Tudatos gyerektelenség

Egyre több fiatal utasítja el a gyerekvállalást szerte a világon, hogy a pénzét magára - éttermekre, utazásra - költhesse. Akár egy életre szóló döntés ez, akár időhúzás, már érezteti a hatását az adózási rendszerekben, illetve az ingatlan- és autópiacokon is.

A gyermektelenség, mint új norma nem csak az úgynevezett "dinkik" ("Double Income, No Kids", azaz "dupla bevétel, gyerek nélkül") társadalmi osztályára van hatással, hanem minden rétegre. Egy, a harmincas éveik végén járó német pár például azzal indokolja az utódok elutasítását: "nem akarják, hogy a gyerekük is munkanélküli legyen".

Spanyol-, Olasz- vagy Görögország hagyományosan a nagycsaládos társadalmak közé tartozik, de a trend ezekben az országokban, még vidéken is megfigyelhető: sőt, Európában ezek az államok a legalacsonyabb születésszámokkal bírnak.

A gyerekek elutasítása egyfajta tiltakozásnak is felfogható a tradicionális társadalmi rendszer ellen - így a NW. Japánban például a dolgozó nőket egyáltalán nem támogatja az állam, a gyereknevelés drága mulatság, a férfiak nem vesznek részt a feladatban, ráadásul a cégek sem nézik jó szemmel a szülési szabadságról visszatérő anyákat. A nők nem tartják nagy csodának - írja a NW -, hogy a gyerek japánul pontosan ugyanúgy hangzik, mint a "magányos".

A világ többi országában inkább az a jellemző, hogy a férfiak vannak a gyerekek ellen, illetve az, hogy a különféle vallási szervezetek és a politikusok sötéten hajtogatják "a nemzet vesztét". A politika és az egyház a népesség-csökkenésért, a nyugdíjrendszerek összeomlásáért és a bevándorlás erősödéséért is szereti a gyerekteleneket hibáztatni; Japánban egyenesen "parazitáknak" nevezték már a szingliket egyes publicisták.

Újra és újra felröppen az ötlet, hogy vajon a gyerekteleneket nem kellene-e megadóztatni. Szlovákiában például márciusban az egyik stratégiai testület, amely a gazdasági fejlődésen gondolkodik, felvetette, hogy minden olyan állampolgárnak pluszpénzt kellene fizetnie az államkasszába, aki 25 és 50 év között van, és nincs utóda. Oroszországban - ahol az 1980-as 2,3 százalékról 1,3-ra csökkent a születések aránya - szintén szóba került a gyermektelen párok megadóztatása. Németországban pedig egyes közgazdászok és politikusok azt dobták be, hogy a gyermekteleneknek járó nyugdíjat egyenesen a felére kellene csökkenteni.

A NW azt állítja: nincs arra biztosíték, hogy ezek az intézkedések - ha netán bevezetésre kerülnének - a születések számának emelkedését hoznák, már csak azért sem, mert számos kutatás bizonyítja, hogy ennek a számadatnak a csökkenése nincs közvetlen összefüggésben a gyermektelen életmóddal.

Magyarország: a helyzet fokozódik

"Ha a mai ütemben folytatódik a népesség fogyása, öt év múlva Magyarország lélekszáma nem éri el a tízmilliót. A helyzet az alacsony születésszám és a korai halálozások miatt drámai" - kongatta meg a vészharangot a Népszabadság egy őszi cikkében. - "Kilencmillió-kilencszázhetvenhétezer - ennyi lesz Magyarország lakossága 2010. január elsején a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, amelyekből kiderül, hogy az elmúlt öt évben százezerrel csökkent a magyar népesség."

A napilap részletezi, hogy az egyelőre megállíthatatlannak tetsző folyamat egybevág az Európa legtöbb országában érvényes trenddel: egyre később és egyre kevesebben vállalnak gyereket.
"Akarnak, de végül nem vállalnak gyereket a mai fiatalok, legalábbis nem annyit, amennyit terveztek" - nyilatkozta a Népszabadságnak Pongrácz Tiborné demográfus. Szerinte elsősorban a diplomások nem teljesítik ifjúkori, nagyobb családról szóló vágyaikat. - "A főiskola, az egyetem után a biztos megélhetés, a karrier a cél, és a gyerek vagy a családalapítás háttérbe szorul. Ráadásul egyre többen tanulnak tovább. Ma a felnőttek tíz százalékának nincs gyereke. Ha a helyzet nem változik, ez az arány rövidesen húsz százalék lesz" - mondta a demográfus.

A demográfus a lapnak azt nyilatkozta, hogy "ő még bízik a család, a házasság értékrendjében", és hogy "az emberek hetven százaléka szerint a nőknek az anyaság, az anyáknak pedig a gyereknevelés az első".

Az igazi ok a család méretének a csökkenése - írja a hetilap: míg korábban számos országban három-négy gyerek született egy családban átlagosan, most egy vagy kettő. Japánban például - hangsúlyozza a cikk - az egygyerekes család a norma. "Ez szintén életmódválasztás eredménye. Egy "minimálcsalád" megfelel a társadalmi és a szülői elvárásoknak, de nem terheli meg annyira a pénztárcát, hogy bárkinek is le kelljen mondania a megszokott életszínvonaláról" - nyilatkozta a NW-nek Hakim az LSE-ről.

A legáltalánosabb válaszok, amelyeket gyermektelen házaspárok adtak arra a kérdésre, miért nincs gyermekük (százalékban)

1. A jövő tudatos alakításának a vágya (48)
2. Stabil partner hiánya (46)
3. A jelenlegi életstílus élvezete (44)
4. Pénzügyi okok (38)
5. Azt gondolják, nem élveznék egy gyermekkel az életet (37)
6. Egészségügyi okok (33)
7. Munkahelyi nyomás (33)
8. A szabadidő eltöltésének szabad megválasztása (32)
9. Túl idősnek tartják magukat (25)
10. Nem akarnak gyereket (25)

Forrás: Vienna Institute of Demography/Eurostat/Newsweek

Gyermektelen nők a különböző korcsoportokban*

	35-39	40-44	45-49
Gazdag országok	12,7	11	10,6
Szegény országok	8,8	7,3	7

Forrás: Vienna Institute of Demography/Eurostat/Newsweek,*százalékban

ké