Gyereketető

Vágólapra másolva!
Mi tegyen a szülő akkor, ha gyermeke a serkentő reggeli és az egészséges ebéd után uzsonnára nem zöldséget vagy gyümölcsöt, hanem chipset kér? Ha már ő is inkább a reklámok alapján dönt, ha válogatós, ha folyton azzal példálózik, a padtársa anyukája mindig klasszabb tízórait csomagol? Beetetős tippjeink következnek.
Vágólapra másolva!

A válogatósság életkori sajátosság. Az óvodások például gyakran kerülik a keserű és a savanyú ízeket. Ezért bizonyos keretek között hagyjuk "turkálni" az ételben, hagyjuk, hogy kikeresse a legfinomabb falatokat. Ha így teszünk, megfigyelhetjük, hogy egy idő után olyat os kipróbál majd, amit régebben nem evett - és fordítva: a kedvenceinél is csak húzza a száját.

Ne essünk tehát abba a hibába, hogy folyton a kedvencét tesszük elé - mert így egyre kevesebb ételt fogad majd el. Alapozzunk a gyerek kíváncsiságára, kísérletező kedvére. Ha máshogy nem eszi meg a répát, csak majonézzel vagy ketchuppel, akkor - még ha rosszul is vagyunk a látványától is - adjuk neki ezekkel körítve. A sajtot baracklekvárral tehetjük kívánatosabbá, a sülthúst pedig felvághatjuk apró, szinte észrevehetetlen darabokra.

Ha gyermekünk zsigerből elutasít valamit - például a fehér ételeket, a tejtermékeket vagy a húst - akkor próbáljuk kideríteni ennek okát. Kísérletezhetünk természetes ételfestékkel - színes gyümölcsök, zöldségek levével -, a került étel turmixolásával - így kiderül, hogy csak a textúra, a látvány volt számára elviselhetetlen, vagy az íz, az összetétel.

Persze erőltetni nem érdemes a dolgokat - nincs olyan vitamin, nyomelem, ásványi anyag, amit más forrásból ne tudnánk pótolni.

Harc az édességgel - harc az édességért

Ha az első néhány Mikulás és Húsvét alkalmával még meg tudjuk értetni a kedves rokonokkal, hogy jobb, ha a gyerek minél később kezd el csokoládét enni- inkább puffasztott rizst, bio bulátát - létezik étcsokiba mártott változat is -, puffasztott kölest, aszalt gyümölcsöket hozzon a Télapó és a Nyúl - egy darabig nyert ügyünk van. Ám, ezt a család nem veszi be sokáig, és gyermekünk legkésőbb 3 éves koráig megismerkedik a bűvös-bűnös édességgel. Ettől kezdve - mivel a kicsiknek amúgy is az édes íz a kedvence - folyton azért fog harcolni, hogy a étkezések helyett kapjon cukorkát, rágót, nyalókát - s az engedékeny szülő hamar bekerül a desszert-csapdába: "ha rendesen eszel, utána kapsz csokit".

Az esetek nagy többségében szerencsére a lurkók "átverhetők": nekik az íz a fontos, ezért sokszor lekvárral, resztelt szilvával-bodzával, mazsolával, tejkrémmel, karamellás tejjel is levehetők a lábukról. A szülinapjára kapott színes, fényes papírba csomagolt - így rendkívül vonzó - bonbonokat pedig igyekezzünk minél előbb eltenni - apránként, nem feltűnő módon - a szemük elől.

Anya, az éneklő macisat vedd!

A brit kiskorúak egészségét féltő angol döntéshozók április elsejével kitiltották a gyerekszobákból az egészségtelen ételeket népszerűsítő tévéreklámokat. Néhány brit televíziós csatorna és hirdető szerint túl kemény a szabályozás, bár hozzáteszik: ez nem befolyásolja majd nagy mértékben a reklámipart, mivel marad még számos kommunikációs csatorna, amelyen a gyerekeket elérhetik. A brit kommunikációs hivatal, az Ofcom például felmérte, hogy a gyerekek 70 százaléka nem a neki szóló műsorblokkokat nézi, így teljesen hatástalan a gyerekműsorok környéki reklámtilalom.

Amerikában is vannak hasonló törekvések, hiszen egy kutatás adatai szerint a 8-12 éves gyerekek évente 7600 ilyen reklámot látnak. Ráadásul az iskolai büfékben az élelmiszerek 40 százaléka az egészségtelen kategóriába tartozik.

Magyarországon az "egészséges büfé-mozgalomnak" hála, a miniszteri rendeletet betartó intézményekben a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlása alapján állítják össze az árulistát - a szülők beleegyezésével.



Dénes Vanda