Az Elveszett Part fosztogatói

Honfitársaink tízezrei indulnak a napokban Horvátországba, igen sokan közülük Krk szigetére. Íme egy kissé szubjektív írás a környék falvairól, népéről, ételeiről, söreiről - talán segít a szerencsés, irigyelt nyaralóknak abban, hogy jobban eligazodjanak. Mit tegyünk, ha mobiltelefont találunk három méter mélyen? Mi a teendő, ha épp egy polip őrzi? Hogyan reagáljunk, ha egy gombócnyi, jéghideg banánfagylalt landol napbarnította hátunkon? Mit mondjunk, ha indokolatlanul savanyú a tintahal mellé kapott tartármártás? Csupa praktikus, okos tanács.

Punat. Meglepő módon a Punat-öböl partján fekszik, amely egyben a sziget legvédettebb vize - ennek megfelelően hatalmas kikötővel bír, a marina a település büszkesége. Az öböl közepén egy pipec sziget (Kosljun), rajta ferences monostor. Időhiány miatt expedíciónk inkább a sült halat, a tengeri kis izéket és a rántott tintahalat tesztelte. Korrekt kiszolgálás, kissé borsos árak.

Az Elveszett Part. A Looser's Paradise, a Lost Beach vagy a Magic Sea. Valahol Risika, Vrbnik és Silo közt terül el (hogy pontosan hol, azt nem árulhatjuk el, nemzetbiztonsági okokból), de a határon kapott gyerektérképpel, részletes rajz nélkül nem könnyű megtalálni.

Forrás: ==

Expedíciónk amatőr búvárai azt a fülest kapták, hogy ott lehet legjobban merülni, csodálatos a tengeri élővilág, pazar kincsek vannak szétszórva. Csapatunk előbb hosszan kóválygott a környéken, áthaladt szinte minden településen (volt olyan, melyen négyszer is), majd sikertelenül próbált behatolni Dobrinjba, a Tiltott Városba. Itt a barátságos közeledést igencsak megnehezítette az, hogy pusztán két út vezetett be: az egyik egyirányú volt kifelé, a másikon pedig roppant dömperek és masszív aszfaltozógépek dolgoztak. Kalandor természetű csapatunk épphogy ki tudott tolatni a kicsiny, egyre szűkülő utcák közül.

Az Elveszett Part keresése folyatódott, kihalt, délutáni sziesztát favorizáló falvak és sehová nem vezető utak után valahogy eljutottunk Vrbnikbe, majd ismét Silóba, végül megleltük a Lúzerek Paradicsomát. A foszlott, régi térképet tanulmányozó, a rejtvényes feladatokat bogarászó kincskeresők izgalmával azonosítottuk a tengerbe titokzatosan benyúló földnyelvet (egyik része sziklás, a másik köves), a titkos lejárót (kavicsos, igen kicsiny rész), így botcsinálta térképészeink és kocabúváraink végre merülhettek egy jót. Hogy mit találtak? Erről végképp nem fecseghetünk, ez maradjon a vizek titka.

Kalmár Csaba

Küldd be nyári élményeidet: rengeteg sörrel fizetünk!