleg nincs állandóan vele, nem cseréli össze az anyát egy pedagógussal. Ennek a női típusnak egyébként megtaláljuk a megfelelőjét a régi történelmi korokban a magas arisztokrata családok nőinek a képében."

Nem is kell nagyon messzire mennünk. Az 1740-es években Mária Terézia például 16 gyermeket szült - ami azt jelenti, hogy csak terhes szinte 16 évig volt -, de emellett uralkodott, politizált, gyermekeivel jó viszonya volt, "ugyanis nem az időfaktor, hanem az együtt töltött élmény határozza meg az anya-gyermek kapcsolatot" - fejezi be a pszichológus.

Fehér Mariann