A szintetizátor szintetizálója - Bob Moog halálára

Vasárnap, agytumorával való hosszas küszködés után meghalt Robert Moog, a szintetizátorok félistene, akinek komplett zenei irányzatok és együttesek köszönhetik létüket és hangzásukat. Bob Moog 1934. május 23-án, New Yorkban született, és tizenkilenc éves korában ugyanitt készítette első elektromos hangszerét. Szintetizátoraiért ma már vagyonokat adnak, s olyanok használták hangzásuk megalapozásához, mint a Beatles, a Pink Floyd, Herbie Hancock, hogy csak a legnagyobbakat említsük.

Kevesen tettek annyit a Moog népszerűsítéséért, mint Keith Emerson: az Emerson, Lake and Palmer Lucky Man-je, pontosabban az annak végén található Moog-szóló sokak számára tette világossá, hogy milyen hatalmasak is az új hangszerben rejlő lehetőségek. A zenésztársai rituális bántalmazásairól és rendszeres luddita rohamairól, kütyütöréseiről és dróttépéseiről is elhíresült, nyilvánvalóan kissé hibbant művész valószínűleg Minimoog-pusztításban is élen járt, de ennél fontosabb hogy az ELP-lemezeken a lehető legkülönfélébb zenei nyersanyagokon próbálta ki dr. Moog találmányát, s az eszköz a Muszorgszkij- és Bartók-feldolgozásoknál sem mondott csődöt.

A Moog-szintik másik megszállott rajongója Stevie Wonder, aki 1973-74 környékén számtalan díjat és persze sok-sok pénzt nyert alapvetően Moog-hangzásra épülő, korszakalkotó albumaival (Talking Book, Innervisions), melyek nélkül elképzelhetetlen volna például a Jamiroquai egész úgynevezett életműve. A világhálón számos lista található a Moogra bukó zenészekről - ezeken általában azok nevei olvashatók, akik valamennyire Amerikában is ismertek, a teljes névsor ugyanis szörnyen hosszú lenne.

Multimoog

A hetvenes években megjelent lemezek egy igen jelentős hányadában fellelhetjük a jellegzetes Moog-hangzást - ha volt billentyűs a csapatban, akkor már kellően sanszos a dolog. A legendás fúziós zenészek (Chick Corea, Herbie Hancock, George Duke) keze alatt ugyanolyan jól szolgált az eszköz, mint mondjuk Bernie Worrell (Parliament, Funkadelic) alkalmazásában, de elég felsorolni azok neveit, akik túlnyomórészt annak köszönhették sikereiket, hogy sikerült domesztikálniuk dr. Moog zenegépét: Tomita, Rick Wakeman, Vangelis, Jean-Michel Jarre, Klaus Schulze, Tangerine Dream - kissé már megkopott fényű félistenek a populáris elektronikus zene arany kamaszkorából.

És hát persze mi magyarok sem maradhatunk ki a szórásból: tessenek már egy klasszikus hetvenes évekbéli Omega-lemezt elképzelni a Moog hangja nélkül - de ugyanúgy említhetnénk a többi korabeli népszerű hazai zenekart az Expressztől a Bergendyig (érdemes megtúrni e szempontból is papa-mama régi lemezgyűjteményét).

A Moog első aranykorának végét a digitális, polifónikus szintetizátorok piacra kerülése okozta - ezek a rusnya szörnyetegek határozták meg a nyolcvanas évek sok tekintetben gyomorforgató (s most megint divatos) zenei hangzását. Ekkor sokan egyszerűen a szemétre hajították megunt Minimoogjukat - és hamarosan bánhatták is, ha másért nem, hát anyagi okokból (tessenek már megnézni, mennyiért vesztegetnek manapság az Ebay-en egy eredeti Minimoog Model D-t.

És nem csupán a technikatörténeti érdekessége miatt - úgy jó tíz évvel ezelőtt megint feltört a népekből az analóg szintihangzás utáni leküzdhetetlen vágy: a szofisztikáltabb elektronikus tánczenékben utazó zenészek, producerek előszeretettel használták a Moogot nagy sikerű dolgozataikban. Példaként elég megemlíteni például a Coldcut frenetikus Atomic Moog 2000-jét, a szintén Ninja Tune-os London Funk Allstars számos zseniális szerzeményét vagy Mike Paradinas teljes, Jake Slazenger álnév alatt végzett munkásságát (két teljes Moog-hangban tocsogó album!), különös tekintettel a Supafunk című műremekre.

Moog Voyager

Portishead, Air, Les Hommes, Snowboy, Zagar - néhány találomra leemelt lemez a polcról, és mindegyiken ott figyel a Moog hangja is. E kereslet diktálta piacról persze nem fog hiányozni a megfelelő kínálat sem: jelenleg is vagy tizenöt cég gyárt Moog-stílusú szintetizátormodulokat - arról nem is szólva, hogy három évvel ezelőtt a néhai Bob Moog is piacra dobta a maga modernizált verzióját Minimoog Voyager néven. A Moog tehát alkotója halála után is él és virul, s remélhetőleg ezután is sok-sok lemezen halljuk majd a Minimoog elbűvölő, bájosan sivító hangját.

-minek-