Bali, a fűszerillatú sziget

A levegő fülledt, meleg és fahéjillatú, a nők rizseszsákokkal a fejükön jönnek-mennek, a standokon teknőctojás, friss vanília, furcsa nevű és külsejű gyümölcsök, tengeri herkentyűk egész arzenálja kapható. Kaldeneker György Balin járva alaposan körülnézett, mindent megkóstolt és jól bevásárolt a gyöngyhalászok piacán. 

A csatornán átívelő keskeny híd másik oldalán, a piac bejárata előtt kofák árulják fonott kosárkáikból a házuk táján megtermelt zöldség- és gyümölcsféleségeket. A zöldcitrom mini változata is megvásárolható, az itteni árakhoz képest nem olcsón: közel 10 ezer rúpiáért kilónként. Az avokadó mindenhol hegyekbe tornyozva, darabja 500 rúpia, olcsó, alig kerül 10 forintba. Itt a piacon meg is lehet kóstolni: kókusztejjel és pár szem jégkockával összeturmixolják, majd poharakba töltve, szívószállal lehet elkortyolgatni.

Jól esik még a hőségben a friss ananászból, papájából, mangóból, guávából és kókuszból készített frissítő ital, vagy élénkítőnek lehet kortyolgatni a gyömbéres, citromfüves kávét és teát.

Nagy rakásban durian gyümölcs, vagy ahogyan nálunk ismert, a majomkenyérfa termése. Érdekes portéka, lapostüskés mint a sündisznó, darabja akár ötven kilósra is megnő. A fák törzsén lógva érik be, majd a majmok csemegéje lesz, ha nem szedik le időben. Sós és édes, tejkaramella ízű, viszont büdös, csatornaszagú gyümölcs. Nagy táblák figyelmeztetik a turistákat, hogy a durian nem kívánatos gyümölcs a szállodák szobáiban.

Érdekes és finom gyümölcs a "hajas" rambutan, nevét a rambut szóból kapta, mai indonéz nyelven hajat vagy szőrt jelent. Diónagyságú, tűzpiros termését horgas szálak borítják. Rendszerint nyersen, gyümölcsként fogyasztják, kilója 500 forintnak megfelelő rúpiáért kapható.

Kígyóra emlékeztető gyümölcs a szalakok: nevét a kígyóra emlékeztető külseje miatt kapta: héját ugyanis pikkelyek borítják

Szinte forr a levegő a chilis kosár körül, amiből többfélét is árusítanak: apró pirosat, vaskosabb húsosat, zöldet és ragyásat. Méregerős mind, a helyiek tudják, melyiket mibe tegyék, minden ételnek megvan a bele való csili-párja. Egy kiló 14 ezer rúpia, kicsit több mint 300 forint

Madarak, hüllők, halak

A fedett piac szinte visszhangzik az eladóktól: mindenki szeretne mielőbb megszabadulni a portékáitól - s ezt meg is lehet érteni: tikkasztó a hőség odabent. Nagy bádogtálban nyúzott békacombok arra várnak, hogy valaki kirántsa őket. Mellette tintahalak (25 ezer rúpia), bébicápa (20 ezer), rákok - többféle méretű és fajtájú: a közepes nagyságút már harmincezer rúpiáért meg lehet vásárolni.

Szárnyasok közül a csirke a legkapósabb: 14 ezer rúpia kilója (300 forint). Igaz, többnyire élve árusítják, aztán mindenki otthon saját maga dolgozza fel. Elkészítésével nem pepecselnek túl sokat: fűszerpasztával bekenik, majd banánlevélbe göngyölve megsütik.
Tilinkó, tyúk, kacsa, liba gubbaszt, várják a vevőket bambuszból font ketrecükben. Tojásaik is ott sorakoznak: darabjuk 400 rúpia, azaz 13 forint. Kisebbek, nagyobbak: attól függ, miféle madár tojta.

Van a kínálatban teknőstojás, de meg lehet vásárolni a tengeri sóval vastagon bekent sós tojást is. Egy nagy tálcán vajat kínálnak kimérve - ezt a növényi zsiradékot errefelé ritkán használják, inkább kókuszból, földimogyoróból sajtolt főző- és sütőolajjal készítik ételeiket.

Egy másik standnál nagy kannákban pálmaszirup, szilárd tömbökben pedig pálmacukor kapható - kilója 12 ezer rúpia, azaz 260 forint. Itt ezt használják édesítőszerként, kicsit erősebb ízű, de kellemes.

Nagy a zaj egy óriási rakás kókuszdió körül: épp kókusztej készül. Egy körreszelő csapja a lármát: ezzel koptatják le ugyanis a kókuszdióról a külső barna, vékony héját, majd a meghámozott, félbe tört dióhúst ennek segtségével reszelik le. A kókuszreszeléket vízbe áztatva nyerik ki a kókusztejet.
Aki idelátogat, mindenképp vásároljon be az indonéz kézművesek remekeiből és ismerje meg a páratlan indonéz konyha ízeit.

Kaldeneker György